Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "Nagy Károly" x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: László Pál, Margit Kulcsár, Judit Poór, László Wágner, Szabolcs Nagy, Károly Dublecz and Ferenc Husvéth

A study was conducted to examine the effects of different oils on the plasma corticosterone concentrations of broiler chickens fed ad libitum or deprived of feed for 24 hours. A total of 36 Ross broilers were randomly assigned to one of three dietary treatments at 10 days of age and fed a grower diet supplemented with 60 g/kg soybean oil (rich in linoleic acid, C18:2n–6), linseed oil (rich in a-linolenic acid, C18:3n–3) or fish oil (rich in C14:0, C16:0, C16:1n–7, C20:1n–9; eicosapentaenoic acid and docosahexaenoic acid, EPA, C20:5n–3 and DHA, C22:6n–3), respectively, for 18 days. Dietary supplementation of fish oil resulted in lower (P < 0.05) baseline plasma corticosterone levels of chickens fed ad libitum for 18 days compared to soybean and linseed oil supplementations. Feed deprivation for 24 h induced a significant (P < 0.05) increase in corticosterone concentration in every treatment group compared to the ad libitum-fed birds. The hormone levels of feed-deprived birds did not differ significantly among groups fed diets supplemented with different oils.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Zoltán József Biró, Károly Kalmár Nagy, Eszter Fehér, Éva Gömöri and Örs Péter Horváth

Absztrakt

Esetismertetés: Ismertetjük egy fiatal nőbeteg rendkívül ritka retroperitonealis daganatának, a vena cava inferior primer leiomyosarcomájának (VCI-LMS) tünettanát, diagnosztikáját, valamint sebészi kezelését. Műtét során derült fény a VCI középső szegmensének falából kiinduló, jelentős méretű malignitásra, amelyet cavaresectióval és szintetikusgraft-pótlással lehetett rekonstruálni. 8 évvel később recidíva miatt újabb műtétre került sor, azonban a bal v. renalis érintettsége komoly műtéttechnikai problémákat vetett fel. Újabb cavaresectio és graftpótlásos v. renalis reimplantáció történt. A beteg szövődménymentesen távozott otthonába. Megbeszélés: A VCI-LMS egy rendkívül ritka sebész-patológiai entitás, mely a vénafal mediájából kiindulva terjedhet intraluminalisan, extraluminalisan vagy mindkét irányba egyaránt. Lokalizációjától függően, amennyiben az 1. szegmensben (vv. hepaticae fölött), a 2. szegmensben (vv. renales és vv. hepaticae között) vagy a 3. szegmensben (vv. renales és v. iliaca között) található, kapcsolatban lehet a máj, illetve a vese venáival, azokat infiltrálva. Tünettanilag a felső szegmens tumora a Budd–Chiari-tünetegyüttes (hepatomegalia, hasi fájdalom, sárgaság, ascites) mellett rendkívül rossz prognózisú, míg a középső lokalizációjú jobb felhasi fájdalom mellett epeúti megbetegedés képét utánozza, és jelentősen jobb hosszú távú kimenetellel bír. A tapasztalat azt mutatja, hogy a radio-kemoterápia ezen daganat kezelésében nem járható út. A radikális ‘en bloc’-resectio tumormentes szélek biztosításával, majd az érintett szakasz rekonstrukciója jelenti az egyetlen adekvát kezelési módot.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Tamás Fekecs, Zsolt Kádár, Zita Battyáni, Károly Kalmár-Nagy, Péter Szakály, György Wéber, Örs Péter Horváth and Andrea Ferencz

Absztrakt

Bevezetés: Transzplantációt követően kialakuló leggyakoribb tumorok a non-melanoma bőrtumorok (Non-Melanoma Skin Cancer, NMSC). Klinikai kollaboráció keretein belül – Magyarországon elsőként – bevezettük a transzplantált betegek rendszeres bőrgyógyászati szűrővizsgálatát, valamint vizsgáltuk kialakulásuk gyakoriságát és kiváltó tényezőit. Betegek és módszerek: A pécsi Sebészeti Klinika gondozásában álló vese- és hasnyálmirigy-vese transzplantáción átesett betegek közül 2008 szeptemberétől 116 beteget (70 férfi, 46 nő) vontunk be. Ez a beteg teljes testfelületének bőrgyógyászati vizsgálatából és a rizikófaktorokat felmérő kérdőív kitöltéséből állt. Eredmények: A szűrővizsgálat során 11 betegnél 16 NMSC-t találtunk (13,8%, átlagéletkor: 49,3 év, férfi : nő = 1 : 1), melyek kialakulásának átlagideje a transzplantációt követően 4,1 év volt. A szövettani vizsgálat 13 basocellularis carcinomát (BCC) és 3 squamocellularis carcinomát (SCC) igazolt. A tumorok BCC : SCC aránya 4 : 1 volt. A NMSC-ok előfordulása szignifikánsan magasabb volt azoknál a betegeknél, akik cyclosporint szedtek, valamint akiknek életük során 2-nél több napégésük volt, vagy tartósan kültéri munkát végeztek (p < 0,05). Következtetések: Eddigi adataink igazolják a transzplantált betegek rendszeres bőrgyógyászati szűrésének jelentőségét, valamint a szorosabb együttműködés fontosságát a transzplantációs sebészek és bőrgyógyászok között. Eredményeink a nemzetközi adatoknak megfelelnek, kivéve a BCC : SCC arányt. Ennek a különbségnek a tisztázásához további vizsgálatokat tervezünk.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: István Zapf, F Tamás Molnár, István Benkő, Károly Kalmár Nagy, Zalán Szántó, László Pótó and Örs Péter Horváth

Absztrakt

A szerzők az utóbbi 5 évben operált colorectalis eredetű tüdő metastasisok sebészi kezelésének retrospektiv értékeléséről számolnak be. Megvizsgálják a colorectalis tumorok pulmonalis áttétképzésének sajátságait és a túlélést befolyásoló prognosztikus faktorokat, valamint összevetik saját tapasztalataikat a nemzetközi szakirodalommal.

