Search Results

You are looking at 11 - 20 of 200 items for :

  • "intentions" x
Clear All

The article is the fourth part of a series analysing the lexicographical presence of Italian in Hungarian language: after names of persons places and institutions the Author focuses now on trade marks. She shows the specialities of this sector of the lexicon: the intentions of marketing, the lexicalization process and the high speed of changes. She provides a large range of examples, cathegorized by a linguistical tipology: abbreviations, derived and composed names, sintagmatical and phrasal ones.

Restricted access

Absztrakt:

A mobilitási lehetőségek és igények, valamint az oktatási rendszer funkciói szorosan összefüggnek. Fontos kérdés, vajon egy-egy képzéstípus kiszolgálja-e kliensei társadalmi igényeit. A magyar szakképzési rendszer egyre inkább kettészakad: míg az érettségit nyújtó képzésekben lehetőséget látnak a tanulók az előrelépésre, addig az érettségit nem adó képzések teljes zsákutcát jelentenek egy homogén társadalmi rétegnek. Ráadásul, a szakközépiskolák kliensei pont azokból kerülnek ki, akik számára jelenleg nem körvonalazódik az iskolai mobilitási csatornán kívül egyéb mobilitási lehetőség. Ilyen környezetben a lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás és az iskolai reziliencia vizsgálata kulcskérdés, hiszen ezek az atipikus tanulói magatartások áshatják alá leginkább egy-egy képzéstípus legitimitását. Jelen tanulmányban az iskolai reziliencia és a mobilitási szándék összefüggését keressük. Az Országos kompetenciamérés (OKM) 2016. évi 10. évfolyamos tanulói adatbázisának felhasználásával háromféle rezilienciaszámítást ismertetek. Azt vizsgálom, hogy miként alakul a reziliencia mértéke azok között, akik státuszmegőrzési szándékot vagy felfelé irányuló mobilitási vágyat fogalmaznak meg. Eredményeim szerint a mobilitási szándék és a reziliencia mértéke összefügg.

Open access

L'essai propose une analyse comparative du chef-d'oeuvre de jeunesse de Jean Paul Sartre: La nausée (1938) et d'un roman hongroise publié par Milán Füst en 1940 sous le titre: Szakadék (L'abîme). Ce dernier, écrit une dizaine d'années avant le roman de Sartre, témoigne d'une certaine homologie avec celui-ci quant à sa problématique interne tout comme à ses intentions poètiques. Aussi cette homologie met-elle en lumière les différences non moins intéressantes qui séparent la situation des écrivains occidentaux et celle des artistes d'Europe centrale at orientale entre les deux guerres mondiales.

Restricted access

Summary

The paper analyses the textual and visual representations of King Matthias Corvinus in the light of Antique physiognomical theories. I intend to focus mainly on those descriptions and portraits which were influenced by the lion's physiognomy. The last chapter deals also with the portraits of Matthias, but with the Attila-faun-like images. The Antique theories of physiognomy have contributed to a more exact interpretation of his images and the physiognomical comparison has resulted a more shaded picture about his iconography, even in the case of the Attila-faun-type portraits where we cannot study such clear-cut intentions. Due to the research we can place plausibly the leonine images of King Matthias among the Renaissance state-portraits after having taken into consideration the king's political intentions as well. The examination of the sources has resulted that the role of Galeotto Marzio must have been crucial in mediating the physiognomical theories towards the Buda court. I have also demonstrated that in his work physiognomy appears as an element of the theoriesrelated to good governance.

