Search Results

You are looking at 91 - 100 of 215 items for :

  • "abiotic stress" x
Clear All

aliphatic low molecular weight diamine that acts as a mediator in defense responses against biotic and abiotic stresses in addition to its variable roles in cellular processes. It is a cellular signal and has a cross talk with hormonal pathways ( Gill

Restricted access

Összefoglalás

Tartamkísérletben, csernozjom talajon, a Hajdúságban (Kelet-Magyarország) vizsgáltuk néhány agrotechnikai tényező (tőszám, tápanyagellátás), néhány kártevő és kórokozó (kukorica bogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte), kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn.), csőfuzárium (Fusarium spp.), valamint az évjárat (eltérő vízellátottságú évek: 2007. év = aszályos, 2008. év = kedvező) hatását a kukorica termésére különböző vetésváltási rendszerekben (mono-, bi- és trikultúra). A vizsgálatokat nem öntözött körülmények között, csernozjom talajon végeztük. Vizsgálati eredményeink azt bizonyították, hogy az évjárat vízellátottsága, mint abiotikus stressz tényező volt a legnagyobb hatással a kukorica termésére, valamint meghatározta az optimális tőszámot és trágyaadagot. Aszályos évjáratban (2007. év) a kukorica termésmaximuma 3874–5681 kg/ha (mono), 7156–7929 kg/ha (bi), 7214–8192 kg/ha (tri), kedvező vízellátottságú évben pedig 12 902–13 787 kg/ha (mono), 13 974–14 603 kg/ha (bi) és 13 594–14 839 kg/ha (tri) intervallumban mozgott nem öntözött feltételek között. Az ökológiai stressz (vízhiány) okozta terméscsökkenés monokultúrában 9,0 t/ha, bikultúrában 7,0 t/ha, trikultúrában pedig 6,0 t/ha körül változott. A kukorica optimális tőszámát és trágyaadagját mind az ökológiai stressz (vízhiány), mind az agrotechnikai stresszhatás (vetésváltás) befolyásolta. Aszályos évjáratban (2007. év) a 40 ezer/ha (mono, bi, tri), kedvező vízellátottságú évjáratban a 60 ezer/ha (mono) és 80 ezer/ha (bi és tri) tőszám esetében kaptuk a termésmaximumokat. Az évjárat és a vetésváltás egyaránt módosította az optimális trágyaadagot. A 2007. év időjárása miatt a növényegészségügyi értékek kedvező szinten mozogtak, a csőfuzárium-fertőzöttség 0,9–3,4%, a molyfertőzöttség 2,1–4,5% között változott, míg a kukoricabogár által okozott növénydőlést nem tapasztaltunk. Ezzel szemben a csapadékos évjáratban a csőfuzárium-fertőzötség értéke 1,0–3,9%, a molykártétel értéke pedig 3,2–6,3% között alakult. 2008-ban monokultúrában jelentős kukoricabogár kártételt is tapasztaltunk. A Diabrotica által okozott növénydőlés (12,3–62,2%) között változott, kezelésektől függően.

Restricted access

Összefoglalás

Eltérő évjáratok és különböző agrotechnikai műveletek interaktív hatásait vizsgáltuk tartamkísérletben, csernozjom talajon a Hajdúságban (Kelet-Magyarország) kukoricánál. Száraz évjáratban a Diabrotica virgifera virgifera nem okozott növénydőlést, optimális vízellátottságú évjáratban viszont monokultúrás termesztésben jelentős megdőlés következett be. Bikultúra (búza-kukorica) és trikultúra (borsó-búza-kukorica) vetésváltásban Diabrotica által okozott szárdőlést nem lehetett tapasztalni. Monokultúrában a növekvő trágyaadagok mérsékelték a Diabrotica miatti növénydőlés mértékét (kontroll kezelésben 37,2–41,1%, N240+PK kezelésben 14,1–15,3%). Száraz évjáratban a kukorica maximális termése 4316–7998 kg/ha (nem öntözött), ill. 8586–10970 kg/ha (öntözött), kedvező évjáratban pedig 13787–14137 kg/ha (előző években nem öntözött), ill. 13729–14180 kg/ha (előző években öntözött) intervallumban változott vetésváltástól és trágyaadagtól függően. Száraz évjáratban a vetésváltás igen jelentős hatást gyakorolt a kukorica termésére, míg kedvező évjáratban ez a hatás mérsékelt volt (a monokultúrához viszonyított terméstöbblet bi- és trikultúrában 3390–3862 kg/ha, ill. 350–150 kg/ha).

