Search Results

You are looking at 131 - 140 of 281 items for :

  • "bacterium" x
Clear All

References 1. Brenner DJ , Steigerwalt AG , McDade JE : Classification of the Legionnaires’ disease bacterium: Legionella

Open access

. 20 Rigter, A., Widjaja, I., Versantvoort, H., et al.: A protective and safe intranasal RSV vaccine based on a recombinant prefusion-like form of the F protein bound to bacterium

Restricted access

Martin, S. A. (1991): Effect of Saccharomyces cerevisiae culture on lactate utilization by the ruminal bacterium Selenomonas ruminantium. J. Anim. Sci. 69, 4628-4633. Effect of Saccharomyces cerevisiae culture on lactate

Restricted access

–50. Kátai, J., Sándor, Z. & Tállai M., 2008. The effect of an artificial and a bacterium fertilizer on some soil characteristics and on the biomass of the rye-grass ( Lolium perenne L.). Cereal Research Commun. 36. 1171

Restricted access

., Yoon, B. D., Park, Y. H., Oh, H. M. (1998): Isolation of a novel pentachlorophenoldegrading bacterium, Stenotrophomonas maltophilia Bu34. J. Appl. Microbiol. , 85 , 1-8. Isolation of a novel pentachlorophenoldegrading

Restricted access

): Susceptibility of some traditional pear cultivars of Hungarian and foreign origin to the pathogenic bacterium Erwinia amylovora . Int. J. Hortic. Sci. , 10 , 41–45. Ferenczy A

Restricted access

.J. , Creus , C.M. , Carrozzi , L.E. , Casanovas , E.M. , Pereyra , M.A. 2007 . Azospirillum spp., a dynamic soil bacterium favourable to vegetable crop production . Dyn. Soil Dyn. Plant 1 : 68 – 82

Restricted access

. G. D., Webb, R. A., Swann, M. B. R.: A disease of rabbits characterized by large mononuclear leucocytosis, caused by a hithero undescribed bacillus Bacterium monocytogenes (n. sp.). J Pathol Bacteriol 29 , 407–439 (1926

Restricted access

freshwater microalga Chlorella vulgaris by the nitrogen-fixing, plant growth-promoting bacterium Bacillus pumilus from arid zone soils . European Journal of Soil Biology. 45 . 1 : 88 – 93 . 14

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Hosam E. A. F. Bayoumi Hamuda, Erika Orosz, Márk Horváth, Attila Palágyi, Beatrix Szederné Baranyai, István Patkó and Mihály Kecskés

A talajok eredményes szennyvíziszap-kezelése érdekében szükséges vizsgálni a talaj biológiai tulajdonságait, melyek szoros összefüggésben vannak a talaj minőségével. A talajok biokomponensei általában gyorsabban reagálnak a változó talajkörülményekre, mint a talaj fiziko–kémiai tulajdonságai, ezért a talajban élő mikrobapopulációk és az enzimaktivitás mértéke bioindikátorként szolgál a talaj termőképességét illetően. Kísérletünkben vizsgáltuk a nyíregyházi és hódmezővásárhelyi eredetű kommunális szennyvíziszappal (100:0, 20:80, 40:60, 60:40, 0:100%, talaj:iszap) kezelt réti csernozjom talaj, kovárványos barna erdőtalaj és agyagbemosódásos barna erdőtalaj – kontrolhoz viszonyított – fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, valamint összemértük a kezelt és kezeletlen (kontroll) talajok termőképességét a paradicsomnövény példáján 63 napos termesztést követően. Eredményeink azt mutatják, hogy a szennyvíziszap-kezelés növelte a talaj pH(KCl)-értékét, szervesanyag-tartalmát, CO 2 -termelését (talajlégzést) és nedvességtartó idejét is meghosszabbította. A terméshozamot illetően a kezelt talajoké minden esetben felülmúlták a kontrolltalajokét. A legmagasabb terméshozamot a 60% nyíregyházi eredetű szennyvíziszappal kezelt kovárványos barna erdőtalaj esetében (1,5–2-szeres) kaptuk. A kezelt talajok esetében ugyancsak szignifikáns növekedés volt tapasztalható a heterotróf bakériumok, aerob heterotróf spórások, cellulózbontók és foszfátoldók, Bacillus , fluorescens Pseudomonas -ok, aktinomicéták, fonalas gombák, valamint élesztőket illetően. Ennek köszönhetően nőtt a kezelt talajok FDA, dehidrogenáz, kataláz, ureáz, proteáz, foszfatáz, β-glükozidáz, invertáz és aril-szulfatáz aktivitása is. Jelen enzimek aktivitása lineárisan emelkedő korrelációt mutat a talaj szervesanyag-tartalmával, mely a talajokhoz adagolt szennyvíziszapnak köszönhető. Összefoglalásképpen, a talajok szennyvíziszappal való kezelése serkenti a növényi növekedést, javítja a rizoszféra fizikai, biokémiai és mikrobiális tulajdonságait, segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, valamint emeli a talaj pH-értékét, amely ugyancsak kedvező a növények növekedése szempontjából.

Restricted access