Search Results

You are looking at 21 - 30 of 35 items for :

  • "monokultúra" x
Clear All

Győrffy, B. 1975/b. Vetésforgó-vetésváltás-monokultúra. Agrártudományi Közlemények, Budapest. 34. 61–90. Győrffy B. Vetésforgó-vetésváltás-monokultúra

Restricted access

Berzsenyi Z., Lap D.Q., Micskei G., Takács N. 2005. Kukoricaszár és N-műtrágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) termésére és termésstabilitására monokultúrás tartamkísérletben. — Növénytermelés Vol. 54 Nos 5

Restricted access

. 27–36. Bocz, E.: 1974. A szántóföldi növények hazai trágyázásának irányelvei. Egyetemi jegyzet. Debrecen. ATE. 65–67.p. Kismányoki, T.: 1994. Vetésváltás, vetésforgó, monokultúra. In

Restricted access

Berzsenyi Zoltán — Dang Quac Lap — Micskei Györgyi — Takács Nóra: 2005. Kukoricaszár és N-műtrágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) termésére és termésstabilitására monokultúrás tartamkísérletben. — Növénytermelés Vol 54 Nos 5–6 pp 433

Restricted access

A nyírlugosi meszezési és műtrágyázási tartamkísérletben végzett vizsgálataink alapján az alábbi főbb tanulságok fogalmazhatók meg:–A tartós N-műtrágyázás nyomán a trágyázatlan kontrollon mért 4,3 pH(KCl) 3,5-re süllyedt, míg az 1 t/ha/év CaCO 3 -adagolás eredményeképpen 6,4-re emelkedett a szántott rétegben. Ugyanitt a kicserélhető Ca 2+ 0,13-ról 2,18 me/100 g értékre nőtt. Ezzel szemben az Al 3+ 0,68-ról 0,40-re, míg a Fe 2+ 0,43-ról 0,15 me/100 g értékre süllyedt. A meszezés eredményeképpen a talaj kationcserélő kapacitása (T-érték) 3,3-ról 3,6–3,8-ra, a kicserélhető bázisok összege (S-érték) 0,4-ről 2,5 me/100 g-ra, a bázistelítettség pedig 12%-ról 69%-ra változott.–Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemtartalmak szintén jellemezték a műtrá-gyázás és a meszezés, ill. talajsavanyodás hatását. Az erősen savanyú talajon mért Ca 87-ről a meszezés nyomán 767 mg/kg mennyiségre, a Mg 18-ról a Mg-trágyázással 97-re, a Mn 8-ról 36-ra, a Sr 0,4-ről 2,7-re, a Co 0,15-ről 0,53-ra, valamint a Ni 0,10-ról 0,19 mg/kg-ra emelkedett.–A trágyahatások időfüggők. A kísérlet első 10 évében (1963–1972) érdemi trágyahatásokat, ill. terméstöbbleteket csak a N-trágyázás okozott. A második évtizedben (1973–1982) a N-hatások fokozatosan lecsökkentek a trágyázatlan kontroll szintjére. Trágyahatásokat kalászosoknál az együttes NP, kapásnövényeknél az NP-kezelések mutattak. A harmadik évtizedben (1983–1992) a napraforgó és a dohány már meghálálta az NPKCaMg elemek pótlását. A negyedik évtizedben (1993–2002) a tritikále monokultúra termésmaximumai is az NPKCaMg-kezeléshez kötődtek. Az utóbbi években (2003–2006 között) az egyoldalúan 100–150 kg/ha/év N-adaggal kezelt talajokon a tritikále gyakorlatilag kipusztult, a talaj extrém módon elsavanyodott és tápelemekben elszegényedett. A talajtermékenység megőrizhető, ha biztosítjuk a feltalajban a 120–150 mg/kg AL-P 2 O 5 - és AL-K 2 O-tartalmat, ill. 1 t/ha/év körüli dolomitport alkalmazva fenntartjuk az 5,5–6,0 pH(KCl) értéket és a megfelelő N-trágyázásról is gondoskodunk.–A tritikále szalma- és szemtermésében nőtt a N, K, P, Mn, Zn és Co elemek mennyisége a kicsi termést adó és erősen savanyú N 3 -kezelésben, míg a Ca, Sr és Mo koncentrációi lecsökkentek. A m_e

Restricted access

Összefoglalás

A szárazanyag-akkumuláció időbeni folyamatának tanulmányozása hozzájárulhat a kukorica hibridek N-műtrágya hasznosításának javításához. 2001. és 2002. években, 40 éves kukorica monokultúra tartamkísérletben, mint stressz-környezetben vizsgáltuk négy N-műtrágya kezelés (0, 80, 160, 240 kg/ha) hatását három eltérő tenyészidejű kukorica hibrid [Mv TC 272 (FAO 280), Mv 355 SC (FAO 390) és Maraton SC (FAO 450)] növekedésére és produktivitására. A kísérletet Martonvásáron, erdőmaradványos csernozjom talajon, osztott parcellás elrendezésben, négy ismétlésben állítottuk be. A növekedésanalízishez 14 naponként, évente 8 alkalommal vettünk növénymintát. A Richards-függvény illesztésével jellemeztük a N-műtrágyázás, a kukorica hibrid és az évjárat hatását a kukoricanövény és a különböző növényi szervek (levél, szár, szemtermés) szárazanyag-akkumulációjának, illetve növekedési sebességének (AGR) és növekedési gyorsulásának (AAR) dinamikájára. Az N0 kezelésben jelentősen csökkent a szárazanyag-akkumuláció, illetve a növekedési sebesség és görbéje jól elkülönült a többi kezeléstől. N-műtrágyázás hatására a szárazanyag-akkumuláció és a növekedési sebesség N160 kezelésig nőtt. A Richards-függvény aszimptotikus maximumával (A), az AGR és AAR növekedési mutatókkal, valamint a jellegzetes növekedési időpontoknak (AARmax, inflexiós pont, AARmin) és a növekedés fő periódusának meghatározásával kvantitatív módon tudtuk jellemezni az N-műtrágyázás és a genotípus hatását eltérő évjáratokban.

Restricted access

Berzsenyi, Z., Győrffy, B. (1997): Az istállótrágya és a műtrágya hatása a kukorica ( Zea mays L.) termésére és termésstabilitására monokultúra tartamkísérletben. (Effect of farm-yard manure and N fertilisation on the yield and yield stability of maize

Restricted access

191 Sárvári M.: 1995b. Monokultúrás termesztés hatása a kukorica termésére réti talajon, műtrágyázási tartamkísérletekben. Növénytermelés, 44.4: 359

Restricted access

]. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum. Debrecen . 262 – 268 . 7. Kismányoki T. : 1991 . Vetésforgók, vetésváltás és monokultúrás szántóföldi kísérletek fontosabb

Restricted access

istállótrágya és a műtrágya hatása a kukorica ( Zea mays L.) termésére és termésstabilitására monokultúra tartamkísérletben. [Effect of stable manure and mineral fertiliser on the yield and yield stability of maize ( Zea mays L.) in a long-term monoculture

Restricted access