Search Results

You are looking at 11 - 20 of 67 items for :

  • "healthcare worker" x
Clear All
Authors: Bence Mogyoródi, Marcell Szabó, Erzsébet Dunai, Bianka Mester, Csaba Hermann, János Gál and Zsolt Iványi

. Crit Care Med. 2017; 45: e1165–e1172. 13 Price L, MacDonald J, Gozdzielewska L, et al. Interventions to improve healthcare workers’ hand hygiene compliance: a systematic review

Open access
Authors: Joseph T. F. Lau, Danielle L. Walden, Anise M. S. Wu, Kit-man Cheng, Mason C. M. Lau and Phoenix K. H. Mo

. Using screening tests, healthcare workers can conduct selective interventions for students who are identified as not being probable depression cases (e.g., using CESD) but possess some high-risk factors of depression (e.g., low social support, loneliness

Open access

(H1N1) among healthcare workers in Greece. EuroSurveill, 2010, 15 , pii=19486. Kremastinou J. Low acceptance of vaccination against the 2009 pandemic influenza A(H1N1) among

Restricted access
Authors: Ágnes Zana, Barna Konkolÿ Thege, Imre Limpár, Eszter Henczi, Petra Golovics, János Pilling and Katalin Hegedűs

Bevezetés: A haláltól való félelem és a foglalkozás közötti kapcsolatról viszonylag kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A szerzők a foglalkozás és a halálfélelem összefüggéseinek vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: Orvosok, orvostanhallgatók és egyéb egészségügyi dolgozók, lelkészek, pszichológusok és egyéb, nem egészségügyi dolgozók (N = 1062) halállal kapcsolatos attitűdjeit elemezték a Multidimenzionális Halálfélelem Skála segítségével. Eredmények: Szignifikáns különbségeket találtak az összesített halálfélelem-pontszám tekintetében, valamint egyes vizsgált csoportok esetében is a halálfélelem különböző faktorait illetően. A halálfélelem a lelkészek körében volt a legalacsonyabb. A holttesttől való félelem a pszichológusoknál és a nem egészségügyi dolgozóknál volt a legmagasabb, akiknek nincs közvetlen tapasztalatuk holttesttel, illetve haldoklókkal. Következtetések: Úgy tűnik, hogy a halálfélelem olyan foglalkozási csoportok tagjaira jellemző elsősorban, akik nem foglalkoznak közvetlenül halottakkal és haldoklókkal. Orv. Hetil., 2014, 155(31), 1236–1240.

Open access
Authors: Éva Csupor, Ágnes Kuna, Judit Nóra Pintér, Zsuzsa Kaló and Márta Csabai

Absztrakt:

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók egymás közti kommunikációja, konfliktuskezelése, a megfelelő együttműködés kiemelkedően fontos a betegellátás sikerességében. Célkitűzés: A bemutatott kutatás egy nemzetközi összehasonlító felmérés része. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az egészségügyi dolgozók körében felmerülő konfliktusokat. Módszer: A magyar felmérésben 73 egészségügyi dolgozóval vettünk fel félig strukturált interjúkat a nemzetközi interjúprotokoll szerint, amely során munkahelyi konfliktushelyzetek elmesélésére kértük a résztvevőket. 30 interjút (15 orvos és 15 nővér) Atlas.ti 7 kvalitatív szoftverelemző programmal elemeztünk. A konfliktustörténeteket négy fő kategória mentén vizsgáltuk, ezek a következők: a konfliktusok forrásai, típusai, hatásai és a használt konfliktuskezelési stratégiák. Eredmények: Az interjúkból megismerhető az egészségügyben részt vevők munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos személyes tapasztalata. Kiemelendő a hierarchia és az implicit munkaszervezés jelentős befolyása, főleg az orvosok körében. Az elkerülő konfliktuskezelés miatt a konfliktusok egy része megoldatlan marad, ami negatív hatással jár az egyénre és a csoportra nézve is. Következtetések: Eredményeink segítségével a későbbiekben kialakítható egy egészségügyre specifikus konfliktuskezelési intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 625–632.

