Search Results

You are looking at 11 - 20 of 52 items for :

  • "levofloxacin" x
Clear All

We report a patient with community acquired Legionella pneumonia, complicated with pulmonary embolism. The patient was cured by levofloxacin and anticoagulant therapy. We performed laboratorial control and we excluded the thrombophilia and antiphospholipid syndrome. Our case report draws attention to the possible association between Legionella infection and pulmonary embolism.

Restricted access

Sulfamethoxazole-trimethoprim (SXT) is the drug-of-choice in Stenotrophomonas maltophilia caused infections. There has been an increase in resistance to SXT of S. maltophilia over recent years. In this study 30 S. maltophilia clinical isolates resistant to SXT were investigated. Antibiotic susceptibilities for ciprofloxacin, moxifloxacin, levofloxacin, doxycycline, tigecycline, ceftazidime, colistin and chloramphenicol were determined by broth microdilution method. None of the strains were susceptible to ciprofloxacin, tigecycline, ceftazidime or colistin. Only 37% of the isolates were susceptible to levofloxacin or moxifloxacin. Two isolates resistant to all tested antibiotic agents and two others susceptible only to doxycycline were further investigated: susceptibility for combinations of antibiotics was analyzed by checkerboard technique. According to the fractional inhibitory concentration indices calculated, moxifloxacin plus ceftazidime combination was found to be synergistic in each case. Genetic testing revealed the predominance of sul1 gene. Our study concluded that the range of effective antibiotic agents is even more limited in infections caused by SXT-resistant S. maltophilia. In these cases, in vitro synergistic antibiotic combinations could be potential therapeutic options.

Restricted access
Authors: B. Kádár, M. Szász, Katalin Kristóf, Natasa Pesti, G. Krizsán, Julianna Szentandrássy, L. Rókusz, K. Nagy and Dóra Szabó

The aim of the study was to investigate the biofilm-production of 60 Pseudomonas aeruginosa strains isolated from clinical samples and to examine the effect of different antimicrobials and their combinations with clarithromycin on biofilm-formation.The minimal inhibitory concentrations (MICs), minimal biofilm inhibitory concentrations (MBICs), and antibiotic synergy by calculating the fractional inhibitory concentration (FIC) index were determined for the following antibiotics: ceftazidime, cefepime, piperacillin/tazobactam, imipenem, meropenem, levofloxacin, ciprofloxacin, gentamicin, amikacin, tobramycin, netilmicin and clarithromycin.A total of 14 (23.3%) isolates out of 60 isolates of P. aeruginosa were biofilm positive. Cefepime, imipenem and meropenem had the lowest MIC90 values. Piperacillin/tazobactam and clarithromycin had the highest MIC90 values. Imipenem, meropenem, piperacillin/tazobactam and clarithromycin had the lowest MBIC90 values.For biofilm-forming P. aeruginosa strains 2-fold to 128-fold higher MBIC values than MIC values were obtained for ceftazidime, cefepime, imipenem, amikacin and netilmicin. The MBIC was 2-fold to 512-fold lower then the MIC values in the case of piperacillin/tazobactam, ciprofloxacin, levofloxacin and clarithromycin.Synergy was generally demonstrated for clarithromycin in combination with aminoglycosides, fluoroquinolones or ceftazidime. However, surprisingly it was found that combinations of clarithromycin with carbapenems or cefepime led to an antagonistic interaction: combination of clarithromycin with imipenem, meropenem or ertapenem showed antagonism in 37.5%, 50% and 62.5% of the strains tested whereas its combination with cefepime expressed antagonism in 75% of the strains, respectively. To the best of our knowledge no one has previously described this phenomenon so far.

