Search Results
97 108 Márton L., 2002a. A csapadék és a tápanyagellátottság hatásának vizsgálata a triticale termésére tartamísérletben. Növénytermelés. 51 . 687
The effect of natural rainfall and N, P and K nutrients on the yield of maize was investigated in 16 years of a long-term fertilization experiment set up at the Experimental Station of the Institute in Nagyhörcsök. The soil was a calcareous chernozem, having the following characteristics: pH (KCl): 7.3, CaCO 3 : 5%, humus: 3%, clay: 20-22%, AL-soluble P 2 O 5 : 60-80, AL-soluble K 2 O: 180-200, KCl-soluble Mg: 150-180; KCl+ EDTA-soluble Mn, Cu and Zn content: 80-150, 2-3 and 1-2 mg·kg -1 . The experiment had a split-split-plot design with 20 treatments in 4 replications, giving a total of 80 plots. The treatments involved three levels each of N and P and two levels of K in all possible combinations (3×3×2=18), together with an untreated control and one treatment with a higher rate of NPK, not included in the factorial system. The main results can be summarized as follows: An analysis of the weather in the 16 experimental years revealed that there were no average years, as two years were moderately dry (1981, 1982), eight were very dry (1973, 1978, 1986, 1989, 1990, 1993, 1997, 2002) and six were very wet (1969, 1974, 1977, 1994, 1998, 2001). In dry years the N, NP and NK treatments led to a yield increment of over 3.0 t·ha -1 (3.2 t·ha -1 ) (81%) compared with the unfertilized control, while the full NPK treatment caused hardly any increase in the maize yield (7.2 t·ha -1 ). In the case of drought there was a 4.0% yield loss in the N, NP and NK treatments compared to the same treatments in the dry years. This loss was only 1.0% in the NPK treatment. In very wet years the positive effects of a favourable water supply could be seen even in the N, NP and NK treatments (with yields of around 7.4 t·ha -1 ). The yield increment in these treatments compared with the droughty years averaged 8%, while balanced NPK fertilization led to a further 2% increase (10%). Significant quadratic correlations were found between the rainfall quantity during the vegetation period and the yield, depending on the nutrient supplies (Ø: R = 0.7787***, N: R = 0.8997***, NP: R = 0.9338***, NK: R = 0.9574***, NPK: R = 0.8906***). The optimum rainfall quantity and the corresponding grain yield ranged from 328-349 mm and 5.0-7.7 t·ha -1 , respectively, depending on the fertilizer rate. The grain yield increment obtained per mm rainfall in the case of optimum rainfall supplies was found to be 14.3-23.2 kg·ha -1 , while the quantity of rainfall utilized during the vegetation period for the production of 1 kg air-dry matter in the case of maximum yield amounted to 698, 449, 480, 466 and 431 litres in the control, N, NP, NK and NPK treatments, respectively. It was clear from the 43-year meteorological database for the experimental station (1961-2003) that over the last 23 years (1981-2003) the weather has become substantially drier. Compared with the data for the previous 20 years (1961-1980) there was an increase of 20, 500 and 50% in the number of average, dry and droughty years, no change in the number of wet years and a 71% drop in the number of very wet years.
I. , 1975 . Trágyázás hatása a különféle burgonyafajták hozamának és beltartalmának alakulására . III. Trágyázás és csapadék hatása a különbözo burgonyafajták tövenkénti gumószámának alakulására, annak összefüggése a
A vízpótlás talajvízszintre gyakorolt hatásának értékelése egy délnyugat-magyarországi példán keresztül
Evaluation of the water supply’s impact on groundwater levels, with an example from South-West Hungary
( CUI et al., 2018 ; SHUKLA et al., 2019 ; PÖRTNER et al., 2022 ). ILONA és munkatársai (2022) átfogó elemzést végeztek Magyarországra nézve, statisztikai tesztek és trendelemzések formájában hőmérséklet- és csapadék idősorokon, hogy összehasonlítsák
85 94 Márton L. , 2002. A csapadék és a tápanyagellátottság hatásának vizsgálata a tritikále termésére tartamkísérletben. Növénytermelés. 51 . 687
–8. Várallyay Gy. , 2008. A talaj szerepe a csapadék-szélsőségek kedvezőtlen hatásainak mérséklésében. Klíma-21 Füzetek. 52. 57–72. Várallyay Gy. & Farkas Cs. , 2008. A klímaváltozás
