Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for :

  • "filozófia" x
  • Arts and Humanities x
Clear All

A fejedelemtükör jellegzetesen kora középkori születésű irodalmi műfajnak számított. Azóta bebizonyították, hogy az európai irodalmi kultúra egyik legősibb formája, amelynek gyökerei az ókori Kelet bölcsességirodalmába nyúlnak vissza, ahol korai időtől ismert az uralkodónak fiához intézett személyes tanítása. Ennek a formának azonban a görög irodalomban sokáig nem volt meg a helye, mert az eleutheria fogalma ellentmondott a monarchikus hatalom apáról fiúra való hagyományozásának. Némileg hasonló a helyzet a korai Rómában is, ahol az arisztokratikus társadalomban elegendő bizonyos megfellebbezhetetlennek tartott erkölcsi fogalmak hangoztatása. Változás a Mediterráneum meghódításának szakaszában következik majd be, amikor a régi társadalmi keretek megrendülnek, s fontossá válik a civis bonus eszményének körvonalazása, amely szülői vagy rokoni tanításként jelenik meg (Cato, Sempronia, Q. és M. Cicero). Az új monarchikus rendszer megteremtője Augustus maga is mint parens patriae fekteti le a jó kormányzás alapelveit „fiainak”, a római polgároknak. Igazi fordulat ezután következik be, amikor az uralkodói ideál a görögökhöz hasonlóan egy általánosabb műveltség: a filozófia és a történetírás része lesz. A latin nyelvű hagyományban később is megmarad a bölcs számára a tanácsadás az uralkodónak, s ez érvényes a keresztény monarchia megszületésének időszakára is. A monarcha személyének felmagasztalása a költők, a grammaticusok és a rhetorok, az egyházatyák feladata lesz, akiknek az Istenhez hasonlóan kell dicsőiteniük a földi helytartót. A Frank Birodalomban ez a hagyomány éled újjá, ami érvényes Nagy Károly idejére is. Később, amikor felerősödik a gelasiusi kettős hatalom késő antik felfogása, teljesen egyértelművé válik, hogy az egyháznak kell elvégeznie az uralkodó tanítását. A Német-Római Szent Birodalom theokratikus hatalmával azonban egy új uralkodói tükör alakul ki, amely valójában Szent István Intelmeivel következik be, aki személyes királyi tanításával valóban vicarius Deiként jelenik meg, s átveszi az Egyház szerepét az utód felkészítésében.

Restricted access

Admonishments of Bao Shuya and Xi Peng

Translation with commentaries and remarks

Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae
Author: Márk Szekeres András

In this paper I will offer an English translation of a bamboo manuscript. This manuscript is composed of two texts published in the fifth volume of the Shanghai Museum’s Collection of Bamboo Slips from Chu: ‘Jing Jian Zei zhi’ and the ‘Admonishments of Bao Shuya and Xi Peng’. Based on he previous scholarship of these texts and my own observations, I will explain why I choose to read the bamboo slips in the order I read them. This includes the question of treating the two manuscripts as a single one. The central point of this paper is the translation of the text itself. I will also discuss where this text fits into the development of political and omenological thought.

Restricted access

A kutatást régóta foglalkoztatja a tévesen Aristotelésnek tulajdonított De mundo szerzősége. A cikk amellett érvel, hogy téves kiindulópont az anonim szerzőt valamelyik filozófiai iskolában keresni, mivel a mű csakis egy rétoriskolában jöhetett létre. Nem filozófiai, hanem retorikai mű. A későbbi korokból ismert nézet, miszerint Aristotelés írt ezoterikus és exoterikus műveket, a rétoriskolai hagyomány fényében átértelmezendő: a későbbi hagyományban exoterikus műveknek tartott könyvek a retorikai hagyományban keletkeztek, de az utókor Aristotelésnek tulajdonította őket. Ilyen művek a De mundo, a Secreta secretorum stb.

