Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "Disturbance" x
  • Social Sciences and Law x
  • All content x
Clear All

classified according to several criteria: – Genetic causes : explanatory behavioural deviations based on genetic data; timidity, emotional lability, low level of resistance to conflict, serious emotional disturbances that determine the disharmonious structure

Open access

Ibid. Chapter 10 Financial Overstretch: The Epochal Disturbance of the Invisible Hand of the Market by the Financial Industry. 147. Koslowski P. The

Restricted access

authority of the Republic of Poland, or another state or international organisation, to take or not to take a certain course of action; 3) causing a serious disturbance in the political system or the economy of the Republic of Poland, or of another state or

Restricted access

, bringing negative consequences in the sphere of political practice. Consequently, there is a disturbance in the balance of power. Appropriate changes to strengthen the specific body can be made in the constitution, but through a formal change. Interpreting

Restricted access

Magyarországon a környezetvédelmi magánjog alaptényállása a szomszédjogi zavarás törvényi tényállása a polgári törvénykönyvben. Ezt két szankciórendszer teszi lex perfectává: a birtokvédelmi és a kártérítési. A környezetvédelmi magánjog kártérítési felelősségi szankciója kvázi deliktualitást mutat. A környezetvédelmi magánjog mint tudományos kifejezés kevésbé terjedt el Magyarországon, mint például az angol, a francia vagy a német szaknyelvben. A környezetvédelmi magánjog joggyakorlata ellenben széles körű kazuisztikával bír. A környezetvédelmi magánjog absztrakcióját nem vagy alig végezte el a magyarországi jogtudomány, ezért a környezetvédelmi magánjogot jobbára csak a „beavatott”, a konkrét szakterületen tevékenykedő jogászok ismerik behatóan. Ezen a helyzeten a jogi oktatás hivatott változtatni.

Restricted access

A tanulmány a rendszerváltás jelenségét a modernizáció összefüggésében kísérli meg értelmezni azon kutatások eredményeire alapozva, amelyek a XIX. század elejétől kapitalizálódni kényszerülő hazai fejlődést több modernizációs korszakra bontják. Ezen kutatások nem csupán a kiegyezés utáni vagy a két világháború közti időszakot tekintik modernizációs korszaknak, hanem az állam-szocialista berendezkedést is, továbbá az 1989–90-es rendszerváltást követően máig kialakult-kialakított félperifériás globálkapitalizmus-variánst is. A szerző felveti, hogy a rendszerváltó politikai elit különböző csoportjai vajon ebben a történeti perspektívában közelítettek-e a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának kihívásaihoz, avagy ezek halmazából indulataiknak, érdekeiknek, felkészültségüknek, ideológiáiknak stb. megfelelően önkényesen válogattak-válogathattak. Ugyanis, ha a rendszerváltó politikai osztály nem a reálviszonyoknak megfelelően definiálta a korszak kihívásait, akkor egyáltalán nem meglepő, hogy nem adott rá adekvát választ, és így a társadalom minden területét hosszú ideje átható újratermelődési zavarok, az őket kísérő súlyos feszültségek és konfliktusok nem utalnak másra, mint a legutóbbi rendszerváltásunk válságára, netán kudarcára. A tanulmány ennek kapcsán számos fontos kérdést vet fel – például, hogy az állami-szövetkezeti tulajdon privatizálása önmagában már kapitalizmus-e, hogy a „piac” politikai akarattal „bevezethető-e”, avagy „kiiktató-e” a társadalomból stb. – melyeken talán érdemes elgondolkodni.

Restricted access