Search Results
A tanulmány áttekinti napjaink legfontosabb nemzetközi tendenciáit. A legkorszerűbb szakirodalom alapján - illetve azzal polemizálva - mutatja be, hogy a világon megjelent az egységesülés, vagyis az együttműködés fokozódó szükséglete a gazdaság és a politika területén, amely számos tekintetben követhető. A folyamat a legújabb korban a globális tőke megjelenésével vált megragadhatóvá, ezt követte a globális léptékű nemzetközi szervezet megalakítása és a regionális integráció. A szerző bemutatja, hogy a globalizáció fogalma több folyamatot fed, amelynek rövid történetét is áttekinti. Ezt követően a globális kultúra lehetőségeit vizsgálja. Ebben az összefüggésben idézi egyebek között Immanuel Wallersteinnek a világrendszer problematikájával foglalkozó munkásságát, az USA, az EU, Japán, illetve Kína mint nagy régiók szerepét. Foglalkozik a nacionalizmus jelenségével, a nemzetállam és a nemzeti szuverenitás kérdéseivel. Igen nagy teret szentel Samuel P. Huntington sok vitát kiváltott munkásságának és azt az újabb folyamatokkal alátámasztva cáfolja. Részben Huntington nyomán boncolja a különböző civilizációk között meglévő, vagy lehetséges konfliktusokat. Ráirányítja a figyelmet Kína változó és növekvő globális jelentőségére. Végül foglakozik a multikulturalizmus jelenségével, az EU-val, különösen pedig a NATO-hoz fűződő viszonyával, más regionális szervezetekkel, illetve az azokon belüli konfliktusokkal. Végül foglalkozik az EU-val, amelyben még nem teremtődött meg az az alkotmányos rend, amely kormányozhatná a tagállamok politikai és gazdasági tevékenységét.
Japanese-Hungarian Seminar on “Comparative Aspects of Civil Litigation”
Friday, March 10, 2007 Jakobinus Hall, Hungarian Academy of Sciences
Absztrakt:
1968-ban nemcsak politikai forradalmak rázkódtatták meg a világot. A diákmozgalmak résztvevői az emberek életformáját is forradalmasítani kívánták. Egyenlő magatartásnormákat követeltek férfiaknak és nőknek, új emberi kapcsolatokat és intézményeket próbáltak kialakítani. Változtattak a nevelésen, a gyerekkori szocializáción. Új szellemben határozták meg magánélet és közélet határait, kommunákat szerveztek. Megújították a gondolkodás és ízlés tartalmait, a kultúra értelmét. A tanulmány ezeket a törekvéseket, eredményeiket és hatásukat tekinti át.
Education. New York, Praeger Publisher. pp. 1–12. 6 Hrubos I. (1999) A japán felsőoktatási modell . Educatio Füzetek. Kutatás Közben 226. Budapest, Oktatáskutató Intézet
. Shadow education is the most widespread and most successful phenomenon in the East Asian countries (South Korea, Japan, Hong Kong, Taiwan, Singapore). It is no coincidence that members of East Asian foreign communities living in East Asian and other
participation and high levels of industrialised provision have been reported in countries such as China, Japan and South Korea ( Bray, 2020; Bray & Lykins, 2012; Kim & Jung, 2019; Manzon & Areepattamannil, 2014 ). In these societies, industrialised supplies of
International Workshop “A Comparative Study of University Governance, Institutional Leaders and Leadership in East Asia and the Pacific” Hiroshima, Japan. 11
impressive achievements of several Asian countries in promoting themselves as attractive study destinations ( Oxford University, 2015 ; UNESCO, 2014 ). The most celebrated cases in Asia include Japan, China, South Korea, India, and most recently Singapore
