Search Results

You are looking at 11 - 20 of 39 items for :

Clear All

The new Dutch forest monitoring network is a policy-guided, multiple-use, GIS-oriented forest monitoring network. It is designed to provide the Dutch government, on a cyclic 8-year basis, with actual information about Dutch forests. Variables that reflect the information needs of policy makers and interest groups were selected by means of interviews and workshops. High-ranking variables are: wood stock, ownership, stand age, management status, biodiversity, carbon stock, and recreational use. These and other variables are being measured in 3622 forest sites, selected according to an unaligned systematic sampling design. The data are stored in an ORACLE data base, made accessible through the internet.  The Dutch forest area approximates a total of 360 000 ha; 46% is owned by private owners and organisations for nature conservation. Coniferous forests dominate (60%). Most forests were planted in 1940-1980. The total above ground volume of living trunk wood amounts to 56.3 million m3. The most common tree species are Quercus robur, Pinus sylvestris, and Betula pendula, the most common shrubs are Sorbus aucuparia, Prunus serotina, and Rhamnus frangula; while the most common other plant species are Deschampsia flexuosa, Rubus fruticosus s.l., and Dryopteris dilatata.

Restricted access

Sókratés modern kori értelmezéseinek legelterjedtebb közhelyét Leo Strauss egy megjegyzése világíthatná meg a legjobban, aki „a lelkiismeret legnagyobb szentjeként” aposztrofálja. Hegeltől Nietzschén át Hannah Arendtig és tovább Sókratést a modernitás úgy fogja fel, mint aki erkölcsi és vallási meggyőződéseivel erőteljesen szembehelyezkedett a hagyományos görög valláserkölcsökkel, olyannyira, hogy a görögök „kompetitív” erényfelfogása felől tekintve valójában joggal ítélték el azzal, hogy „nem hisz a város isteneiben”, azaz a görög vallás pantheonjában, és olyan értékeket propagál, amelyek aláássák a hagyományos valláserkölcsöt. Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy felvázolja, mennyiben és pontosan milyen értelemben tekinthető Sókratés az erkölcsi lelkiismeret szószólójának, s hogy erkölcsisége mennyiben tér el valójában az őt megelőző valláserkölcsöktől. A szerző a tanulmány első részében részletesen megvizsgálja azokat a szövegeket, amelyekre azt az értelmezést alapozzák a modern szerzők, hogy Sókratés daimonionja a lelkiismeret előképe vagy szimbóluma, megvizsgálja az értelmezés mögötti előfeltevéseket, majd amellett érvel, hogy a daimóni jelzés vagy hang nem a lelkiismereté, sokkal inkább az isteni gondviselés felől érkező figyelmeztetés vagy óvás. A tanulmány második részében megvizsgálja, hogy ehelyett hol érhető tetten a lelkiismeret működése Sókratés történetében, és amellett érvel, hogy ez nem más, mint a platóni Védőbeszédben szereplő delphoi jóslat. Sókratés aporetikus helyzete a delphoi jóslat hallatán abból ered, hogy feltétlen imperatívuszként viszonyul az „ismerd meg tenmagad” delphoi diktumához, és éppen ez az egzisztenciális és episztemikus alázat az, ami a modern lelkiismeret fogalmával analógiában áll. Ennek az alázatnak, az isten és az ember közötti szakadék tudatának a hiánya άμαθία-t eredményez, olyan episztemikus és erkölcsi hiányosságot, melytől Sókratés, mintegy Athén élő lelkiismereteként, „vizsgálódó” tevékenységével megszabadítani kívánja szeretett városállamát.

Restricted access

Minden Pindaros-óda szembesít az egység mibenlétével, mely a Pindaros-kutatás talán legfontosabb kérdése. Ám minden költemény más és más módon egységes, s ez igaz a hatodik olympiai ódára is, melyet a költő egyik legnagyszerűbb versének szokás tartani. Jelen tanulmányban megmutatom, hogy az O. 6 egységét a költő (Pindaros) és a jós (Hagésias, a győztes és Iamos, a mondabeli ős) metaforikus párhuzama biztosítja, melynek alapja két, a költőre és a jósra egyaránt jellemző mozzanat: az isteni ihlet és kimondás-kifejezés pillanata. Ezek jelennek meg a jós (Iamos) elhivatásának leírásában (58–70), majd a költő saját tevékenységére reflektáló megnyilatkozásában (82–91), mely a vers legvitatottabb soraiban fogalmazódik meg. E magból sugárzanak szét a költő és a jós tevékenységének metaforái a győzelmi óda egészében.

Restricted access

Summary

Roman Mithraism has been subject to philosophical interpretations and influences over the years. In this paper, I will present the important case of Mithras as a Demiurge by following the Platonic doctrine of the three Gods and its evolution, and after Plato, in three further phases.

A. Plato in the Timaeus and in the dialogue The Sophist (both written in 360 BC) debated three fundamental divine figures: the Being, who accounts for the early Idea and the source of all the other ideas, as well as the early cause of the world; the Demiurge, who was born from the Being and accounts for the acting Power creating the perceivable world; the Anima Mundi (the Soul of the World or the World Soul), who was born from the other two Gods and is the “mother” shaping all of beings.

B. Later, Middle Platonism (lasted from the 1st century BC to the 2nd century AD and on which the Chaldean Oracles were based) identified the Being as the First God and the source of every indistinct idea; the Demiurge as the Second God featuring the early Idea in order to create the world; and the Anima Mundi as the unifying principle from which all of organisms are shaped.

C. Finally, in Neoplatonism (lasted from the 3rd century to the 6th century AD and on which the Porphyry's De Antro Nympharum is based) this doctrine was fitted together with Mithraism: Mithras was the Demiurge and the Goddess Hecate was identified with the Anima Mundi.

This paper contributes to the current state of knowledge on this topic with a full detailed analysis of the connected different phases of Platonism in order to reach the identification of Mithras as the Demiurge.

Restricted access

. Zhanguo wenzi tonglun 2003 Hessler, Peter (2007): Oracle Bones; A Journey through Time in China . New York, Harper

Restricted access

. Oracle Webcenter ( 2013 ): The Digital Customer Journey: How to Build an Online Experience that Drives Sales and Loyalty . http://www.oracle.com/us/products/middleware/digital-customer-journey-wp-2028079.pdf , accessed 25 / 07 / 2019

Open access

, Myths, Rituals and Beliefs in Tibet . Katmandu, Nepal, pp. 310–339. Nebesky-Wojkowitz, R. de (1975): Oracles and Demons of Tibet. The Cult and Iconography of Tibetan Protective Deities . S

Restricted access

: al-Mu’assasa al-Jam′iya li’l-Dirasat wa al-Nashr . I brahim , Mir Mohammed 1997 : A Reconstruction of Social Thought in Islam: A Case Study of Dr. Ali Shariati . Valley Book House . K ramer , Martin 1996 : The Oracle of Hizbullah . In: A

Restricted access

Subprime Eastern Europe to Bankrupt Western European Banks. The Market Oracle , March 4, 2009. Surányi, György (2009): Fedezetlen devizapozíciók — Súlyos gazdaságpolitikai hiba vagy természetes folyamat? (Uncovered Foreign

Restricted access

Makransky, J. (1996): Offering (mChod pa) in Tibetan Ritual Literature. In: Cabezón, J. I. — Jackson, R. R. (eds): Tibetan Literature . New York, pp. 312–330. Nebesky-Wojkowitz, P. (1993): Oracles and Demons in

Restricted access