Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for :

  • "Mezőföld" x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • All content x
Clear All

The present state of our landscapes is not only the result of various natural processes, but of the anthropogenic effect that humankind had since its occurrence within the landscape. These processes reach back as far as the beginning of the known archaeological eras. One of the major problems in the reconstruction of landscape evolution is bridging the gap between the archaeologically well-defined periods and the extensively documented last three centuries. Remains of the various archaeological periods are conserved in the soil and form part of the soil’s memory function; but soils develop and might get destroyed over time. However, soils also bridge the heritage of once lived cultures with those events of the last few centuries that are reconstructable, based on written and map sources. It must be noted that the possibility of human-induced soil destruction is significantly higher within the mentioned centuries, therefore the understanding of land-use changes, land-use trajectories are essential in assessing the possible degradation of soils, archaeological sites and heritage.The present contribution attempts to integrate the tools of geoarchaeology, soil science and landscape ecology with the archaeological knowledge of the Cikola valley (Mezőföld, Hungary). The historic land-use changes within the target area of the valley were detected and quantified with the trajectory tracking method. This was compared to soil conditions, geoarchaeological data and to information collected through on-site archaeological field walking. The comparisons of archaeological sites that have been less or more intensively used in the past, differ both in soil conditions, and in the condition of the archaeological phenomena they preserve. The trajectory values gave a good estimate on the possible and predictable disturbance of the archaeological phenomena preserved at the examined sites.

Restricted access

Munkánkban egy mezőföldi, döntően szántóföldi hasznosítású, vízerózióval veszélyeztetett mintaterület talajtakarójának szervesanyag-tartalmára vonatkozóan kívántunk geostatisztikai alapú becslést adni. Az Előszállástól DNy-ra elhelyezkedő kutatási területen löszön képződött mészlepedékes csernozjom, illetve az erózió bizonyítékaként lejtőhordalék és földes kopár talajokat találunk.Munkánkban a legnagyobb kihívást a száz darab szervesanyag-tartalom adat átlagában megjelenő szisztematikus változás jelentette, mely trend (vagy drift) jelenlétére utalt. A trend jelenléte sérti a geostatisztikában ismeretes belső hipotézist, melynek fontos következménye, hogy a számított tapasztalati félvariogram alkalmatlan a szervesanyag-tartalom valoszin.segi fuggvenyenek masodik momentumanak a jellemzesere. E problema kikuszobolesere a regresszio krigelest, mint terbeli becslesi algoritmust hasznaltuk, mely szimultan alkalmazza a fugg. valtozo es a segedadatok kozotti regressziot es a regresszio reziduumain alapulo krigelest.A segedadatokat az altalunk elkeszitett digitalis domborzatmodellb.l es terulet-hasznositasi terkepb.l szarmaztattuk. A fuggetlen valtozok multikollinearitasanak elkerulese vegett f.komponens analizist vegeztunk. A tobbszoros linearis regresszio analizis soran 5%-os szignifikancia szint mellett 6 darab prediktor bizonyult szignifikansnak. A vizsgalat eredmenyekent kapott regresszio R2 erteke 54%-nak adodott, ami azt jelenti, hogy a szervesanyag-tartalom terbeli valtozekonysaganak tobb mint 50%-at le tudtuk irni a modellel. Ezt kovet.en elkeszitettuk a reziduumok tapasztalati felvariogramjat, mely kielegitette a bels. hipotezist. A felvariogramra elmeleti modellt illesztettunk. A regresszios fuggveny es az elmeleti felvariogram modell segitsegevel elvegezhet. volt a regresszio krigeles.A terbeli becsles eredmenyekent kapott humusztartalom terkepet 15 darab fuggetlen meresi adattal ertekeltuk. A kiszamitott ME (Mean Error), RMSE (Root Mean Square Error) es RMNSE (Root Mean Normalized Square Error) parameterek erteke 0,063; 0,224 es 0,978 volt. A kapott eredmenyek alapjan azt a kovetkeztetest vontuk le, hogy a megszerkesztett szervesanyag-tartalom terkep jol kozeliti a mintateruleten varhato humusztartalom terbeli eloszlasat. Tovabbi vizsgalatokat vegeztunk az iranyban, hogy a humuszterkep kategoriai mikent viszonyulnak a terulethasznositasi tipusokhoz. A legalacsonyabb szervesanyag-tartalom kategoria maximalis terulettel a szantofoldeken jelentkezett, melynek oka a szerves anyag mestersegesen felgyorsitott mineralizaciojaval es a szantokat sujto vizerozioval magyarazhato.