A növények életfeltételeit és termesztési lehetőségeit adott helyen alapvetően befolyásolják a meteorológiai viszonyok. Ezek között kiemelt jelentőséggel bírnak az egymással is sokrétű kölcsönhatásban álló energia- és vízellátottsági viszonyok. E tanulmányban a nagyobb változékonyságot mutató nedvességi viszonyok alakulásában megnyilvánuló törvényszerűségeket elemeztük a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári Matematika, Fizika és Informatikai Intézetének Meteorológiai Csoportja által létrehozott agroklimatológiai adatbank 1951 és 2000 közötti napi meteorológiai adatai és az adott növény tenyészidőszakára vonatkozó növényi adatok segítségével.Hazánkban a növénytermesztés a termőterület több mint 80%-án természetes csapadékviszonyok mellett történik. Az elmúlt 50 év adatai alapján végzett agroklimatológiai elemzéssel azt vizsgáltuk, hogy ilyen körülmények között hogyan alakul a növények vízigénye. A növényeknek a vízzel kapcsolatos igénye kétféle formában jut kifejezésre, igényelnek egy statikai vízigénynek nevezhető talajnedvesség-mennyiséget és egy dinamikai vízigényként definiálható, párolgást kiszolgáló mennyiséget.A relatív talajnedvesség adatai lehetőséget adnak arra, hogy az évet a talajnedvesség szempontjából különböző szakaszokra osszuk. A legmagasabb talajnedvesség értékekkel a téli hónapok rendelkeznek. Ekkor hull ugyan a legkevesebb csapadék hazánkban, azonban a párolgás olyan kevés, hogy a csapadék szinte teljes egészében felhalmozódik a talajban. Ha a csapadék fagyott talajra esik, vagy hó formájában hull, akkor a télvégi olvadás során kerül a talajba, ezért február hónapban a legmagasabb a talaj nedvességtartalma. A tavaszi hónapokban fokozatosan növekszik a lehullott csapadék mennyisége egészen a júniusi csapadékmaximumig, azonban fokozottabb mértékben nő a párolgás, ezért a talaj nedvességtartalma lassan csökken. Július, augusztus és szeptember hónapokban a legalacsonyabb a talaj nedvességtartalma. Ekkor a csapadék jelentős része nyári záporok formájában hull le, amelyet a meleg miatt erőteljes párolgás követ, amelyben már a kifejlett levélfelülettel rendelkező növényzet is jelentős részt vállal. Ezért ebben az időszakban a legkevesebb a talajban a nedvesség. Október és november hónapokban a fokozatos lehűlés által lecsökkentett párolgás miatt és a csapadék másod-maximuma következtében ismét megkezdődik a talajban a nedvesség lassú felhalmozódása.Hazánkban tehát a vegetációs időszakban a tavaszi hónapok vízellátása látszik kedvezőnek, a július–szeptemberi időszak pedig kedvezőtlennek a növényi életfolyamatok szempontjából.A területi különbségeket elemezve azt találtuk, hogy míg az Alföld jelentős részén a kritikusnak tekinthető 50% alá süllyed egy átlagos év legszárazabb időszakában a talajnedvesség, addig a legnedvesebb nyugat-dunántúli térségben m__
Az erdőállományok talajvíz utánpótlódásra gyakorolt hatásának vizsgálata kecskemét-ménteleki mintaterületen
Investigation of the impact of forest stands on groundwater recharge in the Kecskemét-Méntelek study area
intercepció, valamint a talajnedvesség felvétel (transzspiráció) által, csökkentve a mélybe szivárgó csapadék mennyiségét ( TÖLGYESI et al., 2020 ). A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által létrehozott monitoring rendszer a hidrológiai ciklus több
Húsz éves avarmanipulációs kísérlet hatásai barna erdőtalaj szén tartalmára és vízkapacitására: Síkfőkút DIRT Project
The effects of a twenty-year litter manipulation experiment on the carbon content and water retention capacity of the examined Luvisols: Síkfőkút DIRT Project
). A terület 1976-óta védett, természetvédelmi kezelője a Bükki Nemzeti Park. Az átlagos évi csapadék mennyiség 590 mm. A talaj pH-ja: pH H2O : 6,1 és 5,6 között volt a vizsgált szelvények 0–15 cm-es, és 5,5 illetve 5,4 között a 15–30 cm-es rétegében
Talajnedvesség-tartalom mérése földradarral (GPR) és mezőgazdasági alkalmazhatóságának lehetőségei
Soil water content measurements with ground penetrating radar (GPR) and its application possibilities in the agriculture
öntözésre, mivel a csapadék csak egy részét fedezi a termőnövények párologtatási veszteségének ( NEUPANE & WENXUAN, 2019 ). A talajban tárolt nedvesség mennyisége a talaj szemcseméret-eloszlásától, szerkezetétől, porozitásától, tömörödöttségének fokától, a