Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "Esztergom" x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Boncz, Dóra Endrei, Tímea Csákvári, István Ágoston, Péter Cserháti, Bálint Molics and Andor Sebestyén

Absztrakt

Bevezetés: A mozgásszervi és bizonyos agyi keringési zavarokhoz kapcsolódó kórképek előfordulási gyakoriságának emelkedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a neuromusculoskeletalis rehabilitációs ellátásokra. Célkitűzés: Elemzésünk célja a neuromusculoskeletalis rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás szakmapolitikai indikátorainak feltérképezése Magyarországon. Módszerek: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2014 és 2017 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a rehabilitációsmedicina-ágyak megoszlását, a betegforgalmat, a betegutakat. Elemeztük a rehabilitációs ellátások hozzáférésének (ágyszám) és igénybevételének (betegszámok) területi egyenlőtlenségeit. Eredmények: Magyarországon 2017-ben a közfinanszírozott rehabilitációs medicina alaptevékenység végzéséhez összesen 6798 ágy állt rendelkezésre (6,94 ágy/10 000 lakos). A legalacsonyabb ágyszámot Komárom-Esztergom (1,5 ágy/10 000 lakos), Somogy (2,0) és Pest (2,7) megyében találtuk. A 10 000 lakosra jutó legmagasabb ágyszámot Zala (12,6 ágy/10 000 lakos), Győr-Moson-Sopron (12,2) és Baranya (11,5) megyében találtuk. A 10 000 lakosra jutó több mint kétszeres igénybevételi különbségek (Komárom-Esztergom megye: 52,3 beteg; Győr-Moson-Sopron megye: 136 beteg) is területi egyenetlenséget igazolnak. A beteg- és esetszám 2014 és 2017 között növekedő tendenciát mutat, míg az átlagos ápolási idő 21,8 és 22,4 nap között változott évente. A 10 000 lakosra jutó ágyszám és betegszám közötti összefüggés korrelációs együtthatója igen magas, 0,798-as érték. Következtetés: A neuromusculoskeletalis rehabilitáció területén jelentős területi egyenlőtlenségeket találunk mind az ágyszámkapacitásokban, mind az igénybevételi betegforgalmi mutatókban. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 13–21.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Cs. Horváth, Andor Sebestyén, Bálint Molics, István Ágoston, Dóra Endrei, András Oláh, József Betlehem, László Imre, Gabriella Bagosi and Imre Boncz

Bevezetés: Az otthoni szakápolás 1996 végén indult meg Magyarországon. Célkitűzés: A szerzők célja a magyar otthoni szakápolási rendszer egészségbiztosítási és igénybevételi mutatóinak bemutatása. Módszer: Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatbázisából (2001–2012) származnak. Elemezték a betegszámokat, a vizitszámokat, a szakápolási és szakirányú terápiás tevékenységek (gyógytorna, fizioterápia, logopédia) arányát. Eredmények: Az ellátott betegek száma a 2001. évi 36 560-ról 2012-re 51 647-re nőtt, 41,3%-kal emelkedett. A teljesített vizitek száma ugyanezen időszak alatt 841 715-ről 1 194 670-re, 41,9%-kal nőtt. A szakápolási és szakirányú terápiás tevékenységek, valamint az ápolási fokozatok vonatkozásában jelentős megyék közötti eltéréseket figyeltek meg. A szakápolásra kifizetett összegek aránya a legmagasabb volt Nógrád (80,4%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (79,7%) és Komárom-Esztergom (74,6%) megyékben, míg a legalacsonyabb Zala (53,0%) és Csongrád (52,7%) megyékben, illetve Budapesten (47,9%). Következtetések: Az otthoni szakápolásban jelentős területi egyenlőtlenségek mutatkoznak, amelyek mérsékléséhez olyan szakmai irányelvek fejlesztésére van szükség, amelyek az otthoni szakápolás speciális vonatkozásait szabályozzák. Orv. Hetil., 2014, 155(15), 597–603.

