Search Results

You are looking at 51 - 60 of 117 items for :

  • "terhesség" x
Clear All
Authors: Éva Baranyi and Gábor Winkler

A szerzők áttekintik az egészséges nők terhességével kapcsolatos metabolikus jellemzőket, valamint a gestatiós és praegestatiós diabetesszel társuló graviditás során bekövetkező anyagcsere-változásokat. E változások alapja a terhesség előrehaladásával egyre fokozódó inzulinrezisztencia, amely a diabetes esetén kialakuló hyperglykaemia következtében igen kedvezőtlen klinikai eltérésekhez, anyai és magzati szövődményekhez vezethet. E szövődmények megelőzése a cukorbeteg terhes nők nem diabeteses gravidákéhoz hasonló − azzal lényegében egyező − anyagcsere-állapotának biztosításával lehetséges. A kezelés legfőbb célja tehát e normoglykaemiás állapot biztosítása az egész terhesség folyamán, amelynek megvalósítását gestatiós diabetes esetén ennek korai diagnózisa, praegestatiós cukorbetegség esetén pedig a prekoncepcionális gondozás idejekorán történő bevezetése teszi lehetővé. A normoglykaemia fenntartásához – megfelelő étrendi terápia mellett – az esetek többségében intenzív inzulinkezelésre van szükség, az orális antidiabetikumok a terhesség és a szoptatás idején kerülendők. A diabetesszel társult terhesség bel- és nőgyógyászati gondozása e téren jártassággal rendelkező centrumokban folytatandó. Orv. Hetil., 2011, 152, 1635–1640.

Restricted access

A gyulladásos bélbetegség fiatal, termékeny korban lévő felnőtteket érintő megbetegedés, amelynek népesedési következményei sem elhanyagolhatóak. Míg a termékenység (férfiak szulfaszalazinkezelésétől, illetve ileum-poch analis anastomosison átesett nőktől eltekintve) nem különbözik jelentősen az átlaglakosságétól, az „önkéntes gyermektelenség” előfordulása nagyobb, 14–18%. A betegek megfelelő felvilágosítása a terhesség kimeneteléről, a gyógyszerelés lehetőségeiről, azoknak nem kívánt hatásairól, a család bevonása a döntéshozatalba kiemelt jelentőségű, amellyel a gyulladásos bélbetegségben szenvedők és családjuk „önkéntes gyermektelenségének” aránya csökkenthető, a gyógyszerszedés elfogadása javítható. A szerzők összefoglalják a gyulladásos bélbetegségnek a termékenységet, a terhesség kimenetelét befolyásoló hatását, a gyógyszerelés lehetőségeit a fogantatás előtt, a terhesség, illetve a szoptatás alatt. Orv. Hetil., 2012, 153, 1855–1862.

Open access
Authors: Judit Wacha and Attila Szijártó

Az orvostudományban a terhesgondozás komoly kihívást jelent, hiszen az anya és gyermek sorsát megpecsételhetik a jó vagy rossz terápiás döntések. A terhesség alatt bekövetkező betegségek fokozott veszélyt jelentenek. Kezelésüket az is nehezíti, hogy a gyógyszerek többségének terhesség alatti alkalmazása kifejezetten ellenjavallt. A hangsúlyt célszerű a megelőzésre fordítani, mégpedig olyan biztonságos, természetbarát készítmények megismerésével és széles körű alkalmazásával, amelyek bizonyítottan hatásosak az egészségmegőrzésben, egyes betegségek megelőzésében és kezelésében. A probiotikumok és prebiotikumok napjainkban egyre inkább a tudományos kutatások középpontjába kerültek. Nő azoknak a klinikai vizsgálatoknak és publikációknak a száma, amelyek alapján meggyőződhetünk arról, hogy e szereknek helyük lehet az evidencián alapuló orvoslásban. A terhes anya és a magzat ellátása különösen megköveteli, hogy egészségmegőrzésük területén a teljes biztonságra törekedjünk. Jelen tanulmányunkban áttekintjük a probiotikumok terhesség alatti, illetve a perinatalis szakban történő alkalmazásának az emberi szervezetre kifejtett rövid és hosszú távú egészségügyi hatásait, előnyeit és biztonságosságát. Orv. Hetil., 2011, 152, 420–426.