Restricted access

Munkánkban egy mezőföldi, döntően szántóföldi hasznosítású területen vizsgáltuk a vízerózió előfordulását, illetve a területhasznosítás és a potenciális erózióveszély egymáshoz való viszonyát. Az Előszállástól DNy-ra elhelyezkedő területet löszön kialakult mészlepedékes csernozjomok, a szélesebb völgytalpakon réti csernozjomok fedik, de a vízerózió bizonyítékaként a meredek völgyoldalakban földes kopárokat, illetve a lejtők alján lejtőhordalék talajokat találunk. A terület 1988–1989-es részletes talajtani felvételezésének adatait a Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat bocsátotta rendelkezésünkre. A 117 db pontszerű adatsor és az általunk szerkesztett digitális domborzatmodell segítségével megtörtént a talajtani adatok térbeli kiterjesztése és az erózió modellezéséhez szükséges raszteres térképállományok (agyagtartalom-, lejtőszög- és humusztérkép) előállítása. A területhasznosítási térképet 2005-ös légifényképek és 30 méteres felbontású Landsat TM műholdképek alapján készítettük el. Az átlagos éves talajveszteség meghatározásához az Egyetemes Talajveszteségi Egyenletet (USLE) használtuk. Az USLE alkalmazásában a legnagyobb bizonytalanságot jelentő K-faktor általunk kapott értékeinek realitását más szerzők (CENTERI, 2002) hasonló hazai területeken számolt értékeivel való statisztikai öszszehasonlításával ellenőriztük. A területre jellemző tényleges erózió mellett meghatároztuk a domborzati és talajtani adottságok által differenciált erózióveszélyeztetettséget is, amely gyakorlatilag a fekete ugaron tartott, szintvonalra merőleges művelés esetén bekövetkező eróziós rátát adja meg. A kapott eróziós értékek alapján három eróziós kategóriát különítettünk el, melyek között a határt 2 t·ha-1·év-1-nél, illetve 11 t·ha-1·év-1-nél húztuk meg. Az előbbi a hazai becslések szerinti szántóföldi művelés alatti, míg az utóbbi az USA talajvédelmi szakemberei szerinti optimális körülmények közötti éves talajképződési ütem. Munkánk gerincét az erózió-veszélyeztetettség és a tényleges talajeróziós mérték összehasonlítása jelentette. Megállapíthatjuk, hogy a mintaterületen a területhasznosítás jól igazodik a potenciális erózió-veszélyeztetettséghez, és a legjobban veszélyeztetett területeket erdők, cserjések vagy rétek borítják, melyek megfelelő védelmet nyújtanak a talajerózió ellen. Ugyanakkor a szántóföldeken – bár jelentős különbség mutatkozik a potenciális és a tényleges erózió között – még mindig 30% felett van a talajképződés ütemét meghaladó erózióval jellemezhető területek aránya. Ezekből a 11 t·ha-1·év-1-nél nagyobb talajveszteséggel rendelkező szántóföldek aránya csak 4%-ot tesz ki a szántókon belül. Ezek jobbára a völgyperemek „túlszántásából” adódnak. Bár a terület összességét tekintve a területhasznosítás alkalmazkodik az erózióveszélyeztetettséghez, sajnos feltételezhetjük, hogy ez inkább a vonalas erózió által kikényszerített felhagyás, mintsem USLE-alapú tudatos gazdálkodói döntés eredménye.

