Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "filozófia" x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All

Hungary. [A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona.] Kalligram, 2003, 62. [Hungarian] 5 Kenyeres, Á. (Ed.-in-Chief): Hungarian Biographical Encyclopaedia. Vol

Restricted access

alakulása 1998 Boros I.: A filozófia klasszikusai. Fejezetek a filozófia történetéből. Tri-Mester, Tatabánya

Restricted access

A XX. század 80-as éveitől a neurózisfogalom használata fokozatosan kiszorul a szakirodalomból és a mindennapi gyakorlatból. Ehelyett a DSM-III és újabb átdolgozásai, valamint ICD-10 kategóriái mennek át a köztudatba. A szerző sorra veszi e radikális átalakulás előnyeit és hátrányait. Megállapítja, hogy nem csupán egy szűkebb szakterület belső problémájáról van szó. A diagnosztikai gondolkodás átalakulásának folyamatát egy tágabb társadalmi-kulturális keretbe helyezi. A dekonstrukció kifejezés találóan írja le azt a folyamatot, amelynek következtében a nagy, átfogó, egész kategóriák fokozatosan átadják helyüket a valóság apróra bontott részelemeinek. A dekonstrukció a középkori európai filozófia „univerzália vitáját” idézi fel, vagyis, hogy az általános fogalmaknak van-e és mennyiben van valóságos léttartalmuk. A neurózis, mint átfogó kategória, amely a pszichiátriai (és egyéb) betegek sokaságára jellemző, heurisztikus értékkel bír, amennyiben új tartalommal (antropológia, ontológia) töltjük fel. Orv. Hetil., 2012, 153, 1327–1333.

Open access

. Isten mégis kockázik! Stephen Hawking 2005 Paracelsus: Okkult filozófia. Hermit Kiadó, 2000

Restricted access

tapasztalatra van utalva, s nem olyan tisztán egzakt, logikai tudomány, mint például a matematika. Igen érdekes gondolat, hiszen Galénosz más műveiben éppen azt kívánta bizonyítani, hogy a medicina nem művelhető filozófia nélkül

Restricted access

A XX. század utolsó negyedében végbemenő gyors változások ráébresztették a pedagógiával foglalkozó szakembereket arra, hogy iskolarendszerünk lassan vagy egyáltalán nem követte a gazdasági változásokat, sem képzési kínálatában, sem az oktatás tartalmában, de még kevésbé módszereiben. Fel kellett ismernünk, hogy ennek a konzervatív rendszernek a fenntartása nem ésszerű, az oktatás a globalizációs verseny legfontosabb területévé vált, és a kulcs a XXI. századhoz a tanulás. Éppen ezért vált az oktatásügy új irányvonalává az oktatás térbeli és időbeli kiterjesztése, azaz az élethosszig tartó tanulás (LLL: lifelong learning). Az oktatás iránt megnövekedett a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság, a munkaadók elvárásai is: a tudás a versenyképesség alapjává vált. Ebben a folyamatban kiemelt szerep jut az egyetemeknek, amelyek a graduális képzésen túl, az expanzió révén megnövekedett diplomás felnőtt tömegek továbbképzésének helyszínévé is váltak. Ezekre válaszul Európa számos országában reformfolyamatok indultak meg a ’90-es években. E reformtörekvéseknek szabott közös irányt az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozat, amely célul tűzte ki, hogy aláírói 2010-re egységes európai felsőoktatási térséget hoznak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá teszik felsőoktatási rendszereiket. A kitűzött célok eléréséhez azonban önmagában nem elegendő az adminisztratív változtatás, a formai megújulást követnie kell egyfajta tartalmi innovációnak is, amely a főiskolai képzés megújulását jelenti. Az utóbbi évek során a magyar főiskolák és egyetemek kidolgozták az új struktúrának megfelelő oktatási programjaikat, 2006. szeptember 1-jétől már csak az új oktatási programok indultak. A szerző a képzési rendszer átalakításának legfontosabb területeit határozza meg, amelyek a következők: a képzési „filozófia” és paradigma újrafogalmazása, a képzési szerkezet makroszintű (ismeret, tudás, készség), mezzoszintű (elmélet vs. gyakorlat, illetve tudás vs. alkalmazás) és mikroszintű (bázistudás vs. up-to-date tudás) reformja. A képzési szerkezet technológiai-logisztikai (passzív vs. aktív tudás), valamint a képzés módszertani, technikai reformja. A szerző rendszerezi az átalakítás feladatait is, amelyben a bolognai rendszer képzési követelményeinek, a tanulás kimenetelvárásainak rendszerszemléletű áttekintését, a szükséglet és kínálat viszonyának elemzését, a főiskola képzési szerkezetének átalakítását, a fókuszpontok kialakítását tartja a legfontosabbnak.

Open access