Open access

Bevezetés: A terhesség alatti dohányzás gyakran fordul elő, veszélyeztetve az anya és a születendő utód egészségét. A terhesség alatti dohányzás kockázati tényezője az alacsony szocioökonómiai státus. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a dohányzás és az alacsony szocioökonómiai státus egyik fontos mutatója, a rossz anyagi helyzet közötti összefüggés vizsgálatát serdülő- és felnőttkori terhességben. Módszer: Az amerikai NSDUH adatbázis adatait elemezték. Ez az adatbázis statisztikai elemzést lehetővé tevő, személyekre lebontott adatokat tartalmaz. Eredmények: Serdülőkorú terheseknél a dohányzás gyakorisága nagyobb, míg felnőttkorúaknál kisebb a nem terhesekhez viszonyítva. Az anyagi helyzet és dohányzás kapcsolata korfüggést mutat. Felnőtteknél a szakirodalomban leírt fordított összefüggés igaz (jobb anyagi helyzet, kevesebb dohányzás), míg serdülőkorban a jobb anyagi helyzet terheseknél a dohányzás kockázatát növeli. Következtetések: Az eredmények a szocioökonómiai státus és a deviáns, illetve antiszociális viselkedés közötti inverz U alakú összefüggés kontextusában értelmezendők. A magasabb szocioökonómiai státus együtt járhat a serdülőkort jellemző kockázati viselkedéssel, ezáltal növelve mind a dohányzás és szerhasználat, mind a korai terhesség kockázatát. Orv Hetil., 2013, 154, 376–381.

Open access
Authors: Zoltán Kazy, Erzsébet Puhó and Endre Czeizel

Célkitűzés: Tanulmányozni a terhesség alatti orális ampicillinkezelés és terhességi szövődmények közötti lehetséges összefüggést és a terhességek kimenetelét, részletesen a koraszüléseket. Módszer: A szerzők vizsgálták az ún. kontroll-, fejlődési rendellenességek nélküli újszülötteket a Magyar Fejlődési Rendellenességek Eset-Kontroll Kóroki Monitorjának népességre alapozott nagy adatbázisában. Eredmények: A 38 151 újszülöttből 2630 (6,9%) anyját kezelték ampicillinnel terhessége folyamán. Néhány terhességi szövődmény előfordulása, főleg a praeeclampsia gyakoribb volt az ampicillinnel kezelt terheseknél. Az átlag terhességi kor enyhén hosszabb volt, de a koraszülési gyakoriság szignifikáns csökkenését eredményezte (7,1% vs 9,3%; standardizált esélyhányados 95% konfidencia-intervallummal: 0,8, 0,7–0,9). Az ampicillin koraszülést megelőző hatása a legszembetűnőbb akkor volt, ha azt a terhesség első trimeszterében alkalmazták. Hasonló különbség nem volt látható az alacsony születési súlyúak csökkenésében. Következtetés: Az ampicillinkezelés leginkább a terhesség első trimeszterében csökkentheti a koraszülések előfordulási gyakoriságát az akut fertőzéses betegségekben szenvedő terheseknél.

Restricted access
Authors: Melinda Vanya, Károly Szili, Iván Devosa and György Bártfai

Absztrakt

Az elmúlt néhány évtizedben a gyermeket vállaló nők életkora emelkedő trendet mutat. Számos tanulmány mutatott rá az anyai életkor emelkedésének és a terhesség kimenetelének összefüggésére a vetélés, a halvaszületés, a praeeclampsia, a terhességi hipertenzió, a gestatiós diabetes mellitus, a koraszülés, a kis vagy nagy gesztációs korú újszülött, valamint az elektív vagy sürgősségi császármetszés kapcsán. E vizsgálatok egymásnak ellentmondó megállapításokról számoltak be. A jelenlegi közlemény célja az, hogy összefoglalja az előrehaladott anyai életkor és a terhesség kimenetele közti, bizonyítékokon alapuló információkat. Orv. Hetil., 2015, 156(49), 1987–1990.

