Search Results

You are looking at 1 - 10 of 76 items for :

  • "Quality control" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All
Magyar Onkológia
Authors: Csilla Pesznyák, Csaba Weisz, Réka Király, Balázs Kiss, Stipan Zelić, István Polgár, and Pál Zaránd

Phys 25 1773 1829 . 2. Canadian Association of Provincial Cancer Agencies . Standards for Quality Control at Canadian Radiation Treatment Centers , CT

Restricted access

microbiological laboratories, especially those in the clinical area [ 25 ]. However, in the case of laboratories for microbiological quality control of pharmaceutical products, studies are limited, making it difficult to compare the results obtained from this

Open access
Magyar Onkológia
Authors: Janina Kulka, Ildikó Szirtes, A. Marcell Szász, Péter Kupcsulik, István Kenessey, Gábor Lotz, and József Tímár

A gyomorrák célzott, HER2-ellenes terápiájának bevezetése a klinikai gyakorlatba nagy előrelépést jelent a kezelés és a betegség prognózisa szempontjából. A célzott terápia azonban csak úgy válhat igazán sikeressé, ha a HER2-meghatározás módszertana megfelelően validált, szigorú kritériumok alapján történik. Különösen fontos ezt szem előtt tartani azért is, mert a gyomorrákok egy részében kizárólag biopsziákból történik a diagnosztika, amelyek esetében a HER2-meghatározást különösen tapasztalt patológusoknak, és gyakorlott, standardizált módszereket alkalmazó laboratóriumoknak szabad csak végeznie. Mint diagnosztikus értékű és terápiás döntést befolyásoló vizsgálat, alapvető fontosságú a minden tekintetben megfelelő minőség, amelynek biztosítéka a rendszeres külső technikai és interpretációs minőségellenőrzés. A hazai patológusok a Roche Magyarország Kft. segítségével szinte a célzott kezelés hazai bevezetésével egyidőben lebonyolítottak egy minőségellenőrző körvizsgálatot, amelyben a résztvevő laboratóriumok döntő többségének alkalmassága bizonyosodott be. Magyar Onkológia 54: 343–350, 2010

Restricted access

The aim of the present study was to test the FXCycle PI/RNase kit for routine DNA analyses in order to detect breeding bulls and/or insemination doses carrying cytogenetic aberrations. In a series of experiments we first established basic DNA histogram parameters of cytogenetically healthy breeding bulls by measuring the intraspecific genome size variation of three animals, then we compared the histogram profiles of bulls carrying cytogenetic defects to the baseline values. With the exception of one case the test was able to identify bulls with cytogenetic defects. Therefore, we conclude that the assay could be incorporated into the laboratory routine where flow cytometry is applied for semen quality control.

