Search Results

You are looking at 21 - 30 of 69 items for :

  • "filozófia" x
Clear All

Merleau-Ponty, Maurice: A filozófia dicsérete. (Fordította: Sajó András) Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005 Geyer, Chrstian (szerk.): Hirnforschung und Eillsenfreiheit. Zur Deutung die neues­ten Experimente . Suhrkamp, Frankfurt am Main, 2004 Jeannerod, Marc: Le cerveau intime . Odile Jacob, Paris, 2005 Imbert, Michel: Traité du cerveau. Odile Jacob, Paris, 2006 Holley, André: Le cerveau gourmand. Odile Jacob, Paris, 2006 Roubertoux, P.: Existe-t-il de gènes du comportement? Odile Jacob, Paris, 2004 Andler, Daniel (szerk.): Introduction aux sciences cognitives . Bővített, 2. kiadás. Gallimard, Paris, 2004 Deutscher, Guy: The unfolding of language. An evolutionary tour of mankind's greatest invention. Henry Holt, New York, 2005 Pisoni, D. B. és Remez, R. E. (szerk.): The handbook of speech perception. Blackwell Publishing, Malden MA, USA, 2005 Jablonka, Eva és Lamb, Marion J.: Evolution in four dimensions. Genetic, epigenetic, behavioral, and symbolic variation in the history of life. MIT Press, Cambridge, MA, 2005 Buller, David J.: Adapting minds: Evolutionary psychology and the persistent quest for human nature. MIT Press, Cambridge, MA, 2005 Callebaut, Werner és Rasskin-Hutman, Diego (szerk.): Modularity: Understanding the development and evolutionof natural complex systems . MIT Press, Cambridge, MA, 2005 Maslow, A. M., Assagioli, R. és Wilber, K.: Bevezetés a transzperszonális pszichológiába. Válogatás. Ursus Libris, Budapest, 2006

Restricted access

Imre Sándor, a pedagógia professzora az 1920-as évek közepén felismerte, hogy külön intézetet kellene alapítani a pszichológiaoktatás számára a szegedi egyetemen. 1926 októberében felterjesztette kérelmét a bölcsészkari vezetés felé, Málnási Bartók György, a Filozófia Tanszék professzora támogatása mellett. 1929. december 18-án Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter megalapította a Pedagógia Lélektani Intézetet a szegedi egyetemen, és kinevezte az új intézet élére Várkonyi Hildebrand Dezső (1988–1971) bencés paptanárt. Ezzel Magyarországon elsőként alakult pszichológiai intézet egyetemi kereteken belül. A cikk a szegedi lélektan intézményes történetét követi végig a Várkonyi vezette intézet megalakulásától napjainkig.

Restricted access

1998 Russel 1994 = Russel Bertrand: A nyugati filozófia története. Budapest: Göncöl, 1994. Russel B

Restricted access

Stead, Ch. (2002): Filozófia a keresztény ókorban. Osiris Kiadó, Budapest. Filozófia a keresztény ókorban Weber, M. (1967): Gazdaság

Restricted access

A Kr. e. II. században megszületik egy olyan ideológia, mely a Római Birodalom létjogosultságát igazolta a meghódítottak előtt. Lényege a következőkben összegezhető: akkor igazságos egy állam uralma más államok felett, hogyha ez a viszony az alávetett állam érdekét is szolgálja, ez pedig akkor lehetséges, hogyha az uralkodó állam kiválóbb, és az alávetetteket jobbá teszi, jobb irányba vezeti, mintha ők önmagukat irányítanák. A tanulmány első részében amellett érvelek, hogy ezt az elméletet Panaitiosnak, a sztoikus filozófia középső korszakában alkotó filozófusnak kell tulajdonítanunk. Ezután azt bizonyítom, hogy a Róma világbirodalommá válását megíró megalopolisi Polybios – aki baráti viszonyban volt Panaitiosszal, és vele gyakran cserélt eszmét államelméleti, politikai kérdésekről – az elméletet ismerte, és a Római Birodalom, valamint a meghódított államok viszonyára alkalmazta is.