Restricted access

influenza among Italian healthcare workers, October 2009. Euro Surveill., 2009, 14 (49), pü: 19432. 9 Rachiotis, G., Mouchtouris, V. A., Kremastinou, J., et al.: Low

Restricted access

Absztrakt:

A COVID–19 vírussal kapcsolatos fertőzés ellátása egyre nagyobb kihívás elé állítja a hazai egészségügyi ellátórendszert és különösen a kritikus állapotú betegek ellátásáért felelős aneszteziológiai és intenzív terápiás szakmát. A hatékony ellátás elengedhetetlen feltétele az intenzív osztályos egészségügyi személyzet megóvása a fertőzés terjedésétől a mindennapi betegellátás során és az ezekkel kapcsolatos ismeretek széles körben való ismertté tétele. A szerzők gyakorlati szempontok alapján összefoglalják a COVID–19-betegek intenzív ellátásával kapcsolatos legfontosabb szervezési, kezelési és megelőzési teendőket. Orv Hetil. 2020; 161(17): 652–659.

Open access
Authors: István László, Csilla Molnár, György Koszta, Tamás Végh, Ákos Fábián, Mariann Berhés, Marianna Juhász and Béla Fülesdi

Absztrakt:

A világunkon végigvonuló koronavírus-járvány számos kihívással szembesíti az egészségügyben dolgozókat. A vírus cseppfertőzéssel terjed, és magas a virulenciája, ezért minden olyan beavatkozás, mely légúti aeroszolképződést generál, potenciálisan veszélyezteti az ellátásban részt vevők egészségét. A koronavírus-fertőzés súlyos formája progresszív légzési elégtelenséggel jár, melynek ellátásában a korai endotrachealis intubáció és invazív gépi lélegeztetés elengedhetetlen. Az intubáció során fokozott a légúti aeroszolképződés veszélye, így magas az ellátó személyzet fertőződésének veszélye. Az előzőeken túl ezen betegeknél relatíve gyakori a nehéz légútbiztosítás is. Cikkünk célja, hogy gyakorlatorientált áttekintést adjon a koronavírussal fertőzött betegek légútbiztosításának specialitásairól, különös tekintettel az infekciókontroll és a betegbiztonság szempontjaira. Orv Hetil. 2020; 161(17): 696–703.

Open access
Authors: István László, Csilla Molnár, György Koszta, Tamás Végh, Ákos Fábián, Mariann Berhés, Marianna Juhász and Béla Fülesdi

Absztrakt:

A koronavírus-pandémia számos kihívással szembesíti az egészségügyi ellátószemélyzetet. A vírus cseppfertőzéssel terjed, és magas a virulenciája, ezért minden olyan beavatkozás, mely légúti aeroszolképződéssel jár, potenciálisan veszélyezteti az ellátásban részt vevők egészségét. A koronavírus-fertőzés mortalitása akár 10% feletti lehet, ezért a COVID–19-betegek körében gyakori a reanimáció. A reanimáció során fokozott a légúti aeroszolképződés valószínűsége, így magas az ellátószemélyzet fertőződésének a veszélye. Cikkünk célja, hogy gyakorlatorientált áttekintést adjon a koronavírussal fertőzött betegek újraélesztésének specialitásairól. Orv Hetil. 2020; 161(17): 710–712.

Open access

Az eutanázia passzív formája csaknem minden civilizált országban törvényes. Az eutanázia aktív formája azonban nem általánosan elfogadott intézmény. Európában az aktív eutanázia csak Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban és Svájcban legális. Ausztráliában az 1995. évi, a terminális állapotban lévő személyek jogairól szóló törvény legalizálta az asszisztált öngyilkosságot, de ezt 1997-ben hatályon kívül helyezték. Az asszisztált öngyilkosság nem azonos az aktív eutanáziával, mivel törvényes aktív eutanázia esetén az emberölés elkövetője az, aki nem büntethető, míg asszisztált öngyilkosság esetén az öngyilkosságban való közreműködés elkövetője a nem büntethető személy. Az aktív eutanázia esetén emberölést hajtanak végre a betegen annak kérésére. Asszisztált öngyilkosság esetén a beteg hajtja végre az öngyilkossági cselekményt (egészségügyi segítséggel). Az asszisztált öngyilkosság az Amerikai Egyesült Államok négy tagállamában legális: Vermontban, Washingtonban, Montanában és Oregonban. Uruguayban az eutanázia aktív változata 1932 óta nem büntethető. Orv. Hetil., 2014, 155(32), 1259–1264.

Restricted access