Search Results

You are looking at 1 - 10 of 109 items for :

  • "Magyarország" x
  • Social Sciences and Law x
  • All content x
Clear All

típusú integráció? In: Koller B. & Marsi V. (eds) Magyarország Európában, Európa a világban. Tanulmánykötet Gazdag Ferenc 70. születésnapjára . Budapest, Dialóg Campus Kiadó. pp. 245

Open access

A tanulmány kiinduló állítása az, hogy a centrum-periféria viszony történelemfüggő és nem egyforma mértékben érvényesül a katonai, gazdasági, politikai, kulturális alrendszerekben. Magyarország geostratégiai helyzetének változásai az elmúlt 60 esztendő során igazolják ezt. A szerző bemutatja, hogy 1938-tól - évtizedenként - hogyan alakultak kapcsolataink a centrum szerepét betöltő hatalomhoz, szomszédjainkhoz: az adott feltételrendszerben - mindig kényszerpályán mozogva - milyen célokat tűzött ki a vezető elit és azokat milyen eszközökkel próbálta megvalósítani? Az Európai Unióba való felvételünk gyökeres fordulatot hozott. A tanulmány azt is elemzi, milyen új lehetőségekkel és gondokkal szembesül ma az ország?

Restricted access

Area . Oradea–Debrecen, Partium Press – CHERD (Center for Higher Education Research and Development). 3 Keller Tamás (2009) Magyarország helye a világ értéktérképén

Open access

Beluszky P. (2003): Magyarország településföldrajza (Általános rész). Dialog-Campus Kiadó, Budapest–Pécs. Bibó I. (1975): Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi településhálózat

Restricted access

Az Európai Unió egyes országaiban a nemzetközi fejlesztési együttműködés gyakran közbeszéd témája. Ettől Magyarország még távol áll, hiszen jelenleg a társadalom igen kevéssé tájékozott a nemzetközi fejlesztés kérdéseiben. A cikk egy olyan mélyinterjús vizsgálat eredményeit mutatja be, amely a nemzetközi fejlesztési kérdések iránti tájékozottság és támogatottság feltárására irányult. Az eredmények azt mutatják, hogy Magyarországon nem csupán a szélesebb közvélemény, de az elitek számára is sok tekintetben homályos az ország nemzetközi fejlesztési együttműködésben és segélyezésben betöltött szerepe. Számos hazai sajátosság mellett a tájékozottság hiányából is ered az alacsony társadalmi tudatosság és támogatottság a nemzetközi fejlesztés területén.A kutatás további eredménye, hogy míg a döntéshozók a fejlesztési együttműködést a külpolitika részeként alapvetően érdekalapú indítékokkal magyarázzák, az állampolgárok attitűdjét elsősorban morális motivációk határozzák meg. A cikk következtetése, hogy társadalmi támogatottság nélkül a fejlesztési együttműködés a legitimitás hiányának és belpolitikai viszályoknak van kitéve. Mivel az állampolgárok és a döntéshozók szintjén eltérő motivációk érvényesülnek, fontos, hogy a két csoport megértse egymás indítékait, hiszen a témakörben megfelelően tájékozott és tudatos társadalom csak így képes napirenden tartani a nemzetközi fejlesztés kérdéseit.

Restricted access

. Honvári János. (2005): Magyarország IMF-csatlakozásának előtörténete Valóság XLIX. évf. 10, 82–102. Honvári János (2006): XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest. Honvári János

Restricted access

Absztrakt:

A bizalom nem pusztán általános szervezeti-közösségi szempontból érinti a felsőoktatást. A hallgatók továbbtanulási motivációiban, a fenntartók és az állami irányítás szervezeti megoldásaiban és az egyéni, illetve finanszírozási döntésekben jelentős szerepe van a bizalomnak, így azok konkrétan befolyásolják az egyetemi működést, irányítási és pénzügyi szempontból egyaránt. A tanulmány empirikus kutatások alapján elemzi, hogy a magyar felsőoktatást jelentős közbizalom övezi, a nemzetközi kitekintés pedig jelzi, hogy a társadalom politikai polarizációja kihathat az egyetemek megítélésére is, amint ez az USA-ban történt. A továbbtanulási adatok elemzése a hallgatói bizalom stabilitását bizonyítja, miközben a felsőoktatás-politika orientáló prioritásainak elfogadása csak részben jellemző a jelentkezőkre. A bizalom elvének érvényesülése a felsőoktatási irányításban hatékonyabb megoldásokhoz vezet, mint a bürokratikus és a bizalmatlanságon alapuló túlszabályozás, amit egy alternatív modell bemutatásával is szemléletet a tanulmány.

Open access

A tanulmány egy 2003. év végén készült on-line felmérés eredményeinek rövid összefoglalója. A kutatás 37-37 magyar és spanyol állami szerv honlap-szolgáltatásainak - illetve a web-oldalakon elérhető tartalmaknak - a vizsgálatára terjedt ki. Az összehasonlítás magában foglalta az oldalakon elérhető információk csoportosítását, a honlapok minőségének összevetését (fejlett, például multimédiás szolgáltatások megléte alapján), valamint az állampolgári részvétel és az interaktivitás lehetőségeinek vizsgálatát. A kutatás megfigyelései alapján Magyarország komoly lemaradását regisztrálhatjuk. Sőt mi több, néhány kiegészítő információra hagyatkozva, lemaradás figyelhető meg nem csak a vizsgált „régi” EU tagállammal szemben, hanem néhány területen a velünk egyszerre csatlakozókkal szemben is.

Restricted access

Absztrakt:

Az Európai Unió bővítése lehetőséget teremtett a régi és új tagországok számára, hogy 2004 után a munkaerő szabad áramlásának a lehetőségeit kihasználják. Az új EU-tagországokból elindult gyors elvándorlás átrendezte az unión belüli mobilitás rendjét. A cikk az így kialakult egységes munkapiacon vizsgálja az elvándorlás alakulását, szerkezetét életkor, nem és iskolai végzettségek szerint. A megkésett magyar elvándorlás okait és sajátosságait, munkapiaci összefüggéseit nemzetközi összehasonlításban mutatja be.

Open access

Absztrakt:

A cikk azt vizsgálja, hogy a társadalmi- és humán tudományi PhD-fokozat megszerzésének milyen hatása van az egyén karrierjére, a munkahelyére és a társadalomra. A PhD fokozattal rendelkezők karrierútja szempontjából világszerte két csoport kezd elkülönülni: az akadémiai karriert folytatók és a nem akadémiai karrierre vállalkozók/kényszerülők (az üzleti szférában kutatási tevékenységet végzők, a köz- és magánszférában nem kutatói tevékenységet folytatók). A cikk e két csoport szerint vizsgálja a fokozatot szerzetteket, és négy karrier mobilitási sémát azonosít körükben. A kutatás eredményei szerint az „akadémiai” munkaerőigény Magyarországon hullámzó, amely a gyakran változó tudomány-technológia és innovációpolitika következménye. A nem akadémiai szférában, így a közigazgatásban és a különböző gazdasági szegmensekben a tudás iránti kereslet csak nagyon lassan növekszik. Összességében az empirikus kutatás sok fontos információt szolgáltatott a hazai társadalom- és humán tudományi végzettségű PhD-sekről, és a karrierlehetőségeikről, s ez utóbbiakat befolyásoló külső és belső tényezőkről, motivációkról.

Open access