Restricted access

A XX. század 80-as éveitől a neurózisfogalom használata fokozatosan kiszorul a szakirodalomból és a mindennapi gyakorlatból. Ehelyett a DSM-III és újabb átdolgozásai, valamint ICD-10 kategóriái mennek át a köztudatba. A szerző sorra veszi e radikális átalakulás előnyeit és hátrányait. Megállapítja, hogy nem csupán egy szűkebb szakterület belső problémájáról van szó. A diagnosztikai gondolkodás átalakulásának folyamatát egy tágabb társadalmi-kulturális keretbe helyezi. A dekonstrukció kifejezés találóan írja le azt a folyamatot, amelynek következtében a nagy, átfogó, egész kategóriák fokozatosan átadják helyüket a valóság apróra bontott részelemeinek. A dekonstrukció a középkori európai filozófia „univerzália vitáját” idézi fel, vagyis, hogy az általános fogalmaknak van-e és mennyiben van valóságos léttartalmuk. A neurózis, mint átfogó kategória, amely a pszichiátriai (és egyéb) betegek sokaságára jellemző, heurisztikus értékkel bír, amennyiben új tartalommal (antropológia, ontológia) töltjük fel. Orv. Hetil., 2012, 153, 1327–1333.

Open access

Absztrakt:

Amikor a neveléstudomány illetékesei áttekintik a tudományág állását, szívesebben beszélnek a neveléstudomány művelőinek és módszereinek interdiszciplinarizálódásáról, mint arról a tudományszociológiai tényről, hogy az oktatásról több tudományág képviselői is folytatnak kutatást. A tanulmány bemutatja, hogy 1945 előtt elsősorban a statisztika és történettudomány vett részt az oktatásügy leírásában. Az 1960-as évektől jelent meg a szociológia, a közgazdaságtudomány és a filozófia. Az 1970–2010 közötti időszakra vonatkozó empirikus vizsgálat szerint a személyek vonatkozásában erőteljes történettudományi interdiszciplinarizáció ellenére az oktatástörténet és neveléstörténet meglehetős elkülönültségben működik. A művek vonatkozásában domináns szociológiai és pszichológiai interdiszciplinarizáció alapvetően eltérő természetű: míg a szociológiai és neveléstudományi orientáció intézményesen is összefonódott, a pszichológiai interdiszciplinarizáció csupán azt jelenti, hogy vannak olyan pszichológusok, akik oktatásügyi kérdésekkel foglalkoznak.

Open access

A téma-összefoglaló tanulmány a Magyar Pszichológiai Társaság XXIII., 2014. évi Marosvásárhelyi Nagygyűlésén elhangzott előadásnak szerkesztőségi felkérésre megírt, kibővített változata. A címben megjelölt fogalmak történetileg változó jelentésének nyomon kísérését követően elemzi a spiritualitás helyét a mentális egészségkoncepciókban. Határt von a vallásosság és a spiritualitás között, kiemelve a lényegi különbözőségeket. Rávilágít arra, hogy a (teljes) egészség szerves részét alkotó spiritualitás mint az egyedi, személyes filozófia meghatározója jelentős szerepet játszik az egészség megőrzésében, a prevencióban és egészségpromócióban egyaránt. Megkülönbözteti a spirituális szemlélet és életgyakorlat bizonyítékokon alapuló eredményességét, valamint a vallási rendszer(ek)nek elkötelezetteknél igazolható egészségmegőrző szerepét. A feltárt bizonyítékok alapján az a konklúziója, hogy a spiritualitás egészségvédő faktor, pszichológiai vagyon.

Restricted access

of information and market regulation] 2000 Marx, K. (1978): A filozófia nyomorúsága [The poverty of philosophy

Restricted access

Miklóssy E.: Úton Nietzschétől (kézirat, 2002) Nietzsche-tár. Comitatus, Veszprém, 1996. (Pannon Patheon) Rehabilitálható-e a magyar filozófia? A Magyar

Restricted access