Search Results

You are looking at 101 - 110 of 598 items for :

Clear All

Az utóbbi egy-két évtizedben a pszichoterápia kereteiben végzett kutatások, valamint a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a narratívum és a pszichoterápia szemléletbeli és módszertani összekapcsolása meghatározó alapja lehet a terápiás gondolkodás és gyakorlat megújításának. A narratív szemlélet megújító hatása nem korlátozódik egyetlen terápiás megközelítésre sem, azaz különböző terápiás irányzatok képviselői látnak kiaknázható lehetőségeket ennek a szemléletnek a tudatos beépítésében. A tanulmány áttekinti az élettörténet fejlődésére vonatkozó kutatásokat és a narratív elemzésnek a pszichoterápiában történő alkalmazásait. A narratív tartalomelemzés új eljárásaira támaszkodva a patológiák kategoriális megközelítése helyett mind a diagnosztikában, mind a terápiás folyamat megtervezését és a terápia hatásának vizsgálatát illetően a személyiségfejlődés állapotainak dimenzionális megközelítését javasolja.

Restricted access

Abstract

Background and aims

The purpose of this study was to verify the factorial structure, internal validity, reliability, and criterion validity of the 21-item Exercise Dependence Scale-Revised (EDS-R) in an Italian sample.

Methods

Italian voluntary (N = 519) users of gyms who had a history of regular exercise for over a year completed the EDS-R and measures of exercise frequency.

Results and conclusions

Confirmatory factor analyses demonstrated a good fit to the hypothesized 7-factor model, and adequate internal consistency for the scale was evidenced. Criterion validity was evidenced by significant correlations among all the subscale of the EDS and exercise frequency. Finally, individuals at risk for exercise dependence reported more exercise behavior compared to the nondependent-symptomatic and nondependent-asymptomatic groups. These results suggest that the seven subscales of the Italian version of the EDS are measuring the construct of exercise dependence as defined by the DSM-IV criteria for substance dependence and also confirm previous research using the EDS-R in other languages. More research is needed to examine the psychometric properties of the EDS-R in diverse populations with various research designs.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Liana R. N. Schreiber, Katherine Lust, Brian Odlaug, Katherine L. Derbyshire and Jon Grant

Abstract

Background and aims

Hair pulling is a common body focused repetitive behavior. The purpose of this paper is to examine the prevalence of impulse control disorders (as defined in DSM-IV-TR) in a non-treatment seeking sample of hair pullers.

Methods

1,717 college students with (n = 44) and without (n = 1673) hair pulling completed a mental health survey. The college students were sent an online survey assessing hair pulling behavior and other impulse control disorders using the Minnesota Impulsive Disorders Interview.

Results

Students with hair pulling were significantly more likely to have a co-occurring impulse control disorder (20.5% vs. 8.9%, p = 0.009, OR = 2.71, CI = 1.28–5.75) and were significantly more likely to meet criteria for compulsive buying, compulsive sexual behavior and intermittent explosive disorder than students without hair pulling. Differences seemed to be moderated by the male gender among students with hair pulling.

Discussion and conclusions

Hair pulling is often comorbid with another impulse control disorder, which suggests that elements of impulsivity may be important in our understanding of hair pulling. Furthermore, gender may moderate impulse control comorbidity in hair pulling disorder.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Michael W. Firmin, Alisha D. Lee, Ruth L. Firmin, Lauren McCotter Deakin and Hannah J. Holmes

Abstract

Background and aims

The aim of the present study was to provide a phenomenological perspective of individuals who actively engage in street-level prostitution and identified a lifestyle addiction associated with their activities.

Methods

We interviewed 25 women who were incarcerated in American county jails (at the time of interviews) for prostitution crimes. The transcripts were analyzed for themes that represented the shared consensus of the research participants.

Results

Four negative psychological dynamics related to prostitution. First, participants described accounts of physical and emotional violence which they experienced at the hand of clients and others involved in the lifestyle. Second, interviewees explained an extreme dislike for their actions relating to and involving prostitution. These individuals did not describe themselves as being sexually addicted; sex was means to a desired end. Third, participants described how prostitution's lifestyle had evolved into something which they conceptualized as an addiction. As such, they did not describe themselves as feeling addicted to sex acts — but to lifestyle elements that accompanied prostitution behaviors. Finally, participants believed that freedom from prostitution's lifestyle would require social service assistance in order to overcome their lifestyle addiction.

