Search Results

You are looking at 21 - 30 of 67 items for :

  • "healthcare worker" x
Clear All

, 61 (6), 247–254. 12 Ivánka, T., Irinyi, T., Rudisch, T.: Occurrences involving aggression among healthcare workers. [Agresszív cselekmények előfordulásának

Restricted access

institutions. J. Clin. Nurs., 2010, 19 (15–16), 2329–2341. 14 Gascón, S., Leiter, M. P., Andrés, E., et al.: The role of aggressions suffered by healthcare workers as

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A betegellátás során bekövetkező nemkívánatos események hátterében a leggyakrabban kommunikációs okok állnak. Az egészségügyi technológiák fejlődése és az ellátás fokozódó specializációja miatt a betegek kezelésében egyre több egészségügyi szakember vesz részt, aminek következtében egyre jelentősebb szerepe és egyben kockázata van a betegátadásoknak. Célkitűzés: A közlemény célja a betegátadással kapcsolatos ismeretek aktuális helyzetének bemutatása egy nemzetközi projekt eredményein keresztül. Módszer: 3 magyar és 3 lengyel kórházban saját fejlesztésű, anonim, feleletválasztós kérdőív segítségével vizsgáltuk a betegátadásokkal kapcsolatos tudást a közvetlen betegellátásban részt vevő egészségügyi dolgozók körében. Mindkét országban elemeztük a válaszok gyakoriságát megfelelőségük mértéke szerint. A hazai mintában többváltozós logisztikus regresszióval vizsgáltuk a kitöltők jellemzőinek szerepét a tudásszint alakulásában. Eredmények: A kérdőívet a megkérdezett 2963 dolgozó 63%-a töltötte ki. A két országban nem volt lényeges különbség a kifogástalan és a hibátlan válaszok arányaiban. A betegátadás definícióját vizsgáló kérdésre a válaszadók közel fele adott kifogástalan választ (49,4–45,7%). A legalacsonyabb hibátlan válaszadási arány a betegátadási technika elemeire feltett kérdés esetén volt tapasztalható (14,4–11,1%). A kérdések nehézségének mintázata is jelentős mértékű hasonlóságot mutatott. Következtetés: A felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy a betegátadással kapcsolatos tudás fejlesztendő területnek bizonyul mindkét országban. Az ellátók rendelkeznek ugyan a témakörrel kapcsolatban ismeretekkel, ám tudásuk nem tekinthető pontosnak és teljes körűnek. A betegek és az ellátók biztonságának érdekében fontos az ellátók ismereteinek és betegátadási gyakorlatának összehangolt fejlesztése. Orv Hetil. 2019; 160(44): 1735–1743.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A kiégésszindróma vizsgálata a különböző egészségügyi szakterületeken kiemelten fontos és elengedhetetlen a tünetegyüttes átfogó megértéséhez, a megfelelő preventív és intervenciós program kialakításához. A sebészeten dolgozók rizikócsoportot jelentenek az egészségügyi dolgozók körében, így a jelen vizsgálattal igyekszünk tovább bővíteni a hazai ismereteket, továbbá fényt deríteni a kiégésszindróma jellemzőire a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján dolgozók körében. Az ott kapott vizsgálati eredményeket összehasonlítjuk a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának eredményeivel. Célkitűzés: Célunk a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján dolgozók kiégésének felmérése és különböző változókkal való összefüggésének elemzése, továbbá az adatok összehasonlítása a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának korábban már publikált adataival. Módszer: Kérdőíves vizsgálat, amellyel a demográfiai adatok, a társas támogatottság, a szomatikus panaszok adatfelvétele mellett Oláh-féle Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívvel felmértük a pszichológiai immunrendszert, míg a kiégésszindrómát a Maslach Kiégés Kérdőívvel vizsgáltuk. Eredmények: Statisztikai elemzésünk alapján a kiégés mértéke szignifikánsan magasabb minél több munkaórát vállal a vizsgálati személy, illetve minél több szomatikus tünetről számol be. Szignifikánsan alacsonyabb a kiégés azon dolgozóknál, akiknek nagyobb számú, jó minőségű társas kapcsolatuk van, és akiknek erősebb a pszichológiai immunrendszerük. A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának és Sürgősségi Osztályának mintáját összehasonlítva különbséget találtunk az életkornak és az egészségügyben töltött évek számának vonatkozásában, ahogy a társas támogatás érzésének megélésében és a kiégésnek a deperszonalizációskálán elért pontszámában. Következtetés: A kapott eredmények további összefüggéseket mutatnak, és fényt derítenek protektív és rizikófaktorokra, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a kiégésszindróma leküzdésére tervezett preventív és intervenciós programokban. Orv Hetil. 2019; 160(20): 784–791.

Open access

Hegedűs, K., Riskó, Á.: Physical and mental health of healthcare workers working with severly ill patients. In: Kopp, M., Kovács, M. E. (eds.): Quality of life of the Hungarian population at the turn of the

Open access
Authors: Hagen Frickmann, Wibke Schmeja, Emil Reisinger, Thomas Mittlmeier, Karen Mitzner, Norbert Georg Schwarz, Philipp Warnke and Andreas Podbielski

. Voide C , Darling K , Kenfak-Foguena A , Erard V , Cavassini M , Lazor-Blanchet C : Underreporting of needlestick and sharps injuries among healthcare workers in a Swiss University Hospital . Swiss Med Wkly 142 , w

Open access

, M.A. , Pereira , J.P. , Cunha , M.J. , et al. ( 2013 ). The role of aggressions suffered by healthcare workers as predictors of burnout . Journal of Clinical Nursing , 22 ( 21–22 ), 3120 – 3129

Restricted access

hesitancy among healthcare workers and their patients in Europe. A qualitative study. ECDC, Stockholm, 2015. Available from: https://ecdc.europa.eu/sites/portal/files/media/en/publications/Publications/vaccine-hesitancy-among-healthcare-workers

Restricted access
Authors: Ágnes Fehér, Mónika Fekete, János Tamás Varga and Ildikó Horváth

: responding to identified gaps in pre-service immunisation training of future health care workers. Vaccine 2010; 28: 2053–2059. 7 Burls A, Jordan R, Barton P, et al. Vaccinating healthcare workers

Open access
Authors: László Orosz, Gábor Gáspár, Ágnes Rózsa, Nóra Rákos, Szilárd Sziveri and Tünde Bosnyákovits

, including active measles surveillance, quarantine, isolation, aspecific preventive measures (medical examination, education, and usage of protective equipment), observing in-patients, epidemiological monitoring of healthcare workers, immunological screening

Restricted access