Restricted access

Absztrakt

A társas értékorientáció Messick és McClintock (1968) által meghatározott fogalma a kölcsönös függőségi helyzetek vizsgálatával foglalkozó kutatások többségének alappillérét képezi. Messick és McClintock (1968) elmélete alapján az emberek tipizálhatók aszerint, hogy egy kölcsönös függőségi helyzetben milyen végeredmény elérését preferálják. Vizsgálatok sora (pl. Kelley és Stahelski, 1970; Kuhlman és Marshello, 1975; Maki és McClintock, 1983; Roch és Samuelson, 1997; Van Lange és Visser, 1999; Van Lange és mtsai, 2007a) talált kapcsolatot a társas értékorientáció és a kölcsönös függőségi helyzetekben mutatott viselkedési preferencia között, elsősorban kísérleti játszmák módszerével vizsgálva mind a társas értékorientációt, mind a viselkedést vagy viselkedési szándékot. Más kutatások (pl. Bixenstine és Wilson, 1969; Oskamp, 1971; Rapoport, 1976; Kelley és Thibault, 1978, in: Kelley és mtsai, 2003; Axelrod, 1984; Pillutla és Chen, 1999) arra irányultak, hogy különböző, a szituációra jellemző változók hatását vizsgálják a kölcsönös függőségi helyzetekben mutatott viselkedésre. Kutatásunkban két ilyen szituációra jellemző változó: a felek érdekeinek méltányossága, illetve a partner stratégiája; valamint az egyénre jellemző társas értékorientáció viselkedési szándékra való befolyását vizsgáltuk. Azt feltételeztük, hogy az emberek versengőbb viselkedési szándékot alakítanak ki akkor, ha a saját érdekeiket méltányosabbnak ítélik meg, mint a partnerét, és akkor, ha a partner versengő stratégiát folytat, valamint hogy helyzettől függetlenül a versengő vagy individualista (proself) társas értékorientációval rendelkező egyének versengőbb viselkedési szándékot alakítanak ki, mint a proszociálisok. Vizsgálati konstrukciónk a kísérleti játszmák megszokott módszerétől eltérő, életszerű helyzetleírásokat tartalmazott, melyek elolvasása után kellett a vizsgálati személyeknek megfogalmazniuk viselkedési intencióikat. Hipotéziseink közül a szituáció jellemzőinek (méltányosság és partner stratégiája) hatására vonatkozók igazolást nyertek, de nem sikerült kapcsolatot kimutatnunk a társas értékorientáció és a viselkedési szándék között. Igazoltuk ugyanakkor, hogy vizsgálati mintánk a méltányossági viszonyok és a partner stratégiájának észleletében, valamint a viselkedési szándék kialakításában szignifikánsan különböző alcsoportokra bontható. Sikerült tehát individuális különbözőségeket találnunk az emberek észlelési stílusában és viselkedési szándékuk kialakításának stratégiájában, de ezek az egyéni eltérések nem kapcsolhatók össze az általunk felmért társas értékorientációval.

Restricted access

The minuet was an integral part of multi-movement instrumental works of the Viennese Classical period, as well as playing a central role in eighteenth-century study of composition. During the nineteenth century, it was the scherzo that took over its didactic role,, which involved a shift of accent from a dance-like musical type to a kind of character piece. The variety of what “scherzo” could mean in the nineteenth century is probably the reason why there are relatively many scherzo and scherzando movements in Bartók's oeuvre. He encountered the genre quite early, already before and then during his studies of composition. The sum of his scherzos will be examined regarding tradition and originality, and also as to the intentions he had after his studies whenever he chose to compose a “scherzo.”

Restricted access

Although hyperbole is a ubiquitous means of discourse, its role in interpersonal rhetoric has been examined to a much lesser extent than that of metaphor or irony. This paper investigates what discourse goals can be fulfilled by hyperbole, using conversations from some classic Hungarian films as the data. The reason why film conversations were selected is that the knowledge of the story and the transparency of the characters' intentions make the understanding of communicative motives easy. Besides, the situations in feature films are very similar to spontaneous everyday interactions. Analyses demonstrate that hyperbolic utterances convey the speakers' attitudes, either real or only presented, towards the topic of conversation. According to the social psychological laws of public behaviour, the expression of emotional relation or attitude is mostly subordinated to the speaker's attempt to construct an intended impression on conversational partners. Thus, the use of hyperbole has two main goals: to express emotions and to reach a desired self-presentation.

Full access

The present paper examines the role of the translation of Orhan Pamuk’s İstanbul, Hatıralar ve Şehir (2003) into Slovene, in reshaping the image of Istanbul as perceived by the receiving audience. Considering Pamuk as a “translator” of Istanbul and focusing on the “metonymics” of translating cities, the present paper illustrates that translations can challenge and change the stereotyped images of cities as perceived by receiving audiences. It also shows that the narratives of cities which are bound by their authors’ choices as “translators” can only provide a partial representation of the “real” cities and can give more clues about the literary intentions and historical environment of their authors than they can give about the real cities.

Restricted access

Predicating the universal properties of things to God we inevitably cast the net of logical intentions on Him. Only later can we disentangle Him from it by means of additional thinking. Therefore, it is probable that Aquinas says 'Deus autem ponitur primum principium, non materiale, sed in genere causae efficientis' (S.T. I, 4, 1 in c.) just because here he looks at the infinite perfection of God through the limited  perfection of things and wants to remind us that in such a perspective God is seen quasi in the genus. It is very important that Aquinas does not say, 'Deus est in genere',  but: 'Deus ponitur in genere  (emphasis mine). The neglecting of this difference between the est and the ponitur and interpreting the latter as if it were the former compels the translators form Latin to substitute genus by other terms. But these substitutions are doubtful.

Restricted access

Previous research describes social structure in which employees are embedded as one of the important determinants of intra-organizational career expectations. There are two contradictory arguments in the literature, however. First, social closure of informal relations is supposed to strengthen the intentions of staying. Second, the efficiency and effectivity of the individual social network is assumed to enhance in-house career expectations. This empirical study analyzed data from 44 R&D teams in the Netherlands. Multilevel analysis was used to separate individual and team influences. Results show that the prospects to stay in the R&D team are determined positively by social closure, whereas the expectation to stay in the organization is determined positively by the efficiency and effectivity of individual social networks. The conclusions highlight that different forms of social capital might be important for different types of career perspectives.

Restricted access