Search Results
Az információbiztonság időszerű kérdései a magyarországi kkv-k körében
Current issues of information security among SMEs in Hungary
Mike N., Krén E. & Kecskeméti T. (2023): Farkasbiztos téglaház? A KKV-k információbiztonsága Magyarországon. Vezetéstudomány, Vol. 54. No. 9. pp. 44–57. 14
Tanulmányunk célja, hogy bemutasson egy olyan interaktív előretekintési eljárást, amelyet egy kutatási alprojekt keretében kezdtünk el fejleszteni.Az interaktív előretekintés elképzelését az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás kölcsönös kapcsolatát magában foglaló integrált jövőkutatás, a nyitott előretekintés és a nyitott innovációt megvalósító „élő laboratórium“ gondolatköréből merítettük. Felfogásunkban az interaktív előretekintés a különböző típusú résztvevők olyan élő hálózata, amely összekapcsolja a résztvevők közötti személyes és az on-line jövőformáló tevékenységeket. Ezt a koncepciót egy előretekintési esettanulmányban valósítottuk meg, amely a Közép-Magyarországi Régió KKV-inak lehetséges gazdasági jövőjének feltárásával foglalkozik. Az első eredmények azt mutatják, hogy a részt vevő KKV-k jövőorientáltsága közepes mértékű, a vállalkozók nem gondolják azt, hogy az innováció csodafegyver a gazdasági válság legyőzésében és az üzleti siker elérésében. Azt viszont határozottan megfogalmazzák, hogy az emberi erőforrás képzettségének üzleti szempontú kihasználása fontosabb, mint az innováció a KMR tudásgazdasága felé mutató jövők formálásában.Minthogy innovatív előretekintési eljárásunk új szociális technológiát képvisel, ezért annak eredményeit meg kell ismertetnünk elméleti és gyakorlati szakemberek széles körével. Várjuk a kritikát és a további stakeholderek részvételét az Interneten folyamatosan működő kutatási honlapunkon.
A kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV) foglalkoztatási, munkaügyi és tudásfelhasználási jellemzőivel foglalkozó tanulmány, egy nyolc országra (Belgium, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Nagy-Britannia, Szlovákia és Spanyolország) kiterjedő, 2004-ben végzett nemzetközi vizsgálat magyarországi tapasztalatait ismerteti. Ennek során a KKV-k nemzetgazdaságban elfoglalt helyét olyan mutatók segítségével határozza meg, mint a szektor termelékenységi, innovációs, export és foglalkoztatási teljesítménye. Az elemzés megkülönböztetett figyelmet szentel a munkaerő-felhasználás rugalmasságának, amely terén a KKV-k élenjárnak. A tanulmány részletesen foglalkozik a munkaügyi kapcsolatoknak a munkáltatók/tulajdonosok és a munkavállalók viszonyát befolyásoló szerepével (pl. a kollektív szerződések minimális jelenlétével) és a vállalati tudásfelhasználási praxisra jellemző tudás (kompetencia)-igények azonosításával.
A tanulmány összehasonlító elemzést közöl a magyar és egyesült királyságbeli, vidéken működő kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) üzleti támogatási igényeiről. A hasonlóságok között említhető, hogy mindkét ország vizsgált vállalkozásai a preferált segítségfajták között említették a bankokat és a_
A KKV helyzetével foglalkozó kutatási beszámoló második része az ún. szektor- és vállalatcentrikus esettanulmányok tapasztalatait összegzi. A nyolc országra kiterjedő nemzetközi projekt tagjai a következő három szektorban vizsgálták a KKV-k tevékenységét: feldolgozóipar, szolgáltatás és az Információs és Kommunikációs Technológiát (ICT) intenzíven használó tevékenységi területek. Olyan szektorokról van szó, amelyek a „régi” és az „új” gazdaságra jellemző tevékenységeket egyaránt képviselik. A magyar kutatócsoport tagjai a textilruházati, turisztikai és az interaktív média tevékenységekről készítettek szektor, illetve vállalati szintű esettanulmányokat. Az egyes ágazatok gazdasági-foglalkoztatási jellemzőinek bemutatása során a kutatók a rendelkezésre álló statisztikai adatok és dokumentumok felhasználása mellett jelentős mértékben építettek a tevékenységi terület fejődésében érintett szereplők (ún. stakeholderek) véleményére. A vállalati esettanulmányok a következő területek elemzésére és értékelésére vállalkoztak: vezetési/tulajdonosi stratégiák, termék- és szolgáltatáspiac szerkezete, munkaszervezés, a tudásfelhasznás és fejlesztés mintái.
