Search Results
In this paper I argue that the early moral philosophy of Ákos Pauler was informed by eugenic and racial hygienic theories of his age. Perhaps one of the key social theorists of his time was the British philosopher Herbert Spencer who arguably had an influence on the moral theories of Pauler as well. Pauler became an influential theoretician in Hungary during the interwar period. His ideological commitments to Christinity and national values made him favorable to the authoritarian politics of the 1920s and 30s. His significance lasted until the end of the 1940s; during the Socialist period from 1948 to 1989 Pauler’s heritage was played down because of the idological divide between the two political eras. However, after the transition, the works of Pauler were re-discovered and my study contributes to this strand of research from an intersectional perspective. In this paper I will analyze how conceptulizations of race and gender structured their moral theories in which the responsibility of women was understood in terms of their reproductive contribution to their country’s racial future. I claim that Pauler’s early moral philosophy rests on racially informed principles that justify gender subordination.
Kutatómunkánk azzal a céllal készült, hogy az eddig még csak néhány — köztük angol, spanyol és olasz — mintán validált Rövidített Szenzoros Élménykeresés Skálát (BSSS-8) magyarországi használatra is adaptáljuk. Hazánkban ez a mérőeszköz még nem használatos, nincsenek rá vonatkozóan pszichometriai adatok. Különösen fontos a BSSS-8 hazai adaptálása, mivel ez a mérőeszköz — szemben a hazánkban is validált 7-tételes Szenzoros Élménykeresés Kérdőívvel (SSS-7-HU) — az általános szenzoros élménykeresés vonás mellett az alskálákat is mérhetővé teszi. Vizsgáltunkban összesen 495 vizsgálati személy vett részt, ebből 170 fő proszociális kockázatvállaló (tűzoltó), 194 fő antiszociális kockázatvállaló (erőszakos bűncselekmény elkövetője), 71 fő extrém sportoló és 60 fő kontrollszemély (akik semmilyen kockázatos tevékenységgel nem foglalkoznak). A kérdőív lingvisztikai validálását és pszichometriai tulajdonságainak vizsgálatát végeztük el. A vizsgálat során mértük a kérdőív belső megbízhatóságát (Cronbach-α = 0,748), teszt-reteszt reliabilitását (r = 0,868; p < 0,001), továbbá komfirmatív faktoranalízist is végeztünk (CFI = 0,955; RMSEA = 0,065; 90%-os konfidenciaintervallum = 0,034—0,08). A BSSS-8 kérdőívet a SSS-IV kérdőívvel is összevetettük (r = 0,868; p < 0,001). A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy ez a 8 itemből álló, szenzoros élménykeresés dimenzióját mérő személyiség-kérdőív jól használható és alkalmas a magyar populáció vizsgálatára.
und Faksimile der Handschrift im Nachdruck. Übersetz. und Einleit. J. Dietze. München, Verlag Otto Sagner 1971. Pauler, Gy. (1893): A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt . II. Budapest, MTA
1973 Az Esztergom-Széchenyi téri ásatás (Ausgrabungen in Esztergom, Széchenyi-Platz) . Archaeologiai Értesíto (Budapest) 100 , 232 – 249 . Pauler Gyula
Mayer, K., Lukács, A., Pauler, G.: Hungarian adaptation of the 8-item Sensation Seeking Scale (BSSS-8). [A 8 tételes Szenzoros Élménykeresés Skála (BSSS-8) magyarországi adaptálása.] Mentálhigiéné és
Az Árpád-Kori Egri Püspöki Központ Kialakulása
Emergence of the Árpádian age Episcopal centre in Eger
1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez . Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve ( Eger ) 40 , 163 – 188 . Nagy László 2015 Beszámoló az egri várban 2014-ben végzett régészeti munkákról . Castrum (Budapest) 18 , 59 – 104 . Pauler
im 10. Jahrhundert). MFMÉ–StudArch 12, 481–491. Hampel J. 1907 A honfoglalási kor hazai emlékei. In: Pauler Gy.–Szilágyi S. (szerk.): A magyar honfoglalás kútfői. Budapest, 507–826. HM 1996 Fodor I
: Tomb Sculpture . Four Lectures on its Changing Aspects from Ancient Egypt to Bernini , New York – London, 1964 . Pauler 1899 Pauler, Gyula
Ismeretlen szerző [Pauler Gyula?]: Szent László és Imre királyok végnapjai és II . Endre életévei, fogsága és temetése. Olvastatott az MTA II. osztályának 1900 jún. 11-én tartott ülésén. Mátyás Flórián r. tagtól. Értekezések a történeti tudományok köréből