Restricted access
Authors: Zsuzsa Győrffy, Imola Sándor, Csilla Csoboth and Mária Kopp

Célkitűzés: A fizikai bántalmazás hatása a test-lelki egészségre jól ismert, azonban a bántalmazás és a reprodukciós zavarok előfordulása a kevésbé vizsgált területek közé tartozik. Jelen kutatásunk célkitűzése, hogy a fizikai bántalmazás és öt reprodukciós zavar (spontán vetélés, veszélyeztetett terhesség, meddőség, művi abortusz, fájdalmas menstruáció) összefüggéseit feltárja. Módszerek: Keresztmetszeti elemzéseink mintáját a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés női tagjai szolgáltatták (N = 6987). Eredmények: Mintánk közel 10%-a számolt be a partner/szülő, illetve más fontos személy általi fizikai bántalmazásról. Megállapítottuk, hogy a bántalmazott nők esetében a reprodukciós zavarok prevalenciája magasabb, mint a nem bántalmazott nőknél. A partner által bántalmazott nők esetében a spontán vetélés, a veszélyeztetett terhesség, a meddőség, a művi abortusz, valamint a fájdalmas menstruáció mutatott szignifikáns kapcsolatot a fizikai bántalmazás tényével. A szülő által bántalmazottak esetében a spontán vetélés, a veszélyeztetett terhesség, a művi abortusz, valamint a fájdalmas menstruáció mutatott szignifikáns kapcsolatot. A kapott eredmények többváltozós modellben való értelmezése azt mutatta, hogy a bántalmazás a reprodukciós zavarok — egyéb változóktól (életkor, iskolai végzettség, dohányzás, BMI, korábbi művi abortuszok, nőgyógyászati problémák) független — meghatározó rizikótényezője. Következtetések: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a fizikai bántalmazás jelentős hatással lehet a reprodukciós zavarok kialakulására és/vagy fenntartására. A fizikai bántalmazás és a reprodukciós zavarok közötti kapcsolat pontosabb megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek.

Restricted access
Authors: Tamás Griff, Klára Czakó, Andrea Lugasi and Éva Martos

Magyarországon, néhány kisebb körzetet kivéve, a talaj és az ivóvíz jódtartalma alacsony, így a hazánkban termelt zöldségekkel, gyümölcsökkel, gabonafélékkel és az ivóvízzel az emberi szervezetbe jutó jód mennyisége nem éri el a nemzetközi szervezetek által ajánlott értéket. A magzat és az anyatejjel táplált csecsemő megfelelő jódellátásához különösen fontos a megfelelő jódbevitel a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Célkitűzés : A vizsgálat célja, hogy országos szinten felmérjük az anyatejek jódtartalmát és szükség esetén ajánlásokat tehessünk a terhesség és a szoptatás idején a jódpótlás mértékére. Módszer: Országos mintavételt követően 72 anyatejminta jódtartalmát vizsgáltuk induktív csatolású plazma-tömegspektrométerrel (ICP-MS). Eredmények: A csecsemők 42%-a nem jut hozzá a jelenleg nemzetközileg ajánlott 110 μg jód/nap mennyiséghez élete első szakaszában, ami jelentősen befolyásolhatja a testi és szellemi fejlődésüket. Következtetés: Az eredmények ismeretében a terhes és szoptató nők számára jódtartalmú étrend-kiegészítő készítmények vagy magas jódtartalmú élelmiszerek fogyasztása ajánlott.

