Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "after-effects" x
  • Biology and Life Sciences x
Clear All

Összefoglalás

Duna-Tisza közi karbonátos homoktalajon 1970-ben beállított NPK műtrágyázási szabadföldi tartamkísérletünk 35. évében, 2005-ben vizsgáltuk a kezelések hatását a borsó termésére, ásványi összetételére, elemfelvételére, valamint a feltalaj és a 2 m-es talajprofil jellemzőire. A termőhely feltalajában 7 körüli pH(H2O), 1% körüli humusz és 5–10% körüli agyagtartalom található. A talajvíz 5–7 m mélyen található, a terület aszályérzékeny, oldható tápelemekkel (N,P,K) gyengén ellátott. A kísérletből levonható tanulságok:

  • A talajgazdagító PK trágyázás nyomán az ammóniumlaktát-ecetsav (AL) oldható PK készletek felhalmozódtak a szántott rétegben elérve a 150–200 mg/kg “kielégítő” tartományt, vagy esetenként meghaladva azt. A 120 kg/ha/év P2O5-adagok hatására a 20–40 cm réteg AL-P2O5 tartalma is megötszöröződött. A K vertikális elmozdulása a 40–60 cm réteg AL-K2O tartalmát 6,5-szeresére növelte.
  • A borsó aktív tenyészideje alatt mindössze 137 mm csapadékot kapott. Virágzás idején az időjárás szárazzá és forróvá vált. A magtermést a mérsékelt NP trágyázás 0,4 t/ha-ról 0,7 t/ha-ra növelte. Földfeletti légszáraz aratáskori biomassza tömege mindössze 2,26 t/ha volt, melynek 28%-át a magtermés tette ki.
  • A kis termésben az ásványi elemtartalom feldúsult. Az 1 t szem és a hozzátartozó melléktermés fajlagos elemtartalma 112 kg N, 71 kg Ca (99 kg CaO), 52 kg K (62 kg K2O), 13 kg P (29 kg P2O5), 11 kg Mg (19 kg MgO), 6–7 kg S, 1–2 kg Fe és Al, 600–700 g Mn és Sr, 111 g Zn, 100 g B és Na, ill. 16 g Cu mennyiségnek adódott. A P és K fajlagosok 1,7; a N 2,2; a Ca és Mg 3,1-szeresen múlja felül a hazai szaktanácsadásban elfogadott irányszámokat. A mikroelem-tartalmakban általában nagyságrendbeli lehet a túllépés.
  • Az itt kapott fajlagos értékek félrevezetőek lehetnek a tervezett termés elemszükségletének megállapításakor, és túltrágyázásra ösztönöznek. Valójában a kapott csekély termés a trágyákat az adott évben nem volt képes hasznosítani. Tehát a trágyaigény a következő évben csökkenhet, mert azok utóhatásával is számolhatunk.
Restricted access

Árendás, T., Bónis, P., Molnár, D., Sarkadi, J. (2004): Foszfor-utóhatások erdőmaradványos csernozjom talajon a karbonátosság függvényében. (After-effects of phosphorus fertilisation on a calciustol as a function

Restricted access