Search Results

You are looking at 1 - 10 of 18 items for :

  • "Information Technology" x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All

Absztrakt

A gyorsuló ütemben felhalmozódó, rendkívül sokrétű, heterogén, nagyszámú orvosbiológiai adat és bővülő tudás a személyre szabott medicina megvalósulásának és kiteljesedésének záloga, de egyben jelenleg szűk keresztmetszete is. Klasszikus klinikai célok, gyógyszerkutatást támogató döntések az adat- és tudásbázisok integrációját, rendszerszintű elemzésüket teszik szükségessé, amelyek új matematikai és informatikai megközelítéseket is igényelnek. A biomarkerek világában e feladatok egy biomarkerhármashoz kapcsolódnak, nevezetesen a végponti, a célponti és diagnosztikai biomarkerekhez, amelyek komplex hálózatokat alkotnak. Leírásukhoz a szerzők bemutatják a valószínűségi gráfos modelleket, amelyek a biomarkerek közvetlen kapcsolatainak felderítését és szemléletes megjelenítését is lehetővé teszik. Ismertetik továbbá döntési hálózattá történő kiterjesztésüket, amely a biomarkerek mind strukturális, mind kvantitatív jellegű optimalizálását is biztosítják a klinikai döntéshozatalban való alkalmazáshoz. Orv. Hetil., 2015, 156(51), 2077–2081.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: József Ködmön and Zoltán Ernő Csajbók

. 7 MSZ ISO/IEC 27001:2014 Information technology. Security techniques. Information security management systems. Requirements. [Informatika. Biztonságtechnika. Információbiztonság-irányítási rendszerek

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: János Borbás, Erzsébet Forczek, Róbert Sepp and Ferenc Bari

Absztrakt:

A telemedicina egy fiatal tudomány, amely integrálni hivatott az informatika és telekommunikáció innovációit az orvostudományba. A telemedicina által kínált sikeres lehetőségeknek nagy biztonságú, költséghatékony folyamatokkal kell biztosítani az egészségügyi ellátás terheinek csökkenését. Célunk volt, hogy bemutassuk a telemedicinás projektek fejlődési fázisait a telekardiológia létező megoldásain keresztül. Nemzetközi publikációk segítségével megvizsgáltuk a vérnyomás-távfelügyelet, elektrokardiográfiás távdiagnosztika, implantálható cardioverter-defibrillátor távgondozása és zseb-ultrahangkészülékek múltbéli és jelenlegi helyzetét. Az újdonságok hatékony bevezetéséhez a) számos nemzetközileg elfogadott, magabiztosan reprodukálható „jó gyakorlatra” van szükség annak érdekében, hogy b) a nemzetközi orvostársaságok ajánlásai megszülethessenek, c) garantálni kell továbbá a költséghatékony alkalmazást, a jól megtervezett fenntarthatóságot, d) a személyes adatok biztonságát, illetve e) elengedhetetlen a szakemberek, betegek képzésének fejlesztése. A munkánk során tárgyalt sztenderdeket javasoljuk a telemedicinás folyamatok fejlesztői számára, hogy a klinikai gyakorlatba eredményesebben tudjanak belépni új termékeikkel. Biztató, hogy a telekardiológia jelenlegi szereplői között találunk a fenti kritériumoknak részben vagy teljesen megfelelőket is. A további fejlődés hozzájárulhat az egészségügy anyagi fenntarthatóságához és az emberierőforrás-korlátok leküzdéséhez. Orv Hetil. 2017; 158(44): 1741–1746.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Anita Pálinkás, Nóra Kovács, Valéria Sipos, Ferenc Vincze, Magor Papp, Árpád Czifra, Róza Ádány and János Sándor