Restricted access

Célkitűzés és módszer: A szerzők a Semmelweis Egyetem I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 1990. január 1. és 2006. december 31. között a terhesség 24. és 42. hete között befejeződött 48 794 terhesség adatait elemezték olyan számítógépes nyilvántartási rendszerük adataira támaszkodva, mely a szülészeti, genetikai és neonatológiai ellátás komplexitását tükrözi. Eredmények: A szülésszám az adott 17 évben folyamatosan emelkedett, 1990-ben 2299, míg 2006-ban 3861 szülést regisztráltak. A korai neonatalis mortalitás fokozatosan csökkent (1990-ben 22/1000 élveszületés, 2006-ban 6/1000 élveszületés). Ha nem vesszük figyelembe az 1000 g súly alatt meghalt, az intézeten kívül intrauterin elhalt és a malformatio miatti szülésindukciók következtében születetteket, a perinatalis mortalitás igen alacsony, az utóbbi 7 évben 6/1000 szülés alatti, 2004-ben 2,8/1000 szülés, 2005-ben és 2006-ban pedig 1,8–1,9/1000 szülés! A neonatalis és csecsemőkori mortalitás adataiban is jelentős csökkenés tapasztalható. A császármetszések száma a vizsgált időszakban fokozatosan emelkedett; gyakoriságuk 1990–1991-ben 15–20%, az utóbbi években pedig 35% körül mozog. A főbb javallatok között szerepel az előzetes császármetszés utáni állapot, a (fenyegető) magzati hypoxia/acidosis, fájásgyengeség/elhúzódó szülés, relatív téraránytalanság, többes terhesség, hipertónia/praeeclampsia/HELLP-szindróma, medencevégű fekvés. Következtetések: A progresszív betegellátás következtében a klinikán a szülések kb. ötödrésze koraszülés, valamint számos súlyos terhespatológiai eset fordult elő, ennek ellenére a perinatalis statisztikai mutatókban – az utóbbi 17 év adatait elemezve – kedvező változások mutatkoznak, jelezvén a szülészeti és neonatológiai ellátás folyamatos szakmai fejlődését.

Restricted access
Authors: Júlia Hajdú, Barbara Pete, Ágnes Harmath, Artúr Beke, Csaba Papp, Zsanett Szigeti and Zoltán Papp

Célkitűzés: Tíz, praenatalisan diagnosztizált pulmonalis billentyűagenesia esetében a társuló cardialis, extracardialis és kromoszóma-rendellenességek, valamint a terhesség kimenetelének elemzése alapján a diagnosztikus és prognosztikus tényezők azonosítása. Beteganyag és módszer: A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Magzati Echokardiográfiás Laboratóriumában 1993. január 1. és 2005. december 31. között praenatalisan felismert pulmonalis billentyűagenesia-esetek adatainak retrospektív elemzése. A diagnózis ellenőrzése fetopatológiai, patológiai, illetve postnatalis ultrahangvizsgálattal történt. Vizsgálták a terhességi kort a praenatalis diagnózis idején, a magzati echokardiográfia indikációját, a társuló cardialis, extracardialis és kromoszóma-rendellenességek előfordulását. Eredmények: A pulmonalis billentyű agenesiájának diagnózisát praenatalisan tíz esetben állapították meg. A terhesség kora a diagnózis felállításának idején átlagosan 23,1 hét (18–33 hét) volt. Hat esetben a rendellenességet a 24. hét előtt, négy esetben pedig annál későbbi terhességi korban diagnosztizálták. A szülők kérésére hat esetben került sor a terhesség megszakítására. Négy terhességet viseltek tovább. Egy magzat elhalt méhen belül, két beteg újszülöttkorban halt meg. Egy újszülött sikeres műtéti beavatkozást követően él, és jól van, a közlemény írása idején 5 éves. Öt magzatnál a Botallo-vezeték hiánya társult a pulmonalis billentyű betegségéhez, közülük három magzatnál Fallot-tetralógia, egy magzatnál atrioventricularis septum defectus, egy betegnél pedig subaorticus kamrai septumdefectus volt a komplex cardialis rendellenesség része. Öt betegnél a Botallo-vezeték fejlettsége szabályos volt, közülük egy betegnél az aortabillentyű dysplasiája, egy másik betegnél pedig a tricuspidalis billentyű dysplasiája volt megfigyelhető. Három magzatnál nem volt társuló szívfejlődési rendellenesség. A magzati echokardiográfia indikációja két esetben kóros magzati szívkép, egy esetben magzati hydrops, három esetben mellkasi ciszta gyanúja, egy esetben extracardialis malformatio, három esetben a pozitív családi anamnézis volt. Konklúzió: Az arteria pulmonalis billentyű agenesiája súlyos fejlődési rendellenesség, melynek prognózisa a társuló rendellenességektől függ. Korrekt praenatalis diagnózis lehetséges, melynek birtokában körülhatárolhatók a lehetséges beavatkozások, és véleményezhetők a betegek életkilátásai. Jelen adatfeldolgozás alapján az ismétlődés kockázata egyes családokban autoszomális recesszív öröklődésmenetnek is megfelelhet.

Restricted access