Restricted access
Authors: Béla Kádár, Béla Kocsis, Ákos Tóth, Ivelina Damjanova, Máté Szász, Katalin Kristóf, Károly Nagy and Dóra Szabó

In this study antibiotic combinations for multidrug-resistant Klebsiella pneumoniae strains were investigated. The study included a colistin-susceptible and a colistin-resistant KPC-2 producing K. pneumoniae ST258 strains isolated in 2008 and 2009 during an outbreak in Hungary. Antibiotic combinations were analyzed by checkerboard technique and fractional inhibitory concentration indices were calculated. The following antibiotics were tested: ceftazidime, cefotaxime, ceftriaxone, ampicillin, imipenem, ertapenem, amikacin, tobramycin, ciprofloxacin, levofloxacin, moxifloxacin, rifampicin, polymyxin B and colistin. Combinations including 0.25 μg/ml colistin plus 1 μg/ml rifampicin, 0.25 μg/ml polymyxin B plus 1 μg/ml rifampicin, 1 μg/ml imipenem plus 2 μg/ml tobramycin, were found synergistic.These in vitro synergistic combinations suggest potential therapeutical options against infections caused by KPC-2 producing, multidrug-resistant K. pneumoniae ST258.

Restricted access
Authors: György Miklós Buzás, Olga P. Nyssen, Francis Mégraud, Colm O’Morain and Javier P. Gisbert

Absztrakt:

Bevezetés: A páneurópai H. pylori-regisztert 2013-ban dolgozták ki az európai eradikációs kezelések monitorozására. Célkitűzés: Az eradikációs kezelések hatásosságának kiértékelése járóbeteg-szakrendelésen. Módszer: 2013 és 2019 között 247 beteget regisztráltunk egy prospektív, nem intervencionális tanulmányba. A fertőzést endoszkópos, szövettani, ureázgyorsteszt és 13C-urea-kilégzési vizsgálattal igazoltuk. A betegek első kezelésként 7 napos hármas (PPI + amoxicillin + klaritromicin vagy tinidazol), módosított szekvenciális (10 nap amoxicillin 5 napig + tinidazol + levofloxacin 5 napig), 10 napos egyidejű négyes (PPI + amoxicillin + tetraciklin vagy doxiciklin + metronidazol vagy tinidazol) vagy bizmutalapú négyes kezelést kaptak. Második és harmadik kezelésként bizmut- vagy nem bizmutalapú négyes kezelést adtunk. Eredmények: Az eradikációs arányok protokoll szerint az alábbiak: 82,7% (95%-os megbízhatósági tartomány: 68,1–97,4) (hármas kezelés), 85,2% (75,4–93,9) (szekvenciális kezelés), 95,1% (89,6–100,0) (egyidejű négyes séma), 82,8% (69,7–95,9) (bizmutalapú kezelés). A második kezelés 70,0%-os (52,6–87,4), a harmadik 54,5%-os (19,4–86,6) eredményt ért el. Következtetés: Az első kezelésben az egyidejű négyes séma eredménye szignifikánsan jobb, mint a hármas kezelésé, és nem szignifikánsan jobb, mint a szekvenciális és a bizmutalapú kezelésé. A második és a harmadik kezelés eredménye szuboptimális. Orv Hetil. 2019; 160(47): 1856–1863.

Restricted access

A novel economic thin-layer chromatographic procedure for stereoselective separation of racemic mixtures of each of zopiclone and ofloxacin, and determination of their enantiomers: eszopiclone, (+)-(S)-zopiclone, and levofloxacin, (−)-(S)-ofloxacin, was described. The method was based on using normal plates and hydroxy propyl-β-cyclodextrin (HP-β-CD) as chiral mobile phase additive (CMPA). The spots were detected under UV lamp 254 nm, followed by densitometric measurements at 304 and 330 nm for (+)-(S)-zopiclone and (−)-(S)-ofloxacin, respectively. The mobile phase enabling successful resolution of the drugs was ethanol-acetonitrile-glacial acetic acid-diethylamine-distilled water containing 0.5% HP-β-CD (4:2:3:1:1, by volume), pH 4, for zopiclone and ethanol-acetonitrile-glacial glacial acetic acid-diethylamine-distilled water containing 0.3% HP-β-CD (4:4:3:2:1 by volume), pH 4.5, for ofloxacin at 25 ± 2°C. All variables affecting the resolution, such as concentration of different chiral selectors, temperature, and pH, were investigated, and the conditions were optimized. Furthermore, some thermodynamic parameters were calculated. The procedure provided a linear response over the concentration range of 1–4 and 2–7 μg spot−1 for determination of pure active isomers, (+)-(S)-zopiclone and (−)-(S)-ofloxacin, respectively, with acceptable precision (relative standard deviation [% RSD] <2.0). The developed method was validated and proved to be robust. The proposed method was found to be selective and accurate for the identification and quantitative determination of enantiomeric purity of the two active isomers in their drug substances and drug products.