Restricted access

.). Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2013. [Hungarian] Esztergom City Court judgement No. 2/A. P.20 915/1997. and Komárom–Esztergom County Court judgement No. 2. Pf. 20 438/1998. In: Köles, T. (ed.): Medical malpractice lawsuits

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Pankovics, Ákos Boros, Melinda Rovács, Erika Nagy, Erika Krisztián, Mária Vollain and Gábor Reuter

A humán astrovirusok a csecsemő- és kisgyermekkori – ritkán az időskori – gastroenteritisfertőzések egyik ismert kórokozói. A hányással-hasmenéssel járó szórványos gastroenteritises megbetegedések 4,2–7,3%-át okozhatják kisgyermekekben. Az astrovirus kóroki szerepét gastroenteritisjárványban eddig még nem mutatták ki hazánkban. Célkitűzés: Az első igazolt hazai astrovirus okozta gastroenteritisjárvány molekuláris epidemiológiai bemutatása. Módszer: A vizsgált székletminták egy Komárom-Esztergom megyei, napközi otthonos bölcsődében kialakult gastroenteralis járványból származtak 2010 júniusából. Az astrovirus kimutatását RT-PCR módszerrel végeztük. A közel teljes vírusgenom nukleotidsorrendjét szekvenálással határoztuk meg. A klinikai és epidemiológiai adatokat a járványügyi felderítőmunka során gyűjtöttük. Eredmények: A 29 exponált (24 gyermek, 5 felnőtt) közül 7 (24,1%) gyermek betegedett meg a hasmenéssel, egy esetben hányással is járó gastroenteritisben 2010. június 4–15. között. Bakteriális kórokozót, rotavírust, adenovírust, norovírust nem, de 3 székletmintából (42,8%) 1-es genotípusú humán astrovirust sikerült kimutatni, majd a vírus ORF1a/ORF1b/ORF2/3’UTR régióinak nukleotidsorrendjét meghatározni (HQ398856). A járvány forrása feltehetően az első beteg gyermek lehetett, a vírus pedig fekális-orális úton, közvetlen kontaktussal terjedhetett a közösségben. Következtetések: A bölcsődés gyermekek körében lezajlott astrovirusjárvány epidemiológiai és klinikai jellegzetességeinek leírásával felhívjuk a figyelmet, hogy virális eredetű gastroenteritisekben, sorrendben: a rotavírusok és calicivírusok (norovírus és sapovírus), valamint az enteralis adenovírusok után az astrovirusok lehetséges szerepére is gondolni kell. Orv. Hetil., 2011, 152, 45–50.

Restricted access

Bevezetés: Az utóbbi 20 évben kibontakozó hospice gondozás a magas szintű, palliatív szakmai ellátás keretében a betegek testi panaszai és tünetei kezelése mellett hasonlóan nagy hangsúlyt helyez a betegek és hozzátartozóik pszichoszociális támogatására és ellátására. Célkitűzés: Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház Onkológiai Rehabilitációs és Hospice Osztályán a palliatív, hospice ellátásban részesült onkológiai betegek számára modellként kifejlesztett pszichoedukációs és támogató program célja a pszichés tünetek csökkentése, az aktív coping mechanizmusok kialakítása, a kommunikáció segítése és az izoláció csökkentése voltak. Módszer: A program a következő elemekből épült fel: csoportos, analitikusan orientált pszichoterápia, kreatív foglalkoztatás, gyógytorna, dietetikai tanácsadás és onkológiai konzultáció. Eredmények: A támogató modellprogram időszaka alatt szembetűnő változásokat tapasztaltak mind a pácienseknél, mind a dolgozók körében, ami összességében az egész osztály hangulatára és működésére előnyös hatással volt. Következtetések: A modellprogram megmutatta, hogy csoportos formában jótékony hatású és gazdaságos pszichoszociális támogatás nyújtható a betegek számára, a személyzet erőforrásainak leghatékonyabb beosztása mellett. Orv. Hetil., 2013, 154, 1102–1105.

Restricted access