Search Results

You are looking at 11 - 20 of 50 items for :

Clear All

autoimmunity in the 22q11.2 deletion syndrome. Eur J Endocrinol. 2011; 165: 345–352. 34 Nissenkorn A, Levy-Shraga Y, Banet-Levi Y, et al. Endocrine abnormalities in ataxia

Open access

The objective of this work was to evaluate the long-term efficacy of a proposed therapeutic protocol in 12 dogs with a tentative diagnosis of degenerative myelopathy, followed-up for a 6-month period. Twelve dogs fulfilling the antemortem inclusion criteria (breed, age, adequate vaccination, history of progressive posterior ataxia and/or paraparesis, no radiographic and myelographic abnormalities in the spinal cord and vertebral column) were allocated. All these dogs presented signs of thoracolumbar syndrome (T3-L3), scored as grade I (mild to moderate ataxia and paraparesis) in 10 and grade II (severe ataxia and ambulatory paraparesis) in 2 cases. Treatment included the use of ɛ-aminocaproic acid and N-acetylcysteine, supplemented with vitamins B, C and E. Prednisolone was given for the first two weeks and upon worsening of neurological signs. Daily exercise, performed as walking or swimming, was strongly recommended. Clinicopathological evaluation was normal in all 12 dogs, and survey radiographs and myelograms did not show spinal cord compression. Magnetic resonance imaging (MRI), performed only in 4 dogs, did not disclose compressive disorders or intramedullary lesions. Neurological signs were progressively worsening in all 12 animals, eventually resulting in severe paraparesis (grade III) or paraplegia (grade IV). The applied medications do not appear to be an attractive alternative to conservative management (physiotherapy) or euthanasia in canine degenerative myelopathy, irrespective of its chronicity.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Barbara Rejduch, Jan Knapik, Agata Piestrzyńska-Kajtoch, Anna Kozubska-Sobocińska and Jędrzej Krupiński

Scrapie is an invariably fatal transmissible neurodegenerative disease of sheep, goats and moufflons, characterised by ataxia, lower body weight and changes in behaviour. The aim of this study was to determine the genotype distribution at codons 136, 154 and 171 of the PrP locus in sheep bred in Poland. The genotypes of 801 sheep representing 10 different breeds and crossbreds were analysed using real-time PCR allele discrimination method. The combination of point mutations of the three codons (136, 154 and 171) created twelve different genotypes in the PrP locus classified into five categories of risk. The highest frequency for the ARR/ARR genotype was characteristic of the Pogórze and Berrichon du Cher breeds (72.22% and 63.25%, respectively). In the Romanov breed (1.52%) and in crossbred sheep (2.61%) the VRQ/VRQ genotype was observed.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Adrián Tóth, Gabriella Aradi, György Várallyay, Zsuzsanna Arányi, Dániel Bereczki and Ildikó Vastagh

A Wernicke-encephalopathia akutan kialakuló, életet veszélyeztető neurológiai kórkép, amely a tiaminhiány következtében alakul ki. A betegséget nagyon gyakran nem diagnosztizálják időben, így megfelelő terápia hiányában a krónikus forma, a Korsakoff-szindróma kialakulásához vagy egyes esetekben halálhoz is vezethet. A tiaminhiány fejlett országokban leggyakrabban krónikus alkoholfogyasztás következtében alakul ki, de az utóbbi időben az alkoholfogyasztással nem összefüggő esetek száma is gyarapodott. A szerzők egy 23 éves nőbeteg esetét mutatják be, akinél drasztikus diéta és fogyasztótabletta használata következtében alakult ki szemmozgászavar, zavartság és ataxia, amelyek hátterében Wernicke-encephalopathia igazolódott. A diagnózist támogatta, hogy a tünetek parenteralis tiaminpótlás hatására napokon belül megszűntek. A szerzők az esetet etiológiai ritkasága és diagnosztikai nehézsége miatt közlik, illetve rámutatnak a legfrissebb ajánlásokra a kórkép diagnosztikáját és terápiáját illetően. Orv. Hetil., 2014, 155(12), 469–474.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kinga Hadzsiev, László Balikó, Katalin Komlósi, Anett Lőcsei-Fekete, Györgyi Csábi, Judit Bene, Péter Kisfali and Béla Melegh

–536. Erichsen, A. K., Koht, J., Stray-Pedersen, A., et al.: Prevalence of hereditary ataxia and spastic paraplegia in southeast Norway: a population-based study. Brain, 2009, 132 (6), 1577–1588. Filla, A., DeMichele, G

Restricted access

Cork, L. C., Tronosco, J. C. and Pride, D. L. (1981): Canine inherited ataxia. Ann. Neurol. 9 , 492–499. Pride D. L. Canine inherited ataxia Ann. Neurol

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Reuter, Mária Új, Péter Pankovics, Tímea Kolozsi, Ilona Mihály, Zoltán Liptai and Ákos Boros

