Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "Mezőföld" x
  • Biology and Life Sciences x
  • All content x
Clear All
Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica
Authors: F. Kozár, F. Samu, É. Szita, Z. Konczné Benedicty, B. Kiss, E. Botos, K. Fetykó, D. Neidert, and A. Horváth

Horváth, A. (2002): A Mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése. (Organization of the spatial structure of Mezőföld loess vegetation). Scientia Kiadó, Budapest, 174 p

Restricted access

Boros, Á. (1959): A Mezőföld növényföldrajza . — In: Ádám, L., Marosi, S. and Szilárd, J. (eds):A Mezőföld természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 363–383. Boros

Restricted access

Horváth, A. 2002. Organization of spatial pattern of loess vegetation in the Mezőföld region. Synbiologica Hungarica 5, Scientia, Budapest. 174 p. (in Hungarian) Horváth A

Restricted access

Kádár I. — Márton L.: 2005. Búza műtrágyázása a mezőföldi OMTK kísérletben 1968–2004 között (Mineral fertilisation of wheat in national long-term field experiments in the Mezőföld region of Hungary between 1968 and 2004)— Növénytermelés. 54.1–2. 111

Restricted access

Összefoglalás

2005–2008 között három éven át havi gyakorisággal vizsgáltuk két kísérleti telepünkön a csapadékvizek összetételét és elemhozamát. Az analízis 26 tulajdonságra terjedt ki: pH, EC, NO3-N, NH4-N, valamint a fontosabb makro-és mikroelemek meghatározására. Méréseink a teljes, tehát a nedves és száraz ülepedés együttes hatását tükrözik. A szűrletből közvetlenül mértük a Ca, Mg, K, Na, S, B elemeket, valamint a karbonátot, kloridot, ammóniát, nitrátot. A szűrletet az eredeti térfogat 1/4-ére bepároltuk HNO3 hozzáadása után a mikroelemek elemzése céljából. A mérések a karbonát, klorid, ammónia, nitrát kivételével ICP-OES készülékkel történtek. Főbb megállapítások: – Általában a minimális havi csapadékösszeghez volt köthető a maximális vezetőképesség (EC), pH, NH4-N, Ca, Na, K koncentrációja. A legnagyobb elemhozamokat ugyanakkor a csapadékos hónapok biztosították. Az 5 pH alatti savanyú csapadék salétromsavat képező NO3-N-ben gazdag, NH4-N-ben szegény volt az Őrbottyán állomásunkon. A közeli cementgyár emissziója miatt 2006. február és március havi csapadékban nagyságrenddel dúsult a Ca, Mg, Na, Sr, valamint jelentősen emelkedett az NH4-N, S, Zn, As, Cr, Pb koncentrációja. A pH 7,0-re emelkedett ezen a termőhelyen. – A mezőföldi állomáson a téli hónapok elemhozamai kicsik. A melegebb május-július hónapok között az NH4-N koncentrációja 10–20-szorosa az NO3-N koncentrációnak. A környező termékeny humuszos talajfelszín, a trágyázás, a közeli állattenyésztő telep jelentős NH3 emissziót képez. Ekkor nagy a NH4-N, Ca, Na, K lúgosító kationok mennyisége a csapadékvízben, a pH januártól júniusig emelkedhet. – A légköri csapadékkal okozott talajdepozició kg/ha/év mennyisége az alábbi tág határok között változott telepeinken: NO3-N 5–20; NH4-N 10–31; összes N 30–48; Ca 6–60; K 6–16; S 2–21; Na 4–13; Mg 2–16; P 2–6 kg/ha/év. Az általunk mért kiülepedés a Zn, Mn, Fe, Cu, B elemek esetében közelálló a korábbi hazai, illetve ausztriai mérések eredményéhez. Az Pb, Ni, Cd, Co nehézfémek kiülepedését nagyságrenddel kisebbnek találtuk, mely az 1990 óta egész Európára jellemző drasztikus nehézfém-emisszió csökkenését tükrözi. – A légköri csapadék elemhozamának agronómiai és környezeti jelentősége nem elhanyagolható. Számításaink szerint pl. a mezőföldi csernozjom termőhelyen egy közepes, 5 t/ha kalászos gabona szemterméssel és a hozzátartozó mintegy 5 t/ha mellékterméssel felvett K 10; Mg 15; P 20; Ca és N 30; S 40%-át fedezheti. Amenynyiben kombájn betakarításnál csak a szemtermés elemtartalmával számolnak, mivel a melléktermés a táblán marad és visszakerül a talajba, a légköri forrás fedezhetné a P 25; K 45; S és a Ca 100–300%-át. A szembe épült Na mennyiségét pedig nagyságrenddel meghaladhatná. – A légköri ülepedés többé-kevésbé fedezheti a Mo, Ni, Se mikroelemek szemtermésbe épült mennyiségét, a Zn szükségletét mintegy 60%-kal meghaladhatja. A B, Ba, Cu, Sr kiülepedés többszöröse az 5 t/ha szemtermés igényének. Agronómiailag előnyösnek minősülhet a Cu, Mo, Se, Zn elemekkel történő légköri trágyázás, amennyiben a talaj ezen elemekben nem (Zn, Cu) vagy nem kellően (Mo, Se) ellátott. Környezeti szempontból nemkívánatos jelenség viszont a talaj Cd, Hg és Pb nehézfémekben való gazdagodása, különösen hosszútávon. Ezek a toxikus fémek a vizekbe, illetve az élelmiszer és takarmány növények felületére jutva közvetlenül is károsíthatják az élelmiszerláncot. – Méréseink szerint kísérleti telepeinken a 3 év alatt évente az alábbi minimális–maximális kiülepedést regisztráltuk: Zn 112–1391; Sr 30–202; Cu 21–153; Fe 42–119; Ba 40–79; Mn 33–62; B 0–33; Pb 2–4; Ni, Cr, Mo 0–6; As 0–4; Hg 0–1,5; Co 0,4–0,7; Cd 0–0,3 g/ha/év. A pH 4,2–7,0 között, az elektromos vezetőképesség 25–1996 μS/cm tartományban ingadozott.

Restricted access

trágyareakciója a mezőföldi OMTK kísérletben 1969–2005 között. (Fertilizer response of maize cultivated after wheat in a long-term experiment OMTK, Mezóföld between 1969 and 2005.) Növénytermelés , 156 , 147–159. Márton

Restricted access

. , Botos , E. , Fetykó , K. , Niedert , D. and Horváth , A. ( 2009 ): New data to the scale insect (Hemiptera: Coccoidea) fauna of the Mezőföld (Hungary) : Acta Phytopathol. et Entomol. Hung. 44 , 431 – 442 . Mostafawy , M. ( 1967

Restricted access