Search Results

You are looking at 31 - 40 of 108 items for :

  • "laparoscopy" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Călin Molnar, Tibor Sárközi, Cedric Kwizera, Marian Botoncea, Opriș Zeno, Marius Petrișor and Bianca Liana Grigorescu

Absztrakt:

Az epehólyag-agenesia ritka, a biliaris rendszer embriológiai hibája miatt kialakult veleszületett elváltozás. Az esetek többségében tünetmentes, más esetekben az epekólika tüneteit utánozza. Betegünk 72 éves kaukázusi nő. Anamnézisében magasvérnyomás-betegség, illetve magas koleszterinszint szerepelt, melyekre vérnyomáscsökkentő, illetve koleszterinszint-csökkentő kezelést kapott. Felvételére az epekólika tüneteinek megjelenése miatt került sor. Laparoszkópos műtéten esett át, mely alátámasztotta a végleges diagnózist. E ritka eset kapcsán bemutatjuk megközelítésünket, valamint az orvosi szakirodalom rövid áttekintését. A sebésznek intraoperatívan el kell döntenie, hogy egy lehetséges ectopiás epehólyagot keres, vagy tovább vizsgálja az esetet képalkotó eljárások segítségével. Az epehólyag-agenesia ritka állapot, mellyel a sebésznek számolnia kell. Azokban az esetekben, amikor az epekövesség tünetei nem meggyőzőek, a műtét elkerülése végett a legjobb kiegészítő képalkotó eljárás a mágnesesrezonancia-kolangiopankreatográfia. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1510–1513.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Gábor Bognár, Gábor István, György Ledniczky, Loránd Barabás and Pál Ondrejka

Absztrakt

Bevezetés: A laparoscopos splenectomia a haematologiai betegségek műtéti kezelésének elfogadott és egyre jobban terjedő módszere. A műtéti tapasztalatok lehetővé teszik többféle technika kipróbálását. Célkitűzés: Kétféle műtéti technika elemzését és tanulságainak összefoglalását végeztük. Anyag és módszer: 16 betegnél végeztünk laparoscopos splenectomiát. Az anterior és a posteroanterior technika műtéttechnikai részleteit elemeztük a betegek klinikopatológiai adatainak felhasználásával. Következtetések: A posteroanterior technika könnyebb preparálást tesz lehetővé, az accessoricus lép(ek) felismerése biztosabb, és a műtéti szövődmények esélye is alacsonyabb. Szelektált esetekben, kifejezett splenomegalia esetén az anterior technika is választható.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Péter Halvax, András Légner, Balázs Paál, Rózsa Somogyi, Mária Ükös and Áron Altorjay

A szerzők egy személygépkocsi-balesetben multiplex traumát szenvedett 63 éves beteg esetét ismertetik, akinél többszörös mellkasi és medencefractura mellett, a bal rekeszfél rupturája, következményes csepleszherniatio lépett fel. Urgens sebészi beavatkozásra nem volt szükség. A betegen állapotának stabilizálását követően, a tizedik napon electiven, laparoscopos úton, rekeszreconstructiót végeztek. A szerzők a laparoscopos megoldás helyét és jogosultságát elemzik a traumás rekeszsérv ellátásában.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Bence Hajnal, Lilla Kapossy, Gábor István, Tímea Kakucs, Péter Benkő and Péter Lukovich

Absztrakt

Bevezetés: A rezidensek a sebészeti osztályokon helyenként két kézzel kezdenek operálni, máshol kizárólag a domináns kezet használják, csak később térnek át a kétkezes technikára. A szakirodalomban nincs adat arról, hogy melyik módszer a hatékonyabb. Módszer: Laparoszkópos tapasztalattal nem rendelkező 20 orvostanhallgatót két csoportba osztottunk: az egyik csoport végig egy (1K), a másik végig két kézzel (2K) végezte a feladatokat öt napon át. Az utolsó napon mindkét csoport elvégezte egy és két kézzel is a feladatokat, majd három új, két kézzel végzendő feladatot. Mértük a teljesítési időket, és elvégeztük a belső videofelvételek OSATS-pontozását. A kiértékeléshez egy- és kétmintás t-próbát használtunk, az eredményeket p < 0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: Az 1K- és 2K-csoport között az első napon az időeredményekben (518/500 s) és az OSATS-pontszámokban (87/84; 54/55 pont) sem volt eltérés. Mindkét csoportban javultak az időeredmények és a pontszámok is (1K: 52%, 77%; 2K: 50%, 70%), de a különbség a csoportok között egyik esetében sem volt szignifikáns. Az utolsó napon végzett kétkezes feladatoknál az átlagidőben (1K: 425 s, 2K: 411 s) és összpontszámban (53/59 és 56/52) nem, de a kétkezességre adott pontszámoknál szignifikáns volt a különbség. Következtetés: Vizsgálatunk alapján nem egyértelmű, hogy a haladó laparoszkópos műtétek elvégzéséhez nélkülözhetetlen bimanualitás az azonnali kétkezes oktatással gyorsabban elsajátítható.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: József Sándor, Tamás Haidegger, Katalin Kormos, Andrea Ferencz, Domokos Csukás, Endre Bráth, Györgyi Szabó and György Wéber

