Search Results
The paper deals with some parts of the first, seventh, eighth and ninth book of the Pharsalia that focus either on Pompey or Caesar. The aim of the analysis of these passages is to show that Lucan alluded to Latin as well as Greek poets in order to place the characters of his heroes in a wider literary and mythical context.
The present article examines the concept of a malicious fatum as evolved by the narrator of Lucan's Bellum civile and especially the subjective attitudes adopted by the protagonists Caesar, Pompey and Cato towards this destructive force. Since Lucan's fatum is not benevolent but malicious and hence contrary to the Stoic doctrine, the ethical value of the protagonists is not measured by their readiness to follow fate (as Stoics would have done), but by the degree of their intellectual resistance to fate: Caesar follows fate unhesitatingly; Pompey sometimes seems to believe, mistakenly, in its benevolence, but in crucial and decisive situations he recognizes its malignity; Cato is the only one who, from the very beginning, internalizes the intrinsic moral corruption of fate. The last section in this article deals with a totally different concept of fate, which is recognizeable in some passages of the tenth book of Bellum civile.
. Razmadze Math. Inst . 171 , 2 ( 2017 ), 136 - 143 . [5] Cerone , P ., Dragomir , S. S ., and Kikianty , E . Ostrowski and trapezoid type inequalities related to Pompeiu’s mean value theorem with complex exponential weight . J
Lucanus Cornelia-alakja a nyelvi és motivikus utalások szerint Vergilius és Ovidius mitikus nőalakjainak rokona, de motivikus szinten sokat köszönhet Propertiusnak és Seneca tragédiáinak is. Lucanus Cornelia-narratívájában meglehetős bizonyossággal tételezhető tudatos nyelvi és motivikus utalás egyrészt Catullus Ariadnéjára, másrészt Ovidius több, hosszabb-rövidebb Ariadne-narratívájára. A tanulmány áttekinti az Ariadne-történetre való lehetséges utalásokat Lucanus eposzában. Rómában, ahol az Ariadne-történet legtöbbet emlegetett része a naxosi epizód volt, a krétai királylány alakjához kapcsolódott a katastérismos képzete: az ’Ariadne Naxoson’-történet Corneliával való összekapcsolása ezért mitológiai metaforája lehet a megistenülés képzetének. Cornelia tehát erényes asszonyként éppúgy kiérdemeli a megistenülést a férjével kapcsolatban, mint Pompeius a maga férfiúi állapotában.
199 Drumann, W.- Groebe, W. K. A. (1899–1929): Geschichte Roms: in seinem Übergänge von der republikanischen zur monarchischen Verfassung, oder Pompeius, Caesar, Cicero und ihre Zeitgenossen
. It deals with an act in which the soldier L. Caecilius Secundus certifies that he has contracted a debt with the soldier C. Pompeius. It is probable that L. Caecilius Secundus was not literate in Latin, so he had to turn to a scribe. 45 In the letter
circumflex on the adverb hīc, acute on the pronoun hīc. So thinks Pompeius, who considers as adiectio accentus the use of a circumflex where the acute would be normal, that is the addition of an accent to a preexisting accent (10. 12–13 Zago = GL V
. 1 According to the ancient historians Timaeus of Tauromenium and Pompeius Trogus (whose history survives in Justin's Epitoma historiarum Philippicarum Pompei Trogi ), the historical Dido and Aeneas, having lived centuries apart, could
számított. Lucanus számára sem lehetett idegen a Hold és az Elysium megfeleltetése, amikor Pharsaliája kilencedik könyvének elején Pompeius halhatatlan lelke a holdszférába illan el: At non in Pharia manes iacuere favilla nec cinis exiguus tantam
Geschichte der späten Seleukiden (164-63 v. Chr.): Vom Tode des Antiochos IV, bis zur Einrichtung der Provinz Syria unter Pompeius . Stuttgart 2008, 208–209; HOOVER–IOSSIF (n. 5) 48–49; SHAYEGAN: Arsacids (n. 8) 148; GRAINGER: The Fall (n. 1) Ch. 9. 26 Justin