Restricted access

Abstract  

Within this work, the activity concentrations of uranium isotopes (234U, 235U, and 238U) were analyzed in some of the popular and regularly consumed Hungarian mineral-, spring-, therapeutic waters and tap waters. Samples were selected randomly and were taken from different regions of Hungary (Balaton Upland, Bükk Mountain, Somogy Hills, Mezőföld, and Lake Hévíz). Concentration (mBq L−1) of 234U, 235U, and 238U in the waters varied from 1.1 to 685.2, from <0.3 to 7.9, and from 0.8 to 231.6 respectively. In general, the highest uranium concentrations were measured in spring waters, while the lowest were found in tap waters. In most cases radioactive disequilibrium was observed between uranium isotopes (234U and 238U). The activity ratio between 234U and 238U varies from 0.57 to 4.97. The calculated doses for the analyzed samples of spring water are in the range 0.07–32.39 μSv year−1 with an average 4.32 μSv year−1. This is well below the 100 μSv year−1 reference level of the committed effective dose recommended by WHO and the EU Council. The other naturally occurring alpha emitting radionuclides (226Ra and 210Po) will be analyzed later to complete the dose assessment. This study provides preliminary information for consumers and authorities about their internal radiological exposure risk due to annual intake of uranium isotopes via water consumption.

Restricted access

Légszáraz állapotban tárolt talajminták és mintavételi helyeiknek 27-31 év elteltével végzett ismételt mintavételezése után vizsgáltuk a Mezőföld 4 településének határában a KCl-EDTA-oldható mikroelem-tartalom változását üzemi viszonyok között. A vizsgálat a természetes és humán eredetű környezeti tényezők együttes, hosszú távú hatása törvényszerűségeinek tanulmányozására irányult.  A vizsgált, döntően mészlepedékes csernozjomok által borított régióban a talajok kémhatása az expozíciós idő alatt nagyon kis mértékben csökkent, a szervesanyag-tartalom viszont nem változott. A talajokban jelentősen nőtt a mért oldható Pb-tartalom, amelynek mennyisége az M7-es autópályától való távolságtól függően változott.  A savanyú talajokhoz hasonlóan nőtt az oldható Fe- és Al-mennyiség. A többszörös determinációs együttható felbontása azt mutatta, hogy az oldható Fe-tartalom pozitív, az oldható Al-tartalom pedig negatív irányban befolyásolja az oldható Pb-mennyiséget. A kapcsolatrendszerben az oldható mangán szerepe kisebb volt, mint azt a savanyú talajok esetében tapasztaltuk.  A vizsgált meszes talajokon nem tapasztaltuk a savanyú talajoknál elsősorban kilúgozódásra visszavezethető mikroelemtartalom-csökkenés jelenségeket.

Restricted access

Az MTA TAKI Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén (Mezőföld), mészlepedékes csernozjom vályogtalajon vizsgáltuk a K, B és Sr elemek közötti kölcsönhatásokat 1998 és 2004 között. A K-szinteket megismételt 0, 1000 és 2000 kg K2O·ha−1, a B-szinteket megismételt 0, 20, 40, 60 kg B·ha−1 és a Sr-szinteket 67 kg Sr·ha−1 adaggal állítottuk be. Műtrágyaként 60%-os KCl-ot, 11%-os bóraxot és 33%-os SrCl2x6H2O sót alkalmaztunk. Főparcellánként 3K-kezelés, alparcellánként 4B-kezelés, al-alparcellánként 2Sr-kezelés szolgált (24 kezelés × 3 ismétlésben = 72 parcella), osztott parcellás elrendezésben.

kísérlet beállításakor (1987 őszén) a szántott réteg 5% CaCO3-ot, 3% humuszt és 20% agyagot tartalmazott. A pH(H2O) 7,8 a pH(KCl) pedig 7,3 volt. Az AL-K2O 180–200, az AL-P2O5 100–120, a KCl-oldható Mg 110–150, a KCl+EDTA oldható Mn 60–80, a Cu és Zn 1–2 és a B 0,7 mg·kg−1 értékkel volt jellemezhető. A termőhely kielégítő K-, Ca-, B- és Mg-; közepes N- és P-; valamint gyenge Zn- és Cu-ellátottságú. A talajvíz szintje 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. Az átlagos középhőmérséklet 11 °C, az éves csapadékösszeg 400 és 600 mm közötti egyenetlen eloszlással.