Conclusions

The results show that, although the prostitutes repeatedly and consistently used the term “addiction” when describing their lifestyles, they did not meet the DSM-IV-TR criteria for addiction. Rather, they shared many of the same psychological constructs as do addicts (e.g., feeling trapped, desiring escape, needing help to change), but they did not meet medical criteria for addictive dependence (e.g., tolerance or withdrawal).

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Erin M. Altenburger BA, Esther S. Tung and Nancy J. Keuthen

Abstract

Background and aims

Trichotillomania (TTM) often first presents in adolescence, a developmental period marked by vulnerability in body image. To date, no one has studied the relationship between this disorder and body esteem.

Methods

49 adolescents with DSM-IV TTM or chronic hair pulling (HP) and 23 control adolescents were administered diagnostic assessments and self-report measures of hair pulling and body esteem.

Results

HP youth vs. controls reported lower levels of body esteem on all Body-Esteem Scale for Adolescents and Adults (BESAA) subscales (appearance, attribution and weight satisfaction). HP contributed to lowered body esteem, independent of comorbid anxiety or depression. As expected, HP youth with vs. without comorbid anxiety or depression reported lowered levels of body esteem. Further, greater HP severity and distress were significantly associated with lower levels of body esteem. HP severity alone but not distress/impairment predicted lower levels of body esteem, independent of comorbid anxiety and depression.

Conclusions

Both hair pulling and comorbid anxiety and depression can independently impact body esteem in adolescent hair pullers.

Open access

This study is aimed at assessing family expressed emotions as a predictor of health status of family members living with schizophrenia as well as identifying some characteristics for high or low emotions of family members towards a ‘sick’ member. There were thirty-one families with members suffering from schizophrenia as diagnosed by psychiatrists (using DSM-IV-TR) in government owned hospitals. They were judgmentally sampled with the assistance of social workers. The instrument for gathering data was a validated modified Camberwell Family Interview (CFI) schedule reflecting three major areas: Hostility, Critical comments, and Over-involvement of expressed emotions of family members. The procedure was using trained research assistants from the area to conduct these interactive sessions in their lingua franca. The data generated was subjected to qualitative analysis which shows that out of the 31 families studied, 25 or 80.65% had high expressed emotions while six families or 19.35% had low expressed emotions. However, only five ‘sick’ members had not experienced a relapse since the first treatment and discharge. Seven ‘sick’ members were vagrant of the 25 high expressed emotion families. The study revealed that expressed emotions significantly determine the number of relapses of the member living with schizophrenia; that the gender of a ‘sick’ member does in fact determine the level of expressed emotion from family members. The study also revealed that the poverty of families or shame for families from low and high socio-economic backgrounds respectively are motives for emotions expressed. A model of family therapy was proffered.

Restricted access

Felkért hozzászólás

Dobos Endre, Vadnai Péter, Bertóti Réka Diána, Kovács Károly, Michéli Erika, Szegi Tamás, Fullajtar Emil, Penizek Vit és Switoniak Marcin: „Új WRB alapú validációs adatbázis és validációs módszertan Közép- Európára, ValiDat.DSM” című cikkéhez (Agrokémia és Talajtan 63. (2) 393–408)

Agrokémia és Talajtan
Author: Tibor Tóth

validációs adatbázis és validációs módszertan Közép-Európára, ValiDat.DSM. Agrokémia és Talajtan. 63 . 393–408. Dobos E. Új WRB alapú validációs adatbázis és validációs módszertan Közép

Restricted access

. ( 2014 ). Evaluation of the diagnostic criteria of Internet gaming disorder in the DSM-5 among young adults in Taiwan . Journal of Psychiatric Research , 53 , 103 – 110 . Petry , N