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon 2009-ben került kialakításra az alapellátási tevékenység értékelését célzó, országosan egységes indikátorrendszer, amely jól kiépített informatikai és jogszabályi háttérrel, illetve finanszírozási vonzattal működik. A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer csak részben (a praxisok földrajzi elhelyezkedése tekintetében) veszi figyelembe azt, hogy a betegek ellátásának hatékonyságát háziorvostól független tényezők is befolyásolják, ugyanakkor az egészségbiztosító csak a háziorvost tudja hatékonyabb munkára ösztönözni többletfinanszírozási eszközével. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a praxisok teljesítményértékelési rendszerének módszertani továbbfejlesztése révén olyan indikátorok kialakítása volt, amelyek alkalmasak a teljesítménynek a háziorvos által nem befolyásolható praxisjellemzőktől független értékelésére. Módszer: A felnőtteket ellátó háziorvosi praxisok hatékonyságának jellemzésére kidolgozott 12 NEAK-indikátor 2016. júniusi adatait elemeztük. A praxisjellemzők (az ellátottak kora, neme, a praxisokhoz tartozók relatív iskolázottsága, a praxis megyéje, településtípusa) hatásaitól megtisztított indikátorokat alakítottunk ki. A háziorvosok teljesítményének az országos referenciaszinttől való eltéréseit statisztikai teszttel értékeltük. A jelenlegi és a korrigált indikátorokon alapuló értékelés alapján történő teljesítmények összevetésével elemeztük a monitoringnak és a kapcsolódó többletfinanszírozás felhasználásának megfelelőségét és átalakításának lehetőségeit. Eredmények: A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer a többletfinanszírozás 34,46%-át hasznosítja a háziorvosi munka hatékonyságának elismerésére, a finanszírozás nagy része a teljesítmények konzerválását szolgálja. Emellett nem képes minden olyan teljesítmény azonosítására, amely lényegesen hatékonyabb az átlagnál, aminek következtében a jelenlegi többletfinanszírozás 8,83%-ának megfelelő összeg kifizetése marad el. Ha többletfinanszírozásban csak a praxisjellemzők alapján várhatónál szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtó praxisok részesülnének, akkor az egy praxisban elérhető havi többletfinanszírozás 176 042 Ft-ról 406 604 Ft-ra növekedne. Következtetés: A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által jelenleg működtetett értékelési rendszer kiegészítése a praxisjellemzőkre korrigált indikátorok alkalmazásával a jelenlegi monitoringnak és rendelkezésre álló finanszírozás felhasználásának hatékonyságát javítaná. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1542–1553.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Palicz, Tibor Sas, József Tisóczki, Balázs Bencsik and Tamás Joó

information technology: a time to act. J Med Syst. 2017; 41: 104. 11 Emsisoft. The state of ransomware in the US: report and statistics 2019. Available from

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Regina Molnár, Zoltán Sági, Zsuzsanna Fejes, Kálmán Törőcsik, Béla Köves and Edit Paulik

role of modern information-technology solutions to improve doctor-patient communication. [A korszerű információ-technológiai megoldások szerepe az orvos-beteg kommunikáció javításában.] IME

Restricted access

. 15 Or CK, Karsh BT. A systematic review of patient acceptance of consumer health information technology. J Am Med Inform Assoc. 2009; 16: 550–560. 16 Molnár R

Restricted access

role of advanced information technology solutions in enhancing doctor-patient communication. [A korszerű információtechnológiai megoldások szerepe az orvos-beteg kommunikáció javításában.] IME

Restricted access

A Betegségek Nemzetközi Osztályozása 11. kiadásának fejlesztése 2007 óta folyik, elkészültét jelenleg 2017-re tervezi a folyamatot koordináló Egészségügyi Világszervezet. Az új betegségbesorolási rendszer struktúrájában követi a Betegségek Nemzetközi Osztályozása 10. kiadásának felépítését, ugyanakkor lényegesen részletesebb, több szempontot tartalmazó entitásokat határoz meg, mint az. A fejlesztés során törekszenek arra, hogy a 11. kiadás definícióit összehangolják más informatikai rendszerek kódjaival. Mindez a jelenleginél sokkal nagyobb mennyiségű klinikai információ statisztikai célú feldolgozását teszi majd lehetővé, ugyanakkor összetettsége miatt a fejlesztési folyamat sok nehézségbe is ütközik. A fejlesztők az interneten jelenleg hozzáférhető béta-változattal kapcsolatban minden szakember megjegyzéseit várják. Orv. Hetil., 2014, 155(39), 1535–1537.

Restricted access

A betegek oktatásának fontos szerepe van a betegségek prevenciójában és terápiájában. Az oktatás lehetővé teszi a szükséges információk átadását, a készségek fejlesztését, valamint a megfelelő motivációk kialakítását, a betegséggel való megküzdés támogatását. Bár számos információforrás rendelkezésre áll, továbbra is szükség van szervezett betegoktatásra. A személyre szabott betegoktatás hatékonyabbnak bizonyult, mint az általános oktatóanyagok használata. Az információtechnológia megfelelő alkalmazása lehetővé teszi a személyre szabott oktatás széles körű, költséghatékony megvalósítását. A szerzők megvizsgálják, hogy egy ilyen rendszer kialakításához milyen komponensekre van szükség. Orv. Hetil., 2013, 154, 403–408.

Open access