Search Results

You are looking at 11 - 20 of 20 items for :

  • "történetírás" x
Clear All

Rados Jenő (1895–1992) a budapesti József Műegyetem építészeti osztályán szerzett oklevelet. 1920-ban már adjunktus, 1931-ben magántanár, 1935-től kezdve tíz évig a felső-építőipariskola tanára. 1945-ben vehette át a Műegyetemen a Középkori építészet tanszékének vezetését. Előadásai a szakismereteken kívül széles körű kulturális áttekintést nyújtottak, a táblára felvázolt gyönyörű krétarajzait vetített képek kísérték. Igen jelentékeny volt építészeti praxisa is, főként a műemlék-helyreállítások vonatkozásában. Szakkönyveivel beírta nevét a hazai építészet-történetírás és -oktatás aranykönyvébe. Kotsis Iván (1889–1980) 1911-ben szerzett építész oklevelet a budapesti József Műegyetemen. 1912-ben a Műegyetem Újkori Építészeti Tanszékén kapott állást. 1926-ban már rendkívüli, majd 1928-tól nyilvános rendes egyetemi tanárként léphetett a nagy építészoktatási reform útjára. 1928-tól a történeti építészet ismeretére alapozott, de az attól függetlenített épülettervezés bevezetésének a kezdeményezője volt. Az építészettörténet és az épülettervezés oktatásának elválasztása azonban nem degradálta a történeti kiindulást, sőt, világosan megfogalmazta annak lényegét és céljait. Így a történeti építészet ismerete az építésznek alapvető műveltségi kelléke, az épülettervezés gondolatmenetét segítő és megtermékenyítő, az építész ízlését alakító elengedhetetlen ismeretanyag: mintegy indíték és a műemlékvédelem esetében a részletekig kiterjedő segédlet. Kotsis Iván a hazai modern építészet egyik kiemelkedő építésze is lett. Fél évszázadon át lépést tudott tartani az építőmunka fejlődésével, sőt sok tekintetben az akkor éppen megszorító követelményekkel is.

Restricted access

Языческое прошлое глазами христианских хронистов-летописцев

К вопросу о начальном этапе среднеевропейской историографии

Studia Slavica
Author: Марта Фонт

. Kristó 1986 = Kristó Gyula: А Képes Krónika és kora. In: Képes Krónika . Budapest, 1986. 383–457. Kristó 2002 = Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon

Restricted access

Az utóbbi negyed században a pszichológiatörténet művelésének is két jellegzetes attitűdje alakult ki. A hagyományos, klasszikus pszichológiatörténet-írás első lépéseitől (Dessoir, Baldwin) kezdve klasszikusaiig (Boring, Fraisse) szakmai önbemutatási célokat követ. Nem véletlen, hogy művelői is többnyire kiváló pszichológusok, s célja a szakmai szocializáció elősegítése pszichológusok számára. Az új történetírás, Ben-David, Kurt Danziger, Mitchell Ash, Martin Kusch munkáitól kezdve a pszichológiát mint tudományt s hivatást is hagyományos történeti módszerekkel s keretekben kezeli. Levéltári feltárást kombinál nagy léptékű társadalmi elemzéssel, s mindenképpen sine ira et studio a dolgot magát nézi: milyen részlépések vezetnek például a hipnózis sikereihez, milyen társadalmi kontextusban jelenik meg az alaklélektan „értelemkeresése” stb.A tanulmány amellett érvel, hogy a két hozzáállás nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A szakmán belüli és a történészi pszichológiatörténet-írás egyaránt felteszi, hogy az eszmék s gyakorlatok alakulásának három kontextusa s érintkezési felülete van: gondolatainkat mások gondolatai alakítják, de természetesen mások s az egész társadalom gyakorlata s elvárásai is, s eközben a változás az azt képviselő egyéni sorsok dinamikájában jelenik meg.Példákat mutatok be a magyar pszichológia történetéből a két megközelítés és a három terep alkalmazására. A kísérleti pszichológia megszületését kísérő, sőt Ben-David elemzésében megalapozó egzisztenciális feszültségek (a tudós orvosok álláskeresése) nálunk is megjelentek 100 éve, sőt ugyanez az attitűd alkalmazható a pszichológia, a magatartástudomány és a kognitív tudomány mai viszonyára. Az átfogó társadalmi tényezők megjelenésére a „belső pszichológiatörténetben” hazai példa is a gyermeklélektan s az iskolázás kapcsolata, melynek mai hullámai is jól láthatóak. A személyes sorsokat tekintve pedig a magyar pszichológia az életutak drámái közepette megőrzi a személyes és szakmai identitást a politika viharai közepette. Fontos emberi mondandója ez a látszólag intimkedő pszichológiatörténetnek a társadalom egésze számára.

Restricted access

. 43 Romsics I. (2011) A magyar történetírás évszázadai. Korunk, 22. évf. május, pp. 3–15. 44 Soós K. A. (1986) Terv, kampány, pénz. Budapest, Kossuth

Open access

történetírás és Magyarország . (13-15. század) [Mediaeval historiography in French and Hungary. (13th-15th centuries)]. Doctoral theses. Budapest: Osiris. EIBL-EIBESFELDT, Irenaeus 1970: Ethology, The Biology of Behavior . New York: Holt

Restricted access

bildende Künstler und Kunstgewerbler Frater der Jesuiten im 18. Jahrhundert], Történetírás 1 ( 1937 ), 277 – 293 . 53. Sörös 1904 – Sörös Pongrác : A bakonybéli apátság története. A Pannonhalmától való függés

Restricted access

revíziója és a történetírás," MSz, August 1931, p. 334. Gyula Szekfű, Népiség, nemzet és állam," MSz, September 1934. Ibid., Ibid

Restricted access

Granasztói, Gy. (1989): A kassai kereskedelem a XVI. században. In: Glatz, F. (ed.): Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára . Budapest, pp. 63–82. Gündisch, G. (1937

Restricted access

) János. -- Bartoniek, Emma: Fejezetek a XVI--XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. (Chapters from the historiography in Hungary in the 16th to 17th centuries.) (Manuscript.) -- MTA Irodalomtudományi Intézete -- MTA könyvtára, Budapest

Restricted access

ungarischen Kunst . Ungarische Jahrbücher 5. 1925, 147 – 176 . 59. Gerevich 1931 – Gerevich , Tibor : Művészettörténet [Kunstgeschichte] , In A magyar történetírás új útjai [Neue Wege der Geschichtsschreibung in

Restricted access