Open access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A kórképpé minősítés előszobájában két, említésre méltó evési viselkedés is van: a DSM-5-ben nemspecifikus evészavarként feltüntetett purgálózavar és az egészségesétel-függőségnek fordított orthorexia nervosa. Célunk annak leírása, hogy ezek miként figyelhetők meg a léböjttáborokban, amelyek alternatív egészségmegőrző trendként igen népszerűek napjainkban. Módszer: Az első szerző két országos léböjttáborban többterepű etnográfiai megfigyeléssel rögzítette adatait. A gyűjtése során készült terepnapló, jegyzetek és interjúk alapján mutatjuk be az evészavartünetek motívumait. Eredmények: A tábor legfőbb motívuma a „méregtelenítés”. A szilárd táplálék nélkülözése s ezáltal igen alacsony kalóriabevitel és fizikai aktivitás során bekövetkező gyors testi változásokat a mérgek távozásának tudják be. A léböjttábor résztvevői beiktatták mindennapos rutinjukba a szándékos hashajtást is, amelyhez pozitív konnotációk társulnak, és a holisztikus szemlélet jegyében az „elengedés” és „megújulás” lelki folyamataihoz kötik. A szimbólumok használata az élettani folyamatokkal kapcsolatban erősen észlelhető volt. A vízvesztésből adódó gyors fogyás lendülete, a tiszta étkezés iránti vágy és az ezoterikus-önsegítő kultúrából kölcsönzött „önjutalmazás” is gyakori motívumok. Az újratáplálásból adódó komplikációk miatt eddig két halálesetet tartanak számon a táborszervezők. Következtetések: Mind a purgálózavarra, mind az orthorexia nervosára találhatók jól beazonosítható leírások. Ez azt mutatja, hogy a klinikumon kívüli környezetben is komoly a valószínűsége olyan evési magatartások intézményesítésének, amelyek az egészségre veszélyesek. A „méregtelenítés” ugyanis nemcsak fiziológiailag lehet káros, de hosszú távú mentális segítségnyújtásra sincs bizonyíték. Megoldásként javasoljuk az egészséges életmódról és étkezésről szóló tévhitekre irányuló megfelelő egészségkommunikációs terv kidolgozását és a pszichoterápiás lehetőségek népszerűsítését. Orv Hetil. 2018; 159(28): 1153–1157.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A depresszió korunk egyik legelterjedtebb megbetegedése, jelenleg több mint 300 millió embert érint világszerte. A depresszió kialakulásában és lefolyásában több szociodemográfiai kockázati tényező van hatással. Célkitűzés: A klinikailag diagnosztizált unipoláris major depresszió kezelésében és remissziójában szerepet játszó szociodemográfiai tényezők vizsgálata. Módszer: Az adatgyűjtés 2016-ban történt, a marosvásárhelyi 1. Sz. Pszichiátriai Klinikán, a résztvevők az év folyamán, jelentősebb komorbid fizikai vagy más pszichiátriai zavar nélkül regisztrált páciensek voltak. A szociodemográfiai tényezők vizsgálatára önkitöltős saját kérdőívet alkalmaztunk, amely nem, életkor, lakókörnyezet, iskolai végzettség, családi állapot, foglalkoztatottság és munka nélkül eltöltött időszak változóit mérte fel. Az unipoláris major depresszió diagnózis megállapításában a DSM-5, a súlyosság értékelésében és állapotkövetésre a Hamilton Depresszió Skála 17 tételes magyar változatát alkalmaztuk. A minta életkor szerinti eloszlása 18–65 év közötti felnőtt, 44 férfi (28,9%) és 108 nő (71,1%); 66 fekvő- és 86 járóbeteg. A páciensek 12 héten keresztül gyógyszeres kezelést kaptak, és HAM-D-17-tesztelésen vettek részt beutaláskor, nyolc és 12 hét után. Eredmények: A terápia hatására a depresszióskálán elért pontszámok jelentősen csökkentek a nyolc hét, valamint a 12 hét kezelés után. A nem, az életkor és a lakókörnyezet nem befolyásolta a kezelést, de a felsőfokú végzettséggel rendelkező betegeknél a kezelés végén a depressziós tünetek kisebb mértékben voltak kimutathatóak. A házas betegek depressziópontszámai kisebbek voltak, mint a nem házas betegeké, az alkalmazottaké pedig kisebbek, mint a tartósan munka nélkülieké. Következtetés: Az unipoláris major depresszió SSRI-kezelésének eredményességét a családi állapot és foglalkoztatottság a remisszió prediktoraiként jelentősen befolyásolták, így ezekben az esetekben a pszichoterápiás beavatkozás szükségessége javasolt. Orv Hetil. 2017; 158(43): 1715–1722.

Open access