2001 és 2005 között 33 betegen 37 műtétet végeztek. A betegek között 14 nő és 19 férfi volt, átlagéletkoruk 61.3 év (49–76 év). A műtéti típust, a betegségmentes időszakot (Disease Free Interval, DFI), az oldaliságot, az áttétszámot, a lokalizációt, a nyirokcsomó érintettséget, valamint a máj metastasisok jelenlétét vizsgálták lehetséges prognosztikus faktorként. A 37 műtét közül 20 szoliter, 17 multiplex elváltozás miatt történt. 25 esetben atypusos resectiot, 12 lobectomiát (melyből 1 sleeve resectio) és 1 esetben pulmonectomiát végeztek. 18 betegnél jobb, 9 betegnél bal oldali, és 6 betegnél kétoldali folyamatot operáltak. Hat páciensnél synchron ill. metachron hepaticus metastasis miatt máj resectio is történt.

A túlélést Kaplan–Meier módszerrel, a tüdő resectio időpontjától kezdődően számították. Az átlagos betegségmentes időszak 27.6 hónap volt. A teljes beteganyagra vonatkoztatott átlagos túlélés 28 hónap volt. Ha csak tüdő metastasis jelentkezett, a 3 éves túlélés 52% volt.

A colorectalis tumor utáni tüdőáttétek resectioja kedvezően befolyásolja a túlélést. A várakozással szemben, az operált szoliter ill. multiplex metastasisok (max. 7 metastasis) túlélési eredményei között nem találtak szignifikáns eltérést. A vizsgált beteganyagban a regionális nyirokcsomó áttétes betegek túlélése átlagosan 12 hónappal rövidebb, mint a nyirokcsomó negatív eseteké. A relatíve alacsony esetszám miatt a statisztikai következtetés korlátozott. A szakirodalom megfigyeléseivel ellentétben nem észlelték, hogy a 24 hónapnál hosszabb DFI után szignifikánsan hosszabb lenne a túlélés. A synchron ill. metachron májáttéttel rendelkező 6 beteg átlagos túlélése 10 hónappal rövidebb a többi betegénél, de az alacsony esetszám miatt ez nem bizonyító erejű. A vizsgált többi faktornak (lokalizáció, áttétszám, oldaliság) analízisük szerint nincs prediktiv értéke.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: F. Tamás Molnár, Örs Péter Horváth, László Farkas, Imre Gerlinger, László Pajor, Dezső Kelemen, Károly Kalmár Nagy, György Tizedes, Gábor Pavlovics, József Bódis, Péter Gőcze and György Szekeres

Absztrakt

A modern onkológiai sebészetben elengedhetetlen a lokoregionális nyirokcsomók műtéti eltávolítása szövettani vizsgálatra stádiummeghatározás végett, mely a pTNM besorolás egyik feltétele is. Az egyes nyirokcsomók eltávolításának terápiás és/vagy prognosztikus értéke ellentmondásokkal teli, a protokollok pedig szervenként, szubspecialitásonként különböznek. Nemzetközi jelenség, hogy a műtéti területről a mikroszkópig vezető út számos csapdával terhes, az információvesztés veszélye nagy, melynek kiküszöbölése közös érdek. A felhasi, retroperitonealis (urológiai, nőgyógyászati), emlő- és nyaki dissectio során eltávolítandó nyirokcsomók azonosítására dolgoztunk ki egy közös elvű integrált rendszert, az adott régiók anatómiai jellegzetességeinek figyelembevételével.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Pál Miheller, Ferenc Nagy, Károly Palatka, István Altorjay, Gábor Horváth, Katalin Lőrinczy, László Újszászy, Zsolt Virányi, Attila Szepes, Tamás Molnár, Klaudia Farkas, Zoltán Szepes, Tibor Nyári, Tibor Wittmann and Zsolt Tulassay

A gyulladásos bélbetegségben érintett betegek növekvő száma és az új terápiás lehetőségek miatt jelentősen megnőtt az igény a standardizált adatok vizsgálatára. Magyarországon évek óta működik olyan betegregiszter, amelyben lehetőség van a gyulladásos bélbetegek adatainak prospektív gyűjtésére. Cél: Jelen dolgozatban a szerzők colitis ulcerosában szenvedő betegek jellemző adatait ismertetik. Módszerek: A regiszter a Microsoft Access adatbázis-kezelő programján működik. Az adatokat központi szerveren tárolják. Eredmények: Hazánkban is nő a gyulladásos bélbetegség gyakorisága – egyelőre az alacsony előfordulási gyakoriságú országok közé tartozunk. Míg az immunszupprimáló kezelésben nem részesülő betegek aktivitásának megbecslésében szerepe lehet a laboratóriumi paramétereknek és a C-reaktív fehérjének, addig az immunszupprimáló kezelés az aktivitás becslését rontja. Következtetések: 1. Hasznos lenne, ha az ország összes jelentős, gyulladásos bélbeteget gondozó munkahelye csatlakozna az adatközösséghez, és a folyamatos regisztrálással országos képet kaphatnánk. 2. A laboratóriumi paraméterek értékelésekor figyelembe kell venni a beteg aktuális kezelését. Orv. Hetil., 2012, 153, 702–712.

Open access

.: A roncsoló toroklob (Diphteritis). Thanhoffer Kiadó, Nagy-Károly, 1878. Jakubowits F. A roncsoló toroklob (Diphteritis

Restricted access