A főbb megállapítások és levonható tanulságok az alábbiak:

  • Ezen a káliummal és bórral eredetileg egyaránt kielégítően ellátott talajon, a kísérlet 13. évére, az AL-K2O tartalom a szántott rétegben az eredeti 180–200 mg·kg−1 értékről 140 mg·kg−1-ra csökkent. A K-hatások idővel kifejezettebbekké váltak, a koronafürt a négy év alatti hét kaszálással 572 kg K2O·ha−1 mennyiséggel szegényítette a talajt. A K-kontrollhoz képest a 2. kaszálás 2004-ben már 10 t·ha-1 zöld, illetve 1 t·ha-1 légszáraz szénatöbbletet adott, a zöldtermés szárazanyag tartalmát átlagosan 2%-kal mérsékelte. A B- és a Sr-kezelések a termés tömegét iga-zolhatóan nem befolyásolták. A négy év, illetve a hét kaszálás összesen 110–120 t·ha−1 friss, illetve 21–24 t·ha−1 légszáraz szénahozamot adott.
  • A K-trágyázás gátolta a Ca, Mg, Na és Sr kationok beépülését a szénába a K-tartalom egyidejű növelése mellett. A B-trágyázás még 10–14 év után is megtöbb-szörözte a széna B-tartalmát. A kis terméstömegű, elöregedő szénában a B-akkumuláció elérte a 372 mg·kg−1 mennyiséget. A 9–12 évvel korábban adott 67 kg·ha−1 Sr-adag általában igazolhatóan mérsékelte az antagonista Na felvételét.
  • A lucerna zöldbimbós állományára az irodalomban közölt és általunk is ellen-őrzött 2–5% N; 2–4% K; 1–3% Ca; 0,3–0,8% Mg; 0,3–0,7% P és S, illetve 30–200 mg·kg−1 Fe és Al; 30–100 mg Mn·kg−1, 35–80 mg B·kg−1, 20–70 mg Zn·kg−1, 5–15 mg Cu·kg−1 és 0,5–2,0 mg Mo·kg−1 optimumok megfelelőek lehetnek a koronafürt tápláltsági állapotának megítélésére is.
  • Az 1 t szénatermés átlagos, fajlagos elemtartalma 34 kg N, 22 kg K (26 kg K2O), 20 kg Ca (28 kg CaO), 3,5 kg P (8 kg P2O5), 3,1 kg Mg (5 kg MgO), 2,7 kg S, 216 g Fe, 149 g Al, 66 g Mn, 70 g Sr, 16 g Na, 28 g B, 15 g Zn, 6–7 g Cu és 4–5 g Ba mennyiséget tett ki ezen a talajon.Adataink felhasználhatók a szaktanácsadásban, a tervezett termés elemigény számításakor, figyelembe véve, hogy a N-t alapvetően a légköri megkötés fedezheti, illetve a Zn és Cu fajlagosok mérsékeltek a termőhely gyenge Zn- és Cu-ellátottsága miatt.
  • Ami a koronafürt széna takarmányértékét illeti megállapítottuk, hogy a stan-dard lucerna összetételhez viszonyítva a nyersfehérje 29, a nyersrost 26%-kal halad-ta meg a lucernáét, míg a nyershamu 11, a nyerszsír 27%-kal volt kevesebb. A ko-ronafürt és a lucerna aminosav tartalmát (17 aminosav) összevetve azt találtuk, hogy a koronafürt szénafehérje rendkívül szegény cisztin (CYS), illetve rendkívül gazdag prolamin (PRO) és asparagin (ASP) aminosavakban. A többi aminosav lényeges eltérést nem mutat (10–20%) a két hüvelyes takarmánynövényben.