Absztrakt

A laparoscopos cholecystectomia gyors elterjedése a világon lényegesen átformálta a sebészi tevékenységet. Az új technika a hasi és a mellkasi műtéteknél egyaránt lehetőséget nyújtott a minimálisan invazív behatolásra, annak valamennyi előnyével. Az ipari alkalmazásokhoz már korábban kifejlesztett robottechnika összekapcsolódott a laparoscopos műtétekkel. A létrejött robotasszisztált sebészet ergonómiailag előnyösebb a műtétet végző sebésznek, ugyanakkor a megőrzött háromdimenziós látásmóddal végzett pontosabb preparálás előnyös a beteg számára. A robotsebészeti rendszerek árának csökkenésével, az újabb generációs, továbbfejlesztett berendezések megjelenésével a napi sebészi tevékenység átalakulása várható.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Loránd Barabás, Ákos Szabó, Szilárd Szabó, Gábor Turcsányi, Csaba Sipos and Gábor István

Absztrakt

A Hartmann-műtétet eredetileg a rectosigmoideum tumoros betegségeinek kezelésére alkalmazták. Az utóbbi években a bal colonfél gyulladás okozta szövődmények, tumoros bélelzáródás, perforáció, reszekciót követő varratelégtelenség esetén, továbbá trauma okozta bélsérülés sürgős ellátására alkalmazzák, ha az anasztomózis készítése kockázatos. A későbbi gastrointestinalis tractus folytonosságának helyreállítása lehetséges hagyományos vagy laparoscopos úton. Ez utóbbi technikával végzett műtéttel kapcsolatos tapasztalatainkat mutatjuk be, összehasonlítva eredményeinket a hagyományos műtéti megoldással.

Restricted access

A méheltávolítás egyike a legtöbbet végzett nőgyógyászati operatív beavatkozásoknak. A műtét leggyakoribb javallata a tüneteket okozó, jóindulatú méhdaganat, a myoma, az endometriosis, valamint a méh és a kismedencei szervek süllyedése, a prolapsus. A méheltávolítás elvégezhető hüvelyi vagy hasi úton, valamint laparoszkópos segítséggel is. A beavatkozás megválasztásakor az operáló orvosnak mérlegelnie kell a beteg érdekeit, valamint azt, hogy az adott helyzetben melyik megoldás alkalmazható legbiztonságosabban. Az utóbbi években a laparoszkópos megoldások száma egyre növekszik. Orv. Hetil., 2014, 155(29), 1152–1157.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Az epehólyag-kövesség előfordulási gyakorisága az életkorral nő, azonban a 80 év feletti betegek műtétjeinek kimeneteléről alig vannak adatok. A társadalom elöregedésével a kérdés egyre időszerűbb. Célkitűzés: A 80 évesnél idősebb betegeknél végzett akut és elektív cholecystectomiák elemzése. Módszer: A szerzők az elmúlt hat évben a 80 évesnél idősebb, cholelithiasis miatt operált betegeknél a műtét típusát, a konverzió arányát, a szövődmények gyakoriságát, a posztoperatív mortalitást, az intenzív osztályos és kórházi ápolási napok számát vizsgálták retrospektíven. Eredmények: A vizsgált időszakban a 69 elektív, 51 akut műtétet végeztek, utóbbiak 9,8%-ánál pancreatitist, 14%-ánál májtályogot, 27%-ánál choledocholithiasist találtak. Az elektív csoport 84%-ánál, míg az akut csoport 17,7%-ánál sikerült az epehólyag laparoszkópos eltávolítása. Az intenzív osztályos 9,1 vs. 1 nap, a teljes kórházi ápolás 12 vs. 3,6 nap volt az akut, illetve tervezett műtétnél. A sürgősséggel operált betegeknél a mortalitás 20% és a reoperáció 16% volt, elektív betegeknél egyik sem fordult elő. Következtetések: A laparoszkópos cholecystectomia idős betegek tervezett műtéteinél kiváló eredménnyel alkalmazható, ezért cholelithiasis esetén 80 év feletti betegeknél is törekedni kell az elektív műtétre. Orv. Hetil., 2016, 157(5), 185–190.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Aurél Ottlakán, Attila Paszt, Bernadett Borda, Zsolt Simonka, Szabolcs Ábrahám and György Lázár

Absztrakt:

A laparoszkópos adrenalectomia fejlődésével a benignus, kisméretű elváltozásokra korlátozódó indikációs kör mára nagyobb malignus mellékvesetumorok eltávolítására is kiterjed. Három esetben vizsgáltuk óriás (>10 cm) mellékvese-daganatok laparoszkópos eltávolításának eredményeit. Módszer: Három betegnél (két nő, egy férfi; átlagéletkor 49,33 év, BMI 31) végeztünk óriás méretű (>10 cm) mellékvese-elváltozás miatt laparoszkópos transperitonealis adrenalectomiát, kisméretű kiegészítő Pfannenstiel-metszésből. Az átlagos műtéti idő 126,66 perc volt, 150 ml átlagos intraoperatív vérveszteséggel. A végleges szövettani vizsgálat két esetben adrenocorticalis carcinomát, egy esetben neurofibromát igazolt. Az átlagos kórházi tartózkodás négy nap volt, perioperatív szövődmény nélkül. Mindhárom esetben R0 reszekció történt. Az átlagos 24 hónapos utánkövetés során sem lokális recidívát, sem távoli metasztázisképződést nem észleltünk. Megfelelő feltételek esetén, nagyméretű malignus mellékvesetumorok laparoszkópos transperitonealis technikával történő eltávolítása biztonságos és az onkológiai irányelveket maradéktalanul kielégítő eljárás. Orv Hetil. 2017; 158(45): 1802–1807.

Restricted access

Brosens, I. A., Brosens, J. J.: Is laparoscopy the gold standard for the diagnosis of endometriosis? Eur. J. Obstet. Gynecol. Reprod. Biol., 2000, 88 , 117–119. Brosens J. J. Is

Restricted access