Search Results

You are looking at 31 - 35 of 35 items for :

  • "monokultúra" x
Clear All

Berzsenyi, Z., Győrffy, B. (1997): Az istállótrágya és a műtrágya hatása a kukorica termésére, termésstabilitására monokultúrás tartamkísérletben. (The effect of manure and fertilizer on the grain yield, yield stability of maize yields in monoculture long

Restricted access

Összefoglalás

Tartamkísérletben, csernozjom talajon, a Hajdúságban vizsgáltuk, hogy adott tőszám (60 ezer/ha) esetén a különböző tápanyagszintek hatására, valamint, hogy adott trágyaszint mellett (N120P90K90) a különböző tőszámok hatására hogyan változik a kukorica növények magassága, az üszögfertőzés, a csőfuzárium-fertőzés, a szárdőlés, valamint a Push-teszt értéke és a termés nagysága.

Vizsgálataink a 2010. év adatait tartalmazzák. Vetésváltás esetén három modell került beállításra (mono-, bi-[búza, kukorica], trikultúra [borsó, búza, kukorica]). A kezelésekben öt tápanyagszintet (kontroll [kezeletlen], N60P45K45, N120P90K90, N180P135K135, N240P180K180) és három állománysűrűségi értéket alkalmaztunk (40 ezer/ha, 60 ezer/ha, 80 ezer/ha).

A növekvő trágyaadagok hatására N240+PK tápanyagszintig szignifikánsan nőtt a növénymagasság, N240P180K180 tápanyagszinten vetésváltástól függően 247,0–286,4 cm közötti értékeket mértünk. A különböző tápanyagszintek befolyásolták az üszög-és a csőfuzárium-fertőzés, a szárdőlés és a Push-teszt nagyságát. A legnagyobb értékeket mind három vetésváltási modellnél a N240+PK trágyaszinten kaptuk. A vetésváltás módosította az optimális trágyaadagot. Monokultúrás termesztés esetén a legnagyobb termést a N240+PK trágyaszintnél (8726 kg/ha), bikultúrában a N180+PK tápanyagszintnél (9371 kg/ha), míg a vetésváltás kedvező hatása következményeként trikultúrában a N120+PK trágyaszintnél értük el (9424 kg/ha).

A három vetésváltási rendszerben adott trágyaszint mellett (N120P90K90) a növényszám növelésének hatására szignifikánsan nem változtak az agronómiai és növényegészségügyi paraméterek. A tőszám növelésének hatására emelkedett a termés. A legnagyobb termésmennyiséget a 80 ezer/ha tőszám esetén tapasztaltuk (monokultúrában 7937 kg/ha, bikultúrában 9290 kg/ha, trikultúrában 9510 kg/ha). Mindhárom vetésváltás esetén érvényesült, hogy 60 ezer/ha állománysűrűségig a terméseredmények szignifikáns mértékben növekedtek, a 80 ezer/ha tőszám esetén már nem tapasztal tunk szignifikáns mértékű termésnövekedést.

A tőszám egyik vetésváltási modell esetén sem mutatott összefüggést egyik agronómiai tulajdonsággal sem. Ezzel szemben mindhárom vetésváltás esetén a trágyázás erős vagy közepes pozitív kapcsolatot adott a kukorica növények magasságával (0,928 – 0,967), az üszögfertőzés (0,734–0,795), a csőfuzárium-fertőzés (0,658–0,817), és a szárdőlés (0,752–0,825) mértékével, valamint a Push-teszt (0,728–0,867) értékével és a termés nagyságával (0,545–0,898).

Restricted access

Berzsenyi, Z., Győrffy, B. 1997. Az istállótrágya és a műtrágya hatása a kukorica termésére termésstabilitására monokulturás tartamkísérletben. (The effect of manure and fertilisation on the yield and yield stability of maize in monoculture long

Restricted access

kukorica termésére monokultúrás termesztésben. Növénytermelés. 54. 317–326. Pepó , P., Vad , A. & Berényi , S., 2006. Effect of some agrotechnical elements on the yield of maize on chernozem soil. Cereal

Restricted access

1999 Füleky Gy. & Debreczeni B. , 1991. Tápelem-felhalmozódások 17 éves kukorica monokultúra talajában. Agrokémia és Talajtan. 40 . 119

Restricted access