Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "hálózat" x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • All content x
Clear All

A közleményben bemutatott módszer egyik nagy előnye, hogy nagy általánossággal bír (más tájegységekre is alkalmazható) és egy bizonyos mértékben kiküszöböli a romániai táblázatos módszer szubjektivitásából adódó bizonytalanságokat. Pontosabban mondva, ha egy szakértőkből álló csoport meghatározza a példabemenetekhez tartozó talajértékeket, akkor a továbbiakban minden más tényezőhöz tartozó talajérték egyértelműen kiszámolható a súlyok segítségével megadott P-függvény (8) által. Az általunk megadott TP-típusú függvény (8. képlet) viszonylag sok (17) tényező alapján tudja csak megbecsülni egy adott pontban a talajértéket. Ha megfigyeljük a tanuló táblázatot (2. táblázat), észrevehető, hogy egy tájegységen belül bizonyos tényezők nem változnak. Ezeket ki lehet iktatni a gépi tanulás alkalmazásakor és így egyszerűsíthető a P-függvény. A hálózat által adott eredmények kiértékelése során (3. ábra) azt tapasztaltuk, hogy a Csíki-medence tájegységre a P-függvény (8) egy tizedes pontossággal meghatározza a talajértéket. A módszer által kapott TP-függvény csak a mintavételi pontok tartományán belül alkalmazható. Így pl. a Csíki-medencére meghatározott súlyok csak e tájegység talajértékeinek kiszámítására használhatók. Más tájegységre az ottani mintavételi adatok alapján a hiba-visszaterjesztési algoritmusával új súlymátrixokat kell szerkeszteni.  A módszer egy fontos eredménye, hogy a kapott súlyok egy tájegységet jellemeznek talajérték szempontjából. Érdekes következtetések vonhatók le, ha több különböző tájegységre meghatározzuk a súlyokat és megvizsgáljuk ezek között a korrelációkat. Ennek megvalósításához létrehozunk az ESRI Arcview térinformatikai programcsomaghoz egy kiegészítő modult (Arcview extension)  az Avenue script nyelv segítségével. Ez a modul egy tájegységre az ismert példabemenetek és talajértékek alapján megszerkeszt egy megfelelő számú neuronból álló hálózatot és meghatározza a súlyokat. A súlyok segítségével és a talajértéket befolyásoló tényezők ismeretében a tájegység bármely pontjában a talajérték kiszámítható és összehasonlítható a más módszerek által adott eredményekkel.  A pontosság növelése nem szükséges, mivel a talajok osztályokba való csoportosítása a talajérték nagyobb léptékű változása szerint történik. Így elégséges, hogy bizonyos tényezőkre a hálózat által megtanult súlyok jól osztályozzanak. Ezt a hálózat statisztikai értelemben meg is valósítja, mivel a hálózati osztályozók aszimptotikusan egyenértékűek a Bayes-féle statisztikai osztályozó eljárásokkal (Ruck et al., 1990).

Restricted access

ültetési hálózat hatása az akácfiatalosok faállomány-szerkezetére és fatermésére . Erdészeti Lapok . 135 . ( 6 ) 165 – 166 . R ÉDEI , K. , O SVÁTH-BUJTÁS , Z. & V EPERDI , I

Restricted access

A reológiai módszer alkalmasnak bizonyult különbözo talajösszetevok (szervesanyag-, CaCO3- és agyagtartalom) aggregátum-stabilitásra gyakorolt hatásának megítélésében. A reológiával kapott eredmények közvetlen, és értékekben kifejezett információt nyújtanak a részecskék között fennálló erokrol.  Jól ismert, hogy a szerves anyag mennyiségének fontos szerepe van a kedvezo talajszerkezet kialakulásában, amely egészséges talajbiológiai állapotot is eredményez. Vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy nagy gyakorisággal az eredetileg jó szerkezettel rendelkezo mezoségi talajaink szántott szintjének szerkezete a muvelés hatására leromlott (2. ábra) (Stefanovits, 1992). Reológiai méréseink alátámasztják azt a feltételezést, hogy a szerves anyag által kialakított szerkezet nagyon érzékeny a bolygatásra. Into jelnek tartjuk, hogy méréseink során nem tapasztaltunk szerkezeti újraépülést ezekben a mintákban. A feltételek és az idotényezo természetes viszonyok között különbözo, de elmondhatjuk, hogy tapasztalataink szerint természetes körülmények között sem észleltünk szerkezeti regenerálódást, elporosodott, tömodött talajaink esetében.  Ha egyéb kötoanyagok (agyagásványok, kalcium-karbonát) dominálnak a szerkezet kialakításában, úgy tapasztalható regenerálódás a szerkezeti hálózatban. Ennek valószínuleg egyszeru, a részecskék koagulációját meghatározó kolloidkémiai magyarázata van. A szerves anyag által meghatározott szerkezeti hálózat azonban nem egyszeruen kolloidkémiai, rövid ideju folyamatok eredménye, hanem a talaj szerves anyaga érzékeny szerkezetének és annak az ásványi részekkel felépült bonyolult kapcsolatáról van szó. Mivel e kapcsolatok évszázadok alatt és nagymértékben biológiai folyamatok által is meghatározottan alakulnak ki, fontos ennek kello súllyal való értékelése és a megfelelo, a szerkezetet kevésbé romboló agrotechnikai muveletek megválasztása.  A bemutatott reológiai mérések ígéretesek a szerkezeti stabilitás (elsosorban mikroszerkezeti) értékadásában. Ennek egy-egy talajra vonatkozó változása fontos indikátora lehet más degradációs folyamatok elorejelzésében. Az erózió egyik mozzanata például az aggregátumok közötti kapcsolat megszunése. Ennek alapján a reológiai mutatók az erózióbecslo modellekben is felhasználásra kerülhetnek.

Restricted access