Search Results

You are looking at 31 - 40 of 69 items for :

  • "filozófia" x
Clear All

. Boethius, Anicius Manlius Severinus (1979) [524]: A filozófia vigasztalása ( De consolatione philosophiae ). Fordította Hegyi György. Európa Könyvkiadó, Budapest. Ezópusz (1974): Az ember és az istenszobor

Restricted access

Hungary. [A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona.] Kalligram, 2003, 62. [Hungarian] 5 Kenyeres, Á. (Ed.-in-Chief): Hungarian Biographical Encyclopaedia. Vol

Restricted access

. Isten mégis kockázik! Stephen Hawking 2005 Paracelsus: Okkult filozófia. Hermit Kiadó, 2000

Restricted access

Russell , B. (1946/1996) A nyugati filozófia története: a politikai és társadalmi körülményekkel összefüggésben, a legkorábbi időktől napjainkig . Göncöl Kiadó, Budapest Saigusa , T., Tero , A., Nakagaki

Restricted access

A sztoikus filozófusok állatokkal és vegetarianizmussal kapcsolatos nézeteiről eddig nem született tanulmány. Ennek magyarázata az, hogy a sztoikusok az állatoknak önmagukban nem szenteltek nagy figyelmet. A sztoikus filozófia középpontjában az ember és az embernek az istenekhez fűződő viszonya áll. Mindazonáltal az ember maga is a „lelkes élőlények” (ἔμψυχoν) csoportjába tartozik, ugyanonnan indul, ahonnan az állatok, csak éppen az „értelem” (λóγoς) kifejlődésével célja magasabb szintre emelődik: a természet elsődleges kívánalmairól az erényre. Tanulmányomban a sztoikusok állatokkal szembeni hozzáállását vizsgálom meg az ókori források alapján, különös tekintettel a húsevés és a vegetarianizmus problémájára. Az első részben az állati és az emberi lélek ismeretelméleti különbségét tárgyalom, a másodikban az állatok lételméleti helyzetét, a gondviselés kérdését és a teleológiát. Az elemzés során a sztoikus filozófusok bámulatos egységre törekvése mögött felsejlenek azok a belső ellentmondások, amelyektől egyetlen olyan rendszer sem lehet mentes, amely végső és egységes magyarázattal kíván szolgálni a világ jelenségeire.

Restricted access

Az alábbi tanulmányban Molyneux gondolatkísérletétől kiindulva körbejárjuk a filozófia és a pszichológia néhány kiemelt kérdését. William Molyneux John Locke-nak címzett levelében azt a kérdést vetette fel, hogy egy vakon született ember, aki tapintás útján képes felismerni és megkülönböztetni egy gömböt és egy hasábot, a látását visszanyerve, pusztán a látása segítségével képes lenne-e ugyanerre. Tanulmányunk első részében elemezzük a kérdés kapcsán kialakult, kezdetben elméleti, majd a hályogműtétek és az azokhoz kapcsolódó kísérletek kapcsán empirikus kérdésekkel kibővülő vitát. Megmutatjuk, hogy a 17-18. századi filozófiai álláspontok részben korábbi (akár antik) percepcióelméleti felfogásokhoz kapcsolódnak. Tárgyaljuk a kísérletes technikák kérdését és azok fejlődését, amelyek közvetlenül is kapcsolódnak az eredetileg gondolatkísérletként feltett kérdéshez. Megmutatjuk, hogy az utóbbi 50 év kritikus periódusokkal és agyi plaszticitással kapcsolatos kísérleti eredményei alapvetően kérdőjelezik meg az eredeti Molyneux-kérdés megválaszolhatóságát. A született vak idegpályái megfelelő ingerlés hiányában nem fejlődnek ugyanúgy, mint egy látóéi, továbbá vizuális kérgi területei más modalitásokhoz kötődő funkciókat vehetnek át. A konkrét kísérletes megvalósíthatóságon túl, egy absztraktabb szinten, Molyneux kérdése az intermodális transzfer meglétére kérdez rá. Ezen értelmezés szerint a probléma tehát az, hogy a taktilis és a vizuális modalitáson keresztül felépített reprezentációk hatással lehetnek-e egymásra tanult összevetések hiányában. Erre a kérdésfeltevésre a klasszikus kísérletes választ Meltzoff, valamint Streri és Gentaz kísérletei adják meg, amelyek támogatják az intermodális transzfer meglétét, már közvetlenül a születés után is. A kísérleti eredmények bemutatásán túl tanulmányunkban részletesen kitérünk két elméleti keretre is, amelyek értelmező háttereit adhatják a megfigyelések tényanyagának. Monique Radeau elképzelése szerint a csecsemők egységes amodális érzékelő rendszerrel születnek, amely aztán az egyedfejlődés születést követő szakaszaiban differenciálódik a megfelelő érzékszervekké. Kevin O'Regan és Alva Noëún. szenzomotoros megközelítése, pedig azt hangsúlyozza, hogy az észlelés folyamata tulajdonképpen a környezet aktív explorációjának tekinthető, amelyet az észleletek megváltozását leíró szabályszerűségek - az ún. szenzomotoros kontingenciák - közvetítik. Elemzésünk során rámutatunk, hogy ez utóbbi, a jelenlegi érdeklődés középpontjában álló, a klasszikus reprezentációs megközelítést elutasító hozzáállás sem képes arra, hogy egyértelmű választ adjon Molyneux „absztrakt", intermodalitást érintő kérdésére. Tanulmányunk utolsó részében Molyneux kérdésének egy olyan átfogalmazását adjuk, amely lehetővé teszi, hogy a probléma a klasszikus kérdésfeltevéstől elfordult kísérleti oldal figyelmét ismét magára vonva a neurológiai kutatások homlokterébe kerüljön.

Restricted access

erőtere: a munkafolyamat . Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Marx, K. 1959: A filozófia nyomorúsága . MEM 4. köt. Budapest.

Restricted access

narráció Nádas Péter prózájában, ( Miskolc : Muút , 2016 ). Ivan Buraj , “ Michel Foucault a jeho netradicné chápanie moci ,” Filozofia LXI/7

Restricted access

) [1873]: Filozófia a görögök klasszikus korszakában. Ford.: Molnár Anna. In: Ifjúkori görög tárgyú írások. Európa, Budapest, 43–130. Nietzsche, F. (2000b): Túl jón és rosszon . Ford.: Tatár, Gy. Műszaki, Budapest

Restricted access

tapasztalatra van utalva, s nem olyan tisztán egzakt, logikai tudomány, mint például a matematika. Igen érdekes gondolat, hiszen Galénosz más műveiben éppen azt kívánta bizonyítani, hogy a medicina nem művelhető filozófia nélkül

Restricted access