Restricted access
Authors: Mihaela Badea, Rodica Olar, Dana Marinescu, Valentina Uivarosi, Teodor Nicolescu and Daniela Iacob

Abstract  

A series of new complexes with mixed ligands of the type RuLm(DMSO)nCl3·xH2O ((1) L: oxolinic acid (oxo), m = 1, n = 0, x = 4; (2) L: pipemidic acid (pip), m = 2, n = 1, x = 2; (3) L: enoxacin (enx), m = 2, n = 1, x = 0; (4) L: levofloxacin (levofx), m = 2, n = 2, x = 8; DMSO: dimethylsulfoxide) were synthesized and characterized by chemical analysis, IR and electronic data. Except oxolinic acid that behaves as bidentate, the other ligands (quinolone derivatives and DMSO) act as unidentate. Electronic spectra are in accordance with an octahedral stereochemistry. The thermal analysis (TG, DTA) in synthetic air flow elucidated the composition and also the number and nature of both water and DMSO molecules. The TG curves show 3–5 well-separated thermal steps. The first corresponds to the water and/or DMSO loss at lower temperatures followed either by quinolone thermal decomposition or pyrolisys at higher temperatures. The final product is ruthenium(IV) oxide.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A nem fermentáló Gram-negatív baktériumok a környezetben széles körben elterjedtek. Többségükkel opportunista, nosocomialis patogénként találkozunk a klinikai gyakorlatban. A csoport jól ismert tagjai (például a Pseudomonas vagy az Acinetobacter fajok) mellett ritkább fajok is identifikálásra kerülnek, különösen, mióta a klinikai mikrobiológiai gyakorlatba bevezetésre került a „mátrix-asszisztált lézer deszorpciós-ionizációs, repülési idő mérésén alapuló tömegspektrometria” (MALDI-TOF MS) technika. A ritkábban előforduló Gram-negatív baktériumok döntő része légúti mintákból kerül izolálásra. Klinikai jelentőségük az alsó légúti fertőzésekben, akárcsak klinikai mikrobiológiai vizsgálatuk szabályai, egyelőre tisztázatlanok. Célkitűzés: Néhány fontosabb, ritkábban előforduló, alsó légúti fertőzést okozó Gram-negatív pálca klinikai mikrobiológiai jellemzése. Módszer: Négy év adatainak retrospektív feldolgozásával áttekintettük a nem fermentáló Gram-negatív baktériumok alsó légúti fertőzésekben potenciálisan betöltött szerepét és antibiotikum-érzékenységét a Semmelweis Egyetemen. Összesen 3589 beteg alsó légúti mintáit elemeztük a 2013–2016 négyéves periódusban. A baktériumok azonosítása minden esetben MALDI-TOF MS módszerrel, az antibiotikum-érzékenységi vizsgálat pedig döntően korongdiffúziós módszerrel történt. Eredmények: A Pseudomonas aeruginosát követően a Stenotrophomonas maltophilia volt a második, míg az Acinetobacter baumannii a harmadik leggyakrabban azonosított nem fermentáló Gram-negatív baktérium az alsó légúti mintákban. Összesen 742 olyan izolátumot azonosítottunk, melyek a ritka nem fermentáló pálcák csoportjába tartoztak. Az izolátumok 23%-a Achromobacter xylosoxidans volt. A Chryseobacterium, Rhizobium, Delftia és Elizabethkingia fajok mellett néhány Ralstonia és Ochrobactrum, valamint egy-egy egyéb baktériumfajt azonosítottunk. A pontos fajazonosítás kiemelt jelentőségű, mivel e baktériumok nagy része természetes aminoglikozid-rezisztenciával bír. Gyakran rezisztensek ceftazidimre, cefepimre, piperacillin/tazobactamra és karbapenemekre is. Következtetések: Összességében a ciprofloxacin, a levofloxacin és a trimethoprim/sulfamethoxazol bizonyult a leghatékonyabbnak a csoport tagjaival szemben. Orv Hetil. 2018; 159(1): 23–30.