Open access

Absztrakt

A magyar egészségügynek sajnálatos fogyatékossága, hogy nem (vagy csak 1-2 szakma területén, 1-2 klinikán, 1-2 osztályon) alakult még ki a gyógyítómunka minőségkontrolljának kultúrája és rendszere. Ha a kórházi osztályoknak nincs országos, szakmánként egységes, korszerű, a gyógyítómunkájuk legfontosabb mennyiségi és minőségi mutatóit évente bemutató adatszolgáltatási rendszere, akkor nincs lehetőség a munkaszínvonal alakulásának, tendenciáinak elemzésére, nincs biztos alap a jövő feladatainak a meghatározásához. A szerző javaslatot tesz ilyen, szakmánként kialakított adatszolgáltatási rendszerek létrehozatalára. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3 évtizede folyó perinatológiai adatszolgáltatási rendszer tapasztalatai alapján konkrét javaslatot tesz továbbá az eddigi Tauffer-statisztikát felváltó, országosan egységes, a terhesgondozás és perinatológiai ellátás egységes minőségkontrollját megvalósító, Europeristat-konform adatszolgáltatási rendszer és az ennek alapját képező adatlap, a „Terhesgondozás és Perinatológiai Ellátás Rizikó Adatlapja (TePERA)” bevezetésére. Orv. Hetil., 2016, 157(18), 687–694.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A gastrooesophagealis refluxbetegség a fejlett országokban a leggyakoribb gastrointestinalis betegségek közé tartozik. Terápiájában a konzervatív kezelés mellett dedikált esetekben ma is nagy szerep jut a sebészeti beavatkozásoknak. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján 2007 és 2014 között Nissen-féle fundoplicatión átesett betegek műtéti és 6 hónapos követéses eredményeinek feldolgozása, irodalmi eredményekkel való összehasonlítása (quality control) és a sikerességet befolyásoló faktorok (elsősorban a pszichiátriai társbetegség dokumentált jelenléte és antidepresszánsszedés) felderítése volt. Módszer: 166 beteg összesen 183 műtéti és posztoperatív adatai kerültek kigyűjtésre a Pécsi Tudományegyetem betegadatbázisából. Statisztikai analízis: Az adatok elemzése leíró statisztikával – relatív gyakoriság – és odds ratióval 95%-os valószínűségi szinttel történt. Eredmények: Vizsgálatunk kimutatta, hogy a primer fundoplicatiók leggyakoribb indikációja a protonpumpagátló (PPI)-refrakteritással társuló hiatus hernia volt (54%). A reoperációk indikációi gyakoriság tekintetében jelentős eltéréseket mutattak az irodalmi adatokhoz képest, azonban a reoperációs ráta centrumunkban (8%) megfelelt a nemzetközi tapasztalatoknak (5–10%). A műtétet követően a betegek 62%-ának volt valamilyen panasza. A puffadás kivételével ezek gyakoribbak voltak a nők körében. Operáció után 93,67% tapasztalt valamilyen szintű javulást a refluxos tüneteiben. Ismételt PPI-kezelésre 37%-nak volt szüksége 6 hónapon belül. Különböző posztoperatív beavatkozásokra az esetek 9%-ában került sor. A női nem és pszichiátriai társbetegség rontotta, az utóbbi esetben az antidepresszánsszedés javította a műtét eredményességét. A reoperációk eredményessége elmaradt a primer operációétól. Következtetések: Megfigyeléseink alapján elmondható, hogy a centrumunkban alkalmazott fundoplicatiók eredményessége megfelel a nemzetközi eredményeknek, a szorongásos-depressziós pszichiátriai társbetegségek okozta rosszabb posztoperatív eredmények (tünetjavulási arány) feltehetően kivédhetők vagy mérsékelhetők megfelelően beállított antidepresszáns kezeléssel, de ebben a kérdésben további tanulmányok szükségesek. Orv Hetil. 2018; 159(25): 1013–1023.

Restricted access

Absztrakt

Az allergiás betegségek laboratóriumi diagnosztikájának indikációi és optimális alkalmazásának elvi lehetőségei mostanra mind Magyarországon, mind a nemzetközi irodalomban ismertté váltak. Ezek főként az allergénspecifikus IgE-méréseket, továbbá a sejt közvetítette immunválasz reakcióinak vizsgálatát jelentik. Az IgE-mérések közül a szérum-IgE-szint-meghatározást, továbbá az allergénspecifikus IgE-szint-mérések mindkét formáját a szérumban – a kU/l és a RAST-osztályba sorolást – a hazai gyakorlatban változatlanul szükséges fenntartani a QualiCont külső minőség-ellenőrző programjában történő folyamatos részvétel mellett. A mostanra ismertté vált „molekuláris (komponens)alapú allergiadiagnosztika” minél korábbi, regionális bevezetését azonban a közeli jövőben szükséges megteremteni Magyarországon az allergénspecifikus immunterápia hatékony működtetésének érdekében. A sejtközvetített immunreakcióknál az allergén által kiváltott sejtproliferáció-mérés vagy citokintermelés-mérés ajánlott. Nélkülözhetetlen feltétel ugyanakkor e vizsgálatok valódi költségeinek folyamatos fedezése a megrendelő által. Orv. Hetil., 2015, 156(32), 1275–1280.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Hajnalka Barta, Tamás Terebessy, Ildikó Vágó, Marianna Dobi, Adrienn Simai, Csilla Andorka, Dalma Hevér, and Miklós Szabó