Aszályos évjáratban az öntözés maximális terméstöbblete 4270 kg/ha (mono), 3264 kg/ha (bi) és 2681 kg/ha (trikultúra) volt. A kontroll kezelésben az öntözés hatására lényegesen kisebb terméstöbbletet (2525 kg/ha, 2155 kg/ha és 1436 kg/ha) kaptunk, ami a víz- és tápanyagellátás szoros kölcsönhatását bizonyította kukoricánál.

A trágyázás termésnövelő hatását alapvetően az évjárat vízellátása határozta meg, melyet a vetésváltás és öntözés módosított. Száraz évjáratban a trágyázás terméstöbblete 1282–3376 kg/ha, kedvező évjáratban 1838–4899 kg/ha között változott.

Az évjárat, mint abiotikus stressz módosította a különböző vetésváltási rendszerekben termesztett kukorica trágyaadag optimumát. Száraz évjáratban kisebb műtrágya adagok bizonyultak optimálisnak (mono: N120–180+PK; bi: N180+PK; tri: N60–180+PK), mint kedvező évjárat esetén (N180+PK; N180+PK; N120–180+PK). Kísérleti eredményeink azt bizonyították, hogy az időjárási stresszhatásokat megfelelő agrotechnikával (vetésváltás, trágyázás, öntözés) mérsékelni, de teljesen megszűntetni nem lehetett.

Restricted access
Acta Agronomica Hungarica
Authors: G. Kocsy, Magda Pál, A. Soltész, G. Szalai, Á. Boldizsár, V. Kovács and T. Janda

stresses on glutathione peroxidase and glutathione S-transferase activity in barley root tips. Plant Physiol. Biochem. , 47 , 1069–1074. Tamás L. Effect of abiotic stresses on

Restricted access

. 2000 123 335 343 Chen, T. H. H., Murata, N. (2002) Enhancement of tolerance of abiotic stress by metabolic engineering

Restricted access

atmospheric CO 2 concentrations, In: Abiotic Stresses in Plants, Eds.: Luigi Sanità di Toppi and Barbara Pawlik-Skowronska, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht. pp. 157–204. Toppi L

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: S. Osipova, A. Permyakov, M. Permyakova, V. Davydov, T. Pshenichnikova and A. Börner

., Baldi, P., Crasatti, C., Di Fonzo, N., Faccioli, P., Grossi, M., Mastrangelo, A.M., Pecchioni, N., Stanca, A.M. 2002. Chromosome regions and stress related sequences involved in resistance to abiotic stress in Triticeae . Plant Mol. Biol. 48 :649

Restricted access

Maestre, F.T., F. Valladares and J.F. Reynolds. 2005. Is the change of plant-plant interactions with abiotic stress predictable? A meta-analysis of field results in arid environments. J. Ecol. 93: 748

Restricted access
Community Ecology
Authors: J. Madrigal-González, J. García-Rodríguez, A. Puerto-Martín, B. Fernández-Santos and P. Alonso-Rojo

201 211 220 Greenlee, J.P. and R.M. Callaway. 1996. Effects of abiotic stress on the relative importance of interference and facilitation. Am. Nat

Restricted access

Ashraf, M., Foolad, M. R. (2007): Roles of glycinebetaine and proline in improving plant abiotic stress tolerance. Environ. Exp. Bot. , 9 , 206–216. Foolad M. R. Roles of

Restricted access