Open access
Authors: Mária Papp, Anikó Farkas, Miklós Udvardy and István Tornai

A bakteriális infekciók a májcirrhosis jól ismert szövődményei, jelentősen emelik a mortalitást. A májelégtelenség súlyossága és a gastrointestinalis vérzés fontos hajlamosító tényezők. A leggyakoribb fertőzések a spontán bakteriális peritonitis, a húgyúti és légúti fertőzések, valamint a sepsis. A kórokozók között azonos arányban fordulnak elő Gram-negatív és -pozitív baktériumok. Gastrointestinalis vérzés esetén (varix vagy nem varix eredetű) az ascites meglététől vagy hiányától függetlenül rövidtávú profilaktikus antibiotikus kezelés (per os norfloxacin vagy ciprofloxacin) javasolt (primer prevenció) . A kórházi kezelés ideje alatt gastrointestinalis vérzés hiányában is megfontolandó a norfloxacin adása alacsony ascites proteintartalom esetén. A spontán bakteriális peritonitis empirikus kezelésében iv. III. generációs cephalosporin adása javasolt, mely a tenyésztési lelet alapján célzott antibiotikus kezelésre váltható. A kezelés időtartama 5–8 nap. Jó alternatíva lehet az amoxicillin/klavulánsav kombináció, valamint korábban spontán bakteriális peritonitis profilaxisban nem részesülő betegek esetén valamely kinolonszármazék is. Az iv. megkezdett antibiotikus kezelés megfelelő klinikai javulás mellett 2 nap múlva per os kezelésre váltható. Veseelégtelenség társulása esetén kiegészítő albuminkezelés szükséges. Hosszú távú antibiotikum-profilaxis a spontán bakteriális peritonitis epizód lezajlását követően a gyakori kiújulás veszélye miatt minden betegnél indokolt (szekunder prevenció) . A „szelektív intestinalis dekontaminációra” leginkább a per os adott, elsősorban rosszul felszívódó fluorokinolonszármazék, a norfloxacin javasolt. A per os adott ciprofloxacin vagy méginkább a levofloxacin, ez utóbbi Gram-pozitívak ellen is hatékony, megfelelő alternatíva lehet. Trimetoprim/sulfamethoxazole adása csak abban az esetben jön szóba, ha a beteg nem kaphat kinolonszármazékot. A kezelést az ascites eltűnéséig; az ascites perzisztálása esetén a beteg élete végéig vagy a májtranszplantációig kell folytatni. A rezisztens törzsek kialakulásának veszélye miatt hosszútávú profilaxis spontán bakteriális peritonitisen még át nem esett asciteses cirrhosisos betegekben nem javasolt, akkor sem, ha az ascites terápia refrakter, vagy pedig fehérjetartalma alacsony.

Restricted access
Authors: Imre Sallai, Nóra Péterfy, Mohammad Sanatkhani, Zoltán Bejek, Imre Antal, Gyula Prinz, Katalin Kristóf and Gábor Skaliczki

implantation. Cornea 2012; 31: 1128–1134. 5 Scotton PG, Tonon E, Giobbia M, et al. Rhodococcus equi nosocomial meningitis cured by levofloxacin and shunt removal. Clin Infect

Open access