Összességében megállapítható, hogy a koronafürt versenyképes lehet a lucerná-val mind a szénahozamát, mind a takarmányértékét tekintve, különösen gyengébb talajokon.

Restricted access

tells in the Cikola Valley ( Mezőföld , Hungary ) (In Hungarian) unpublished MA thesis. M urphy , C. P. , 1986 . Thin Section Preparation of Soils and Sediments . A. B

Restricted access

The composition of precipitation and element loads originating from rainwater were examined monthly between 2005 and 2008 at two experimental stations (Őrbottyán in the Danube–Tisza Interfluve region and Nagyhörcsök in the Mezőföld region of Hungary) of the Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry (RISSAC) of the Hungarian Academy of Sciences. Twenty-five characteristics were analysed: pH, EC, NO 3 -N, NH 4 -N, and concentrations of the main macro- and microelements. The observation represents the dry and wet deposition together. Measurements were carried out by ICP-OES device, with the exception of carbonate, chloride, ammonia and nitrate. The main results can be summarized as follows: – Generally, the lower amounts of monthly precipitation resulted in higher EC, pH; NH 4 -N, Ca, Na and K concentrations. The highest element yields, however, were typical of the wet months. Acidic precipitation (below pH 5) was rich in nitric acid forming NO 3 -N, but poor in NH 4 -N at the Őrbottyán Experimental Station. Emission of the nearby cement works in February and March 2006 caused an order of magnitude higher increase in Ca, Mg, Na and Sr elements as compared to other months, and there was a considerable rise in the NH 4 -N, S, Zn, As, Cr and Pb concentrations of the precipitation (Table 5, 1st half of the year). The pH reached 7.0 at this site. – Depositions were small at the Nagyhörcsök Experimental Station in winter. During the warmer months (May, June and July) the NH 4 -N concentration was 10–20 times higher than the NO 3 -N concentration. The neighbouring fertile and humus rich soils, fertilization, as well as the nearby animal husbandry farm make notable NH 3 emission. In this period the concentration of NH 4 -N and the alkalizing cations Ca and K raised the precipitation’s pH, and the pH increased from January to June. – Aerial deposition varied greatly at both sites, representing the following values in kg·ha -1 ·year -1 unit: NO 3 -N 5–20; NH 4 -N 10–31; total N 30–48; Ca 6–60; K 6–16; S 2–21; Na 4–13; Mg 2–16; P 2–6. The deposition of Zn, Mn, Fe, Cu and B elements at these sites were similar to previous Hungarian and Austrian data. Pb, Ni, Cd and Co depositions, however, were an order of magnitude lower, which demonstrates the positive result of the successful control of heavy metal pollution in Europe since 1990. – Aerial deposition has considerable agronomical and environmental significance. According to the present study, aerial deposition could satisfy 10% K, 15% Mg, 20% P, 30% Ca and N, 40% S element demand of an average 5 t·ha -1 grain and 5 t·ha -1 straw yield of cereals on the chernozem soil of the Nagyhörcsök Station. When using combine harvesting, the straw remains on the site and only the grain is removed, so 25% P, 45% K, 100–300% S and Ca, and several fold of Na-requirement could be covered by the aerial deposition. – Atmospheric deposition may more or less compensate the amount of Mo, Ni and Se built in by grain, while the Zn requirement might be exceeded by about 60%. The deposition of B, Ba, Cu and Sr is several times higher than the amount built in by the grain yield. Aerial fertilization with Cu, Mo, Se and Zn seems to be advantageous, as the site is poor in Zn and Cu, or not satisfactorily supplied with Mo and Se elements. Cd, Hg and Pb loads, however, are environmentally disadvan-tageous, especially on the long-term. The latter harmful heavy metals can also get into waters, on the surface of crops and can cause direct damage to the food chain. – The following minimal – maximal depositions were measured on the two experimental sites: Zn 112–1391; Sr 30–202; Cu 21–153; Fe 42–119; Ba 40–79; Mn 33–62; B 0–33; Pb 2–4; Ni, Cr and Mo 0–6; As 0–4; Hg 0–1.5; Co 0.4–0.7; Cd 0–0.3 g·ha -1 ·year -1 . The pH varied between 4.2 and 7.0 while electrical conductivity ranged between 25 and 1996 μS·cm -1 .

