Search Results

You are looking at 41 - 50 of 117 items for :

  • "terhesség" x
Clear All

Absztrakt:

Fogamzás alkalmával a gének által meghatározottan egy új egyed jön létre, amelynek struktúráját és tulajdonságait (működését, a részletek együttműködését és annak időbeliségét, valamint erősségét (expresszivitását) gének feletti (epigenetikus) szabályozás rendezi, mely program formájában rögzül. Ez a program folyamatosan alakul és alakítható, miközben hibák történhetnek, melyek a program tartós elemeivé válnak, illetve megzavarják a fiziológiás program működését. Vannak az élet folyamán különösen érzékeny periódusok (mint a perinatalis (praenatalis – fetalis-neonatalis, korai postnatalis időszak), amikor az epigenetikus hatások (imprinting) fiziológiásan rögzülnek, és ezek közé sorolható a pubertás időszaka is. Ugyanakkor az átprogramozás nincs időkorlátok közé szorítva, hanem a sejtek fejlődési állapotától függ, így differenciálódó sejtekben (sejtcsoportokban) bármely életkorban megtörténhet. Az átprogramozott sejtek ezután az új programnak megfelelően funkcionálnak, az élet végéig. Ez az adott életfunkció normálistól való eltéréséhez, tartós meggyengüléséhez vagy éppen megerősödéséhez vezethet, de akár (a normális szabályozásból kiszakadva) daganatképződés alapja is lehet. A programozásban és átprogramozásban alapvető szerepe van az endokrin rendszernek (hormonoknak), így a környezetünkben megjelenő hormonszerű molekulák (endokrin diszruptorok) képesek életreszólóan megzavarni a programot, ami a hibás hormonális imprinting, illetve a DOHaD (Developmental Origin of Health and Disease) teóriájában nyeri el magyarázatát. Az átalakult (hibás) program az utódgenerációkra átöröklődik. Míg a perinatalisan fellépő, de csak később megnyilvánuló zavar már többé-kevésbé ismertnek és elismertnek tűnik (a hibás hormonális imprinting és a DOHaD teóriája), a későbbi életkorokban (elsősorban pubertáskorban), de bármely életkorban differenciálódó sejtekben történő átprogramozódás kevésbé ismert, pedig hasonló problémákat okozhat. A megváltozott program az utódgenerációkra öröklődik, és az utódban már ennek további átprogramozódása történik meg. Mindezt figyelembe véve az endokrin diszruptorok provokálta – felnőttkorban fellépő – betegségek szaporodása várható. Orv Hetil. 2020; 161(25): 1028–1034.

Open access

Absztrakt

A várandós anyák primer és rekurrens humán cytomegalovirus- (HCMV-) fertőzéséhez társulhat a magzat fertőzése. A HCMV a congenitalis fertőzések leggyakoribb okozója, amelynek legsúlyosabb következményei a szellemi visszamaradottság, progrediáló halláskárosodás, látászavarok. Az anya primer fertőzését követi leggyakrabban a magzat fertőzése, és a magzat károsodásai rendszerint súlyosak. Növekszik az anyai rekurrens fertőzések után jelentkező, különböző súlyosságú tünetekkel járó congenitalis HCMV-fertőzések száma. Az aktív HCMV-fertőzéssel komplikált terhességek gondozásában döntő szerepet játszik a praenatalis diagnosztika. A congenitalis HCMV-fertőzés potenciálisan súlyos következményei ellenére kevés adat áll rendelkezésünkre a HCMV vertikális terjedésének antivirális gyógyszerrel történő megelőzésére, de a passzív immunizálással biztató eredmények vannak. Vakcina hiányában is elkerülhető a várandós anyák aktív HCMV-fertőzése, ha felhívjuk a figyelmet a fertőzés veszélyeire és ismertetjük a fertőzés megelőzésének lehetőségeit.

Restricted access
Authors: Réka Tabák, Ádám Tabák and Viktória Várkonyi

A syphilis az elmúlt évtizedekben ismét egyre gyakrabban diagnosztizált betegség. Előretörésével számítanunk kell a congenitalis syphilis megjelenésére is. Syphilis állhat spontán, illetve habituális vetélés, halvaszülés hátterében. Az intrauterin élet során szerzett syphilisszel világra jövő újszülöttek gyakran tünetmentesek, és a fertőzés által okozott szervi károsodások csak hónapokkal vagy akár évekkel később válnak nyilvánvalóvá. A betegség megelőzhető a terhes nők szűrésével és kezelésével. Minden újszülött, aki potenciálisan syphilisszel fertőződhetett, kezelendő a megszületés napjától kezdve. A syphilis elleni kezelés szuverén szere ma is a penicillin.

Open access
Authors: Zahra Al-Aissa, Orsolya Hadarits, Klára Rosta, András Zóka, János Rigó Jr., Gábor Firneisz and Anikó Somogyi

care of pregnancy complicated with diabetes (from obstetrical point of view). [A cukorbetegséggel szövődött terhesség gondozásának elvi kérdései (szülészeti szempontok).] Magyar Nőorvosok Lapja, 1996

Open access

Papp, Z., Fancsovits, P., Bán, Z., et al.: First successful application of preimplantation genetic diagnosis in Hungary. [Előébrény-diagnosztikát követően fogant sikeres terhesség első hazai esete

Restricted access
Authors: Ervin Hruby, Lilla Sassi, Éva Görbe, Petronella Hupuczi and Zoltán Papp

. 2003 15 113 118 Patkós P., Csécsei K., Tóth-Pál E és mtsai: Négyesiker-terhesség redukciója után kiviselt

Restricted access

Zeher, M.: Systemic autoimmune diseases and pregnancy. [Szisztémás autoimmun kórképek és a terhesség.] Magyar Reumatol., 2005, 46 , 79–85. [Hungarian] Zeher M. Systemic autoimmune

Restricted access

progeszteronfüggő immunológiai szabályozás szerepe a terhesség fenntartásában. In: Fülöp V. (szerk.) Az immunológia időszerű kérdései a humánreprodukcióban.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008; pp. 71

Open access

psychiatry(251-266) . New Jersey : World Psychiatric Assication. Wiley-Blackwell . Csorba , J. , Pataki , Z. , & Péterfi , A. ( 2010 ). Terhesség és droghasználat – budapesti

Open access

; pp. 75–105. [Hungarian] 12 Papp Z, Tóth Z. Conception and phyisiologic pregnancy. In: Papp Z. (ed.) Obstetrics and gynecology. [Fogamzás és élettani terhesség. In: Papp Z

Open access