Search Results

You are looking at 41 - 50 of 69 items for :

  • "filozófia" x
Clear All

: Helikon . Nietzsche , F. ( 1988 ). A filozófia a görögök tragikus korszakában . In Ifjukori görög tárgyú írások . Budapest: Helikon. Ford : Molnár Anna . Pléh Cs . ( 2019 ). Az ezredforduló pszichológiája . Iskolakultúra , 29 ( 9 ), 70 – 100

Restricted access

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások már a XXI. század kezdetén a század szimbólumává váltak. A World Trade Center eltűnő ikertornyainak dupla felkiáltójelével írták a globális e-társadalom építményének immár repedésekkel teli falára az új harcrendet (Echelon): NYÍLT GLOBALIZÁCIÓ ELLEN REJTETT HÁBORÚ. A terrortámadások által felszínre került mély társadalmi problémákra alapjaiban téves biztonságpolitikai válasz született. A hidegháborús időkben fogant Echelon-projekt eszközrendszeréből – a technika rohamos fejlődésével – a Földet behálózó, globális Nagy Testvér, azaz a globális hatalom kezében összpontosuló globális „harcrend” alakul. Az adózók dollár százmilliárdjaiból fenntartott, új „brute force” biztonságpolitika, amelynek zászlajára a „terrorizmus elleni küzdelem” jelszavát írták, mégsem a terrorizmusra mért megsemmisítő csapást, csupán áthelyezte a terrorcselekmények színtereit az Egyesült Államokból. Az új „harcvonal” a 2000-es évek közepére már Európában volt. 2004: Madrid, 2005: London. 2010-ben az Európai Unió kilenc tagállamában 249 terrortámadást regisztráltak. Joggal vetődik fel mindenkiben a kérdés, hogy az évente több százmilliárd dollárt felemésztő globális harcrend, amelynek zászlaján már régen nem a hidegháború, hanem a „terrorizmus elleni globális küzdelem” áll óriási betűkkel, kinek a biztonságát biztosítja. Lehet, hogy ez a „brute force” biztonságfilozófia éppen a terrorizmus biztonsága? Az ártatlan civil társadalomnak, a „megvédett” embereknek csupán filozófia? A dolgozatban igyekszem rámutatni, hogy a terrorizmus rejtett háborújára nem megfelelő válasz a mérhetetlen költséggel, de kis hatékonysággal működő globális „harcrend”. Ha megértjük a globalizáció mélyén lappangó társadalmi törvényeket, világossá válik, hogy globális „harcrend” ellen nem lehet egy másik globális harcrend a válasz. Vagyis éppen a nyílt, globális „harcrend” kényszerítette ki a rejtett háború válaszát.

Restricted access

. (1996) Schopenhauer és a filozófia tomboló évei . Európa Könyvkiadó, Budapest Schopenhauer és a filozófia tomboló évei Schopenhauer, A

Restricted access

filozófia. Ókor Szöveggyűjtemény, vál., ford., a bevezetést és jegyzeteket írta. 3. kiad. Akadémiai Kiadó, Budapest. Yizi, Chen (1996): The Road from Socialism. Journal of Democracy. Vol. 9, No. 1

Restricted access

. ( 1997 ): A filozófia világtörténete [Universal history of philosophy]. Budapest : Helikon Kiadó . Voltaire ( 1975 ): Metafizikai értekézés [A treatise on metaphysics] . In: Ludassy , M. (ed.): A francia

Restricted access

Fehér M. (1979) A tudományfejlődés-elméletek története . A filozófia időszerű kérdései, 38. Budapest Gieryn , T. F. (2006) Határmunkálatok és a tudomány elhatárolása a nem-tudománytól: feszültségek és

Restricted access

. Husserl , E. ( 1905 /2002). Eloadások az idorol . Budapest : Atlantisz . Husserl , E. ( 1911 /1972). A filozófia, mint szigorú tudomány . In E. Husserl

Restricted access

A XX. század utolsó negyedében végbemenő gyors változások ráébresztették a pedagógiával foglalkozó szakembereket arra, hogy iskolarendszerünk lassan vagy egyáltalán nem követte a gazdasági változásokat, sem képzési kínálatában, sem az oktatás tartalmában, de még kevésbé módszereiben. Fel kellett ismernünk, hogy ennek a konzervatív rendszernek a fenntartása nem ésszerű, az oktatás a globalizációs verseny legfontosabb területévé vált, és a kulcs a XXI. századhoz a tanulás. Éppen ezért vált az oktatásügy új irányvonalává az oktatás térbeli és időbeli kiterjesztése, azaz az élethosszig tartó tanulás (LLL: lifelong learning). Az oktatás iránt megnövekedett a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság, a munkaadók elvárásai is: a tudás a versenyképesség alapjává vált. Ebben a folyamatban kiemelt szerep jut az egyetemeknek, amelyek a graduális képzésen túl, az expanzió révén megnövekedett diplomás felnőtt tömegek továbbképzésének helyszínévé is váltak. Ezekre válaszul Európa számos országában reformfolyamatok indultak meg a ’90-es években. E reformtörekvéseknek szabott közös irányt az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozat, amely célul tűzte ki, hogy aláírói 2010-re egységes európai felsőoktatási térséget hoznak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá teszik felsőoktatási rendszereiket. A kitűzött célok eléréséhez azonban önmagában nem elegendő az adminisztratív változtatás, a formai megújulást követnie kell egyfajta tartalmi innovációnak is, amely a főiskolai képzés megújulását jelenti. Az utóbbi évek során a magyar főiskolák és egyetemek kidolgozták az új struktúrának megfelelő oktatási programjaikat, 2006. szeptember 1-jétől már csak az új oktatási programok indultak. A szerző a képzési rendszer átalakításának legfontosabb területeit határozza meg, amelyek a következők: a képzési „filozófia” és paradigma újrafogalmazása, a képzési szerkezet makroszintű (ismeret, tudás, készség), mezzoszintű (elmélet vs. gyakorlat, illetve tudás vs. alkalmazás) és mikroszintű (bázistudás vs. up-to-date tudás) reformja. A képzési szerkezet technológiai-logisztikai (passzív vs. aktív tudás), valamint a képzés módszertani, technikai reformja. A szerző rendszerezi az átalakítás feladatait is, amelyben a bolognai rendszer képzési követelményeinek, a tanulás kimenetelvárásainak rendszerszemléletű áttekintését, a szükséglet és kínálat viszonyának elemzését, a főiskola képzési szerkezetének átalakítását, a fókuszpontok kialakítását tartja a legfontosabbnak.

Open access

Kelsen, H. (2001): A jogi pozitivizmus és a természetjog doktrínája. (ford. Varga Csaba.) In: Varga Cs. (szerk.) (2001): Jog és filozófia: Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből . [1981.] 3. bőv. kiad. Szent István Társulat, Jogfilozófiák

Restricted access

Vallás és globalizáció

Beszélhetünk-e a spiritualitás evolúciójáról a globalizációban?

Társadalomkutatás
Author: Károly Varga

Ratzinger, Josef (1999): Hit és filozófia. Communio (Nemzetközi Katolikus Folyóirat) Húsvét, 43-49. Hit és filozófia 43 49

Restricted access