Search Results
acquisition of tractors and other agricultural machines and devices, and robots (UGVs: Unmanned Ground Vehicles) with accurate positioning (GPS, RTK: Real Time Kinematic, Lidar). The WSN (Wireless Sensor Network) is a wireless network of spatially distributed
Talajnedvesség-tartalom mérése földradarral (GPR) és mezőgazdasági alkalmazhatóságának lehetőségei
Soil water content measurements with ground penetrating radar (GPR) and its application possibilities in the agriculture
tesz a GPS-rendszerekkel való plug-and-play kapcsolat segítségével. A közelmúltban kereskedelmi forgalomba került műholdas kommunikációs jelvétel alapú GPS rendszer az „European Geostationary Navigation Overlay Service” (EGNOS) és a „Wide Area
. https://doi.org/10.1515/gps-2018-0060 . Hageman , S.P.W. , van der Weijden , R.D. , Stams , A.J.M. , and Buisman , C.J.N. ( 2017 ). Bio-production of selenium nanoparticles with diverse physical properties for recovery from water
Húsz éves avarmanipulációs kísérlet hatásai barna erdőtalaj szén tartalmára és vízkapacitására: Síkfőkút DIRT Project
The effects of a twenty-year litter manipulation experiment on the carbon content and water retention capacity of the examined Luvisols: Síkfőkút DIRT Project
. Kutatásaink során ezekre az eltérésekre is igyekeztünk választ találni. Anyag és módszer A Síkfőkút Project 27 hektáros területe a Bükk hegység déli részén 325 méteres átlag magasságban helyezkedik el. GPS-es koordinátái é.sz. 47,9268°; k.h. 20,4433° ( 1. ábra
conditions for the digital paradigm shift is precision farming. The application of the GPS (Global Positioning System) navigation system in the first half of 1990 laid the foundations of precision farming, which represents a revolutionary change from an
saline soils. Validation discussion The validation is done by identifying the various crops, as seen in Fig. 6 . Using GPS and other tools, a total of 34 crop samples were collected from various locations. The validation shows that the crops and mapped
groundwater Sample ID Actual depth (cm) Perched depth (cm) GPS Coord
Összegyűjtöttük a Szigetközre vonatkozó és az eltemetett rétegek kimutatását is lehetővé tevő talajfeltárások adatait és azokat szükség szerint további helyszíni vizsgálatokkal egészítettük ki. A használható korábbi feltárások helyei a Szigetközben egyenetlenül oszlanak el, a Mosoni-síkságon pedig majdnem teljesen hiányoznak, ezért ott különösen sok kiegészítő vizsgálatra volt szükség. Végül több mint 2000 talajszelvény 150 cm mélységig terjedő vizsgálatának adatsorait tekintettük át. A feltárások helyeinek koordinátáit digitális állományba rögzítettük. Saját feltárásaink helyeit GPS segítségével azonosítottuk, a más forrásból származó korábbi feltárások koordinátáit talajtérképek és topográfiai térképek egybevetésével határoztuk meg. A digitalizált pontokból térinformatikai szoftver segítségével, Thiessen poli-gonok képzése útján állítottuk elő a folthatárokat. Az eltemetett humuszos talajrétegek vizsgálata során megállapítottuk, hogy azok többnyire mélyen helyezkednek el, humusztartalmuk általában nem nagyobb, mint a feltalajé, foszforhiányosak, biológiailag inaktívak, oldható mikroelem-tartalmuk réti dinamikára utal. Környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve, jelenlegi helyzetükben hagyásukat tartjuk célszerűnek. Az elvégzett radiokarbon meghatározások alapján megállapítható, hogy az eltemetett rétegek keletkezése a különböző helyszíneken 3-4 ezer éves időtartamban történhetett. A területi elterjedésre vonatkozóan megállapítottuk, hogy foltokban vannak ugyan, de összes területük a Szigetköz mintegy 20%-át lefedi a korábbi 3-4%-os becsléssel szemben. A Szigetköz belső területén az eltemetett humuszos rétegű foltok félköríves, vagy orsós elrendeződését véltük felfedezni. A Mosoni-síkságon Bezenyétől Kimléig a Mosoni-Duna mentén alkotnak majdnem teljesen összefüggő sávot. Kimlétől Öttevényig ez a sáv félkörívben egészen Lébényig, a Rábca hordalékkúpjáig jut el, megkerülve a Mecsér alatt lévő nagy pleisztocén eredetű foltot.
A magyarországi gyakorlat az Alföldet a legutóbbi időszakig nem számolta az erózió által veszélyeztetett területek közé. Ezt mutatja, hogy sem a térképeken (Magyarország Nemzeti Atlasza, 1989), sem statisztikákban (pl. KSH, 1986) nem szerepel erózió által veszélyeztetett alföldi terület. Tény, hogy itt a talajerózió mértéke jelentősen elmarad a dombsági területeken tapasztaltaktól, de a most bemutatandó kutatásaink is ráirányítják a figyelmet arra, hogy annak mértékét nem szabad lebecsülni. Erre a problémára jelent megoldást a padkás felszínek kutatása, mely értékelése lehetőséget ad a síkvidéki erózió mértékének a meghatározásához. A szárazodási folyamatokra érzékeny szikes talajoknál az utóbbi évtizedekben talaj- és vegetációs változások is valószínűsíthetők, melyek befolyásolják a sajátos formakincs fejlődését. A padkahátrálás mérésére három fő irányt jelöltünk ki, amikor a GPS-szel és digitális mérőállomással végrehajtott terepi mérésekkel, légifelvételek vizsgálatával, valamint a régi és mai képi-térképi adatokat kezelő, elemző geo-informatikai módszerekkel foglalkoztunk. A Duna menti szoloncsák szikes mintaterületünkön az 1882-2003 közötti időszak alapján határoltuk le a nagy és a gyors talajerózióval jellemezhető helyszíneket. A pusztuló padkák esetében átlagosan 10-15 cm/év (akár 0,75-1 m/év) mértékű padkahátrálás állapítható meg. A területi lepusztulás a III. katonai felméréshez viszonyítva az egyes padkákat nézve átlagosan 40%-os. A fokozódó tájhasználat miatt felgyorsulhat a padkahátrálás, amit jól bizonyítanak az úthálózat-sűrűségi számítások és az aktuális légifotók. Napjainkban újabb és újabb helyeken erősödik az erózió. Méréseinkkel feltérképeztük a leggyorsabban pusztuló szikformákat. Tiszántúli szolonyec szikes mintaterületeinken a padkahátrálás mértéke kisebb: 0-15 cm/6 év, de 25 év terepi megfigyelései szerint a szárazodással együtt járó talaj- és a vegetációs változások rendkívül előrehaladottak. Az éghajlati változásokhoz kapcsolódó táji változások is szerepet kaphatnak az eróziós formák átalakulásában. A 100 éves (hosszú), a 20 éves (rövidebb) és a 3 éves (legrövidebb) időközökben elemzett és további pontosításra szoruló vizsgálatok szerint a degradáció mértéke jelentősen nem változott. Tapasztalataink alapján a padkás talajerózió értékelésénél a mérőállomással, sztereo-képpárokkal 3-évenként ismételt méréssorozatok adhatnak választ a felmérés jelenlegi pontatlanságaira.
. Compilation of integrated GPS, and internet-based GIS applications for the support of farm level agricultural advisory systems. In: Proc. EFITA 2003 Conference: Information Technology for a Better Agri-food Sector, Environment and Rural Living. (Eds.: HARNOS