Restricted access

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon, az MTA ATK TAKI Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén (Mezoföldön) vizsgáltuk a K, B és Sr elemek közötti kölcsönhatásokat oszi búzában. Az alaptrágyázás általában 100–100 kg N és P2O5·ha−1·év−1 volt, amelyet 25%-os pétisó és szuperfoszfát formájában adtunk ki. A K-szinteket megismételt 0, 1000, 2000 kg K2O-, a B-szinteket megismételt 0, 20, 40, 60 kg B-, a Sr-szinteket 67 kg Sr hektáronkénti adaggal állítottuk be. Mutrágyaként 60%-os KCl-ot, 11%-os bóraxot és 33%-os SrCl2·6H2O sót alkalmaztunk. Foparcellánként 3 K-kezelés, alparcellánként 4 B-kezelés, al-alparcellánként 2 Sr-kezelés szolgált, 24 kezeléssel×3 ismétlésben = 72 parcellával, osztott parcellás elrendezésben.A kísérlet beállításakor (1987 oszén) a szántott réteg 5% CaCO3-ot, 3% humuszt, 20% agyagot tartalmazott. A pH(H2O) 7,8; a pH(KCl) 7,3; az AL-oldható K2O és P2O5 180–200 és 100–120, a KCl-oldható Mg 110–150, a KCl+EDTA-oldható Mn 60–80, a Cu és Zn 1–2, valamint a B 0,7 mg·kg−1 értékkel volt jellemezheto. A termohely kielégíto K-, Ca- és Mg-; közepes N- és P-; valamint gyenge Zn- és Cu-ellátottságú. A talajvíz szintje 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. Az átlagos középhomérséklet 11°C, az éves csapadékösszeg 400–600 mm közötti, egyenetlen eloszlással.A fobb megállapítások, levonható tanulságok:

  1. Ezen a káliummal és bórral egyaránt kielégítoen ellátott mészlepedékes csernozjom vályogtalajon trágyahatások a termésben nem jelentkeztek. Az elovetemény cirok kiszárította a talajt, a búza 9 hónapos tenyészideje alatt mindössze 234 mm csapadékot kapott. Ebben a száraz évben 3,0 t·ha-1 szalma- és 3,5 t·ha−1 szemtömeg képzodött átlagosan.
  2. A szalma és szem B-tartalmát a B- és K-trágyázás egyaránt közel a kétszeresére emelte, így a kontrollon mért B-tartalmak átlagosan a négyszeresére nottek. A Ktrágyázás ezen túlmenoen nagyobb K-, illetve mérsékeltebb Mg-tartalmakat eredményezett a szalmában. A Sr-trágyázással enyhén nott a szalma Sr-, illetve mérséklodött Na-tartalma.
  3. A kicsi szalmatermés és az extrém nagy K-kínálat nyomán a szalma 4,22% K-tartalmat halmozott fel. Az 1 t szemtermés és a hozzátartozó melléktermés ún. fajlagos/egységnyi K-tartalma és Mg-tartalma több mint kétszeresen haladta meg a szokásosat, ezért félrevezeto lehet a szaktanácsadás számára.
  4. A felvett K 90%-át, illetve a Sr 98%-át a melléktermés szalma halmozta fel.

Restricted access

Szatmári, G. & Barta, K. , 2013. Digital mapping of the organic matter content of chernozem soils on an area endangered by erosion in the Mezoföld region (In Hungarian) Agrokémia és Talajtan. 62 . 47–60. Barta K

Restricted access