A nagy nyelvi modellek felsőoktatásra, valamint kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásának értékelése adatvédelmi szempontból
Assessing the impact of large language models on higher education and SMEs from a data protection perspective
., Renaud, K., & Archibald, J. (2018) Preparing for GDPR: helping EU SMEs to manage data breaches (Felkészülés a GDPR-ra: az uniós kkv-k segítése az adatvédelmi incidensek kezelésében
Az akadémiai-ipari együttműködések szerepe a gyógyszerfejlesztésben pandémia idején
Drug development collaborations between Academia and Industry in Pandemia
Összefoglaló. Egészen az ezredfordulóig a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés világszerte hagyományosan nagyvállalati keretek között folyt. Az elmúlt évtizedekben azonban ebben a szegmensben jelentős átrendeződések tapasztalhatók, ugyanis a korai kutatási és fejlesztési projektek sok esetben már az egyetemi-akadémiai, illetve kkv-szektorból indulnak. A szervezeti keretek mellett a fejlesztések szakmai tartalma is változott, a hagyományos kismolekulás gyógyszerek mellett egyre meghatározóbb szerep jut a biológiai terápiáknak, valamint a hatóanyagok fejlesztése mára összekapcsolódott a releváns diagnosztikumok fejlesztésével. A projektek finanszírozásában is fontos változások történtek, egyre jelentősebb szerep jut az állami KFI finanszírozásnak és a (kockázati) tőkebefektetéseknek. A gyógyszeripari K+F szakmai, szervezeti és finanszírozási kereteinek változása jelentősen felértékelte és szélesítette a korábban is meglévő akadémiai-ipari kapcsolatokat. Az együttműködések fontos szerepet játszanak a COVID–19 járványra adott válaszokban is, amit a magyar egyetemek, kutatóintézetek, kis- és középvállalatok, valamint gyógyszeripari nagyvállalatok részvételével indult kutatások igazolnak.
Summary. Until the turn of the millennium, pharmaceutical research and development worldwide had traditionally taken place in pharmaceutical companies. In recent decades, however, significant rearrangements have been witnessed, as early-stage research and development projects often start at the universities or the academic and SME sectors. In addition to the organizational framework, the professional content has also changed: in addition to traditional small molecule drugs, biological therapies are playing an increasingly important role, and the development of active ingredients is now linked to the development of relevant diagnostics. Important changes have also taken place in the financing of projects, with public RDI financing and (venture) capital investments playing an increasing role. Changes in the professional, organizational and funding frameworks for pharmaceutical R&D have significantly enhanced and broadened existing academic-industrial relations. Collaborations also play an important role in the responses to the COVID-19 epidemic, as evidenced by research involving Hungarian universities, research institutes, small and medium-sized enterprises, and large pharmaceutical companies. The first example is a collaboration of an academic research group and a spin-off company formed from this environment. Researchers of the Eötvös University (ELTE) and others working at the Research Centre for Natural Sciences (RCNS) applied phage display technology to discover new protease inhibitors. They established EvolVeritas Ltd, a spin-off company developing high affinity and high specificity inhibitors of the TMPRSS2 protease that is involved in the SARS-CoV-2 viral entry to host cells. In a parallel research program, the same consortium is working on new inhibitors of the MASP2 protease contributing to the coronavirus mediated activation of innate immunity, particularly the complement system. This latter approach would result in the effective control of microthrombosis events associated with serious COVID-19 infections. Both of the approaches are in the early preclinical phase and further investment would be needed to push these projects into clinical testing. The second example is a collaboration between an academic research group and an SME to reposition of azelastine, an approved antihistamine drug that was found to be effective in blocking SARS-CoV-2 mediated pathogenesis. After successful preclinical studies, the partners have now initiated clinical trials to demonstrate the efficacy of azelastine nasal drops in the prevention and treatment of COVID-19 infections. The third example is a collaboration of academic research groups, a SME and a pharmaceutical company. This consortium develops an antibody-like fusion protein therapeutics that can neutralize the SARS-CoV-2 virus. One component of the ACE2-Fc fusion protein is the relevant portion of angiotensin-converting enzyme 2 (ACE2) produced by recombinant technologies, which binds to the spike protein of the pathogen. The virus thus binds to the fusion protein instead of the ACE2 receptors in human cells. Another component is responsible for the long half-life of IgG, the so-called Fc region. The consortium confirmed that the ACE2-Fc fusion protein inhibits SARS-CoV-2 infection in cell culture, and prevents disease in experimental animals. Preclinical development and the preparation of the core documentation is ongoing, which will soon be submitted to the European Medicines Agency (EMA) to initiate clinical trials. The final example is a joint development project that involved a research group, an SME and two pharmaceutical companies. The objective of this program is process development and pharmaceutical formulation of favipiravir, a broad-spectrum antiviral with a treatment potential against COVID-19. The consortium completed the process development of the active pharmaceutical ingredient (API) and developed finished dosage formulations available for clinical testing. Clinical trials are ongoing that aim investigating safety and efficacy of favipiravir in COVID-19 infected patients. All of the examples described here demonstrate the power of collaborations that helped the participants to give diverse and effective responses to the unprecedented pandemic challenge of COVID-19. We believe that these experiences would encourage the members of the academic and industry community to formulate further collaborations to tackle the unmet medical need in our societies.
everyone]. http://www.uzletresz.hu/eladas/20151215-kkv-marketing-online-facebook-adwords-wolf-gabor-marketing-commando.html, accessed: 18.12.2015. Mayfield , A. ( 2008
framework of project BAROSS-DD07-DD-KKV-07-2008-0005/OMFB-00463/2009 supported by the Hungarian State. The SETARAM Micro DSC-II was supported by grants OTKA C272 (for D. L.). References 1
Fail in Management Succession) . Available at: http://hvg.hu/kkv/20160913_ Downloaded: 16 April 2018. Incze , E. ( 2010 ): A multinacionálissá válás útjai