Restricted access

A zsidóság Nagy Sándor idejében került a görög világ látóterébe, amely először a „barbár filozófia" képzetkörébe illesztette bele az újonnan felfedezett népet. A Ptolemaios-kori Egyiptomban a zsidóság és görögség egymás mellett élése még problémamentesnek nevezhető; a kor irodalmában néhány közhelyet leszámítva nem beszélhetünk antiszemitizmusról. A „görög antiszemita irodalom" kezdetei jórészt egyiptomi papi körökhöz köthetők; az innen kikerülő hellénizált szerzők műveiben egy ősi egyiptomi—zsidó vallási ellentétről szóló hagyomány motívumai jelennek meg. Apión kezében futnak végül össze a görög „barbár-diskurzus", az egyiptomi Antiexodusnarratíva és az aktuális zsidó—görög politikai feszültségek szálai.

Restricted access

narráció Nádas Péter prózájában, ( Miskolc : Muút , 2016 ). Ivan Buraj , “ Michel Foucault a jeho netradicné chápanie moci ,” Filozofia LXI/7

Restricted access

Együttéléstan 1. Kísérlet a politikai filozófia néhány problémájának humánökológiai értelmezésére [Coexistenceology 1. An Attempt to Interpret Some Problems of Political Philosophy in Human Ecology] . Liget 8 ( 8 ): 72 – 86 . Lányi , András 1999 A

Restricted access
Restricted access

. Pléh , Csaba . 1979 . A magyar pszichológia fejlodésének néhány jellemzoje a publikációk mennyiségi elemzésének tükrében 1958–1975 . Magyar Tudományos Akadémia Filozófia és Történettudományok Osztályának Közleményei , 28 ( 1–3 ), 209

Restricted access
Across Languages and Cultures
Authors: Andrea Kenesei, Zsuzsa N. Tóth, Elisa Perego and Ágnes Godó

Anthony Pym: The Moving Text Localization, Translation, and Distribution. Benjamins Translation Library 49 Amsterdam: John Benjamins. 2004, 223 pp. ISBN 902721655X; Sándor Albert: Fordítás és filozófia [Translation and Philosophy]. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2003, 154 pp. ISBN 963 9372 39 0; The translator. Studies in intercultural communication. Special Issue: Screen translation, Guest Editor: Yves Gambier, Volume 9, Number 2, 2003. Manchester: St. Jerome Publishing. ISBN 1-900650-71-1; Barbara Kroll (ed.) Exploring the Dynamics of Second Language Writing. Cambridge: CUP. 2003, 342 pp. ISBN 0-521-52983-2;

Restricted access

Timaios mítosza és a kozmológiai princípiumok

Megjegyzések Plótinos II. 9-hez

Antik Tanulmányok
Author: Endre Ádám Hamvas

Plótinos az Azok ellen, akik a világ teremtőjét rossznak, s a világot rútnak mondják című művében azt írja, hogy a gnóstikusok nem tesznek mást, mint Platón Timaios át magyarázzák félre. A cikkben ebből a kijelentésből kiindulva kísérlem meg felvázolni azokat a problémákat, amelyek a Timaios kozmológiai leírásának hatására jelentek meg a későbbi természetfilozófiai elképzelésekben a platonikus, továbbá a gnóstikus és hermetikus kozmológiákban. E kérdésben alapvető a Démiurgos alakjának szerepe, illetve a platóni befogadó fogalmának értelmezése. A kérdés vizsgálata során először a platóni szöveg kozmológiai fogalmait (az örök képmás-Démiurgos-befogadó) vizsgálom, majd vázolom, hogyan alakult át a befogadó fogalom a későbbi platóni gyökerű filozófiák anyag , illetve hely terminusaivá. E fogalmi keretben válik érthetővé és vizsgálhatóvá a plótinosi kijelentés. A gnóstikusokkal kapcsolatban annak a bemutatása a legfontosabb, hogy a Plótinos által kárhoztatott dualisztikus kozmológiájuk - ahogyan azt maga Plótinos erősíti meg - a platóni szöveg interpretációs lehetőségein nyugszik. Az Asclepius című hermetikus dialógus jó példája annak, hogyan jelenhet meg később az Isten mellett létező preegzisztens kozmológiai princípium egyszerre, mint anyag és hely , míg a CH VIII. szöveg szerinti párhuzamokat mutat a Timaios szal. Mindemellett természetesen nem zárhatjuk ki más (főképpen keleti) hatások lehetőségét, de a platóni filozófia fogalmainak vizsgálata jelentős szempontokat adhat annak vizsgálatához, hogy milyen hatások játszhattak szerepet a késő ókori dualista kozmológiák kialakulásában.

Restricted access