A humán parechovírusok (HPeV) a Picornaviridae család tagjai. Általánosan elterjedt enteralis kórokozók emberben, amelyek sokféle klinikai kórképben játszhatnak szerepet. Jelenleg 16 genotípusa (HPeV1–16) ismert. Azonosításáról Közép-Európában még nem számoltak be. Célkitűzés: A retrospektív vizsgálat célja a HPeV kimutatása és azonosítása volt molekuláris módszerekkel „enterovírusszerű” sejtkárosító hatást mutató sejtkultúrákból, amelyek 1990 és 2004 között kerültek archiválásra két hazai virológiai laboratóriumban. Módszer: Az első laboratóriumból a minták gastroenteritisben szenvedő, 10 éven aluli gyermekek székleteinek a korábbi protokollok szerint rutinszerűen „enterovírusra” tenyésztett mintái voltak, amelyek sejtkárosító hatást mutatattak 1990 és 2000 között. A második laboratóriumból származó 2 széklet, 1 liquor és 1 garatmosó folyadék „enterovírusszerű” sejtkárosító hatást mutató sejttenyészeteit vizsgálták újra, amelyek neutralizálhatók voltak HPeV1 immunszérummal 2000 és 2004 között. A mintákat reverz transzkripció-PCR (RT-PCR) módszerrel vizsgálták a HPeV 5’UTR konzervatív régiójára tervezett primerekkel. Specifikus primereket terveztek a HPeV strukturális régiójának (VP0-VP3-VP1) meghatározásához. Eredmények: A 66 archivált mintából 9-ben (9,1%) sikerült HPeV-t kimutatni az első laboratóriumból és mind a 4 mintában a második laboratóriumból. Tíz minta HPeV1-et, 2 HPeV4-et tartalmazott, 1 mintából a HPeV típusát nem sikerült meghatározni. Három HPeV1 genetikai csoportot lehetett azonosítani a vírusizolálás éve szerint (1990/1991, 1992/1995 és 1998) az első laboratóriumban. A HPeV1 a következő klinikai szindrómákban szerepelt a második laboratóriumból: gastroenteritis (24 éves felnőtt), recidív stomatitis aphtosa (42 éves felnőtt), encephalitis (15 hónapos kisgyermek) és ataxia cerebellaris acuta (10 éves gyermek). Következtetések: A szerzők első alkalommal azonosítottak HPeV-t Közép-Európában. A HPeV-k kimutatása és azonosítása olyan archivált sejtkultúrákon történt, amelyek korábban nem meghatározott „enterovírusszerű” sejtkárosító hatást mutató ágenst tartalmaztak. Ezek a megfigyelések segítik e vírusok genetikai sokszínűségének és evolúciójának, valamint a fertőzések klinikai jelentőségének és spektrumának tisztázását. Orv. Hetil., 2011, 152, 1007–1012.

Restricted access

The purpose of this study was to determine whether intravaginal prostaglandin F2α(PGF2α) would be effective for the treatment of metritis or pyometra in the bitch. Seventeen bitches with metritis or pyometra were treated with PGF2α. Prostaglandin F2α(150 (g/kg body weight) was administered once or twice daily by infusing 0.3 ml per 10 kg body wt into the vaginal lumen. Bitches were also treated with amoxicillin (15 mg/kg body wt/48 h) and/or gentamicin (4 mg/kg body wt/day) administered as intramuscular (i.m.) injections. Fifteen bitches were treated successfully with intravaginally administered PGF2αfor 3 to 12 days and with intramuscularly administered antibiotics for 4 to 12 days. Success of treatment was judged by cessation of vaginal discharge, the absence of fluid in the uterus as determined by ultrasonography, and the overall health status of the animal. As two bitches with pyometra showed clinical deterioration in spite of medical treatment, ovariohysterectomy was performed after the first and the second treatment, respectively. No side effects (salivation, vomiting, diarrhoea, hyperpnoea, ataxia, urination, anxiety, pupillary dilatation followed by contraction) were observed after PGF2αtreatment. The disease did not recur during the subsequent oestrous cycles within 12 months after the initial treatment. The results demonstrate that intravaginal administration of PGF2αwas effective in 13 dogs (86.6%) with metritis or pyometra, and caused no side effects. Although the study was based on a relatively small number of cases, it is concluded that prostaglandin F2αcan be a useful means of treating bitches with metritis or pyometra. However, in severe cases of pyometra ovariohysterectomy is needed.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Melinda Erdős, Beáta Tóth, Pálma Juhász, Mohamed Mahdi and László Maródi

ataxia-telangiectasia and Nijmegen breakage syndrome: a survey of 50 patients. Cytogenet. Cell Genet., 1988, 49 , 259–263. Baan C. Genetic complementation analysis of ataxia

Restricted access

patients with naturally occurring immunodeficiency. Am J Pediatr Hematol Oncol. 1987; 9: 189–192. 18 Sandoval C, Swift M. Hodgkin disease in ataxia-telangiectasia patients with

Open access