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A Semmelweis Egyetem klinikáin cerebralis paresis (CP) miatt gondozott gyerekek betegdokumentációjának minőségi ellenőrzését végeztük el. Módszer: Retrospektív audit vizsgálatunkban a 2005 és 2015 között született, CP-gyanús gyerekek elektronikus kórházi rendszerben rögzített adatait revideáltuk, s ennek során 673, igazoltan CP-vel diagnosztizált esetet regisztráltunk. A fellelhető adatok alapján elvégeztük az esetek klinikai és etiológiai besorolását, valamint ellenőriztük ezen adatok elérhetőségét a betegdokumentációban. Eredmények: A gyerekek 86%-a rendelkezett a klinikai besorolásra alkalmas dokumentációval. A vizsgálható esetek 90,5%-ában spasticus, 7,8%-ában hypoton, 1,2%-ában dyskineticus és 0,5%-ában ataxiás CP-t írtak le. Az osztályozható spasticus állapotok (az összes spasticus eset 98%-a) között 51% tetraparesis/tetraplegia, 26% diparesis/diplegia és 23% hemiparesis/hemiplegia volt; a maradék 2% topológiai besorolására nem volt elegendő információ a dokumentációban. Az esetek 82%-ában volt meghatározható a súlyosság a Gross Motor Function Classification System skála szerint, 43%-ban I–II., 28%-ban III., 29%-ban IV–V. fokú mozgáskorlátozottságot véleményeztek. A születési anamnézisre vonatkozó adatokat az esetek 89%-ában találtunk. Koraszülöttség az esetek 55%-ában, perinatalis asphyxia vagy hypoxiás-ischaemiás encephalopathia 31%-ban, agykamrai vagy agyállományi vérzés 27%-ban, ikerterhesség 19%-ban, méhen belüli sorvadás 18%-ban, intrauterin/perinatalis/csecsemőkori infekció 15%-ban, fejlődési rendellenesség 12%-ban, in vitro fertilisatio 5%-ban, stroke 3%-ban, CP-vel asszociálható genetikai mutáció pedig 3%-ban szerepelt az anamnézisben. A CP rizikótényezőinek szempontjából negatív anamnézist 16%-ban írtak le. Következtetés: Audit vizsgálatunk alapján a CP klinikai leírása egységes kritériumok szerint történt, hiányosságokat a klinikai besorolás és az anamnesztikus adatok rögzítése terén észleltünk. Az adatgyűjtés egységesítése céljából javaslatot teszünk az érintett betegek gondozása során regisztrálandó dokumentációs standardra, mely az egységes betegdokumentáció és egy jövőbeli hazai CP-regiszter alapfeltétele. Orv Hetil. 2020; 161(21): 873–880.

Open access

Évtizedek óta megfigyelhető a boncolások számának csökkenése, de ennek okai talán nem elég átfogóan tárgyaltak. A graduális és posztgraduális képzés, az utóbbi évtizedekben végrehajtott curriculumreformok és megváltozott oktatási módszerek mind hozzájárultak a boncolások háttérbe szorulásához. Továbbá a klinikusok és patológusok megváltozott attitűdje, a diagnosztikus tesztek feltételezett megbízhatósága, a leletezés minősége és a jogi szabályozás megváltozása csökkentették a boncolások szerepét. A boncolás mindig is az egyik vezető módszere lesz a medikusoktatásnak, illetve jelentős szerepet fog betölteni a betegellátás jó minőségének fenntartásában. Az érintett területek (graduális és posztgraduális képzés, minőségbiztosítás, egészségügyi statisztikák, forráselosztás, kutatás) bemutatásával próbáljuk szemléltetni a boncolások sokrétű szerepét a mai és remélhetőleg a jövő orvostudományában. Ha megerősítjük a boncolások presztízsét, az az eljövendő generációk szakmai fejlődését is szolgálja, illetve biztosítja az egészségügyi ellátórendszer bizonyítékokon alapuló szakmai kontrollját.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: András Jánosi, Gábor Csató, Ferenc Péter Pach, Sándor Guti, György Pápai, Gergely Erdős, Géza Fontos, and Péter Andréka

–292. 7 Trimmel H, Bayer T, Schreiber W, et al. Emergency management of patients with ST-segment elevation myocardial infarction in Eastern Austria: a descriptive quality control study. Scand J Trauma

Restricted access