Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "halandóság" x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon az elmúlt években több alkalommal is tapasztaltunk az év első három hónapjában halálozási csúcsokat. Az influenza szerepének tisztázására még nem született olyan halandósági elemzés, amelynek eredményei más országok ugyanolyan módszerrel kapott eredményeivel összehasonlíthatók lennének. Célkitűzés: A 2009/10 és 2016/17 közötti időszakra vonatkozóan az influenzához köthető magyarországi többlethalálozások alakulásának bemutatása a FluMOMO statisztikai programcsomag alkalmazásával. Módszer: A halálozások heti számát (függő változó) modellezzük egy többváltozós idősoros elemzéssel, amelyben az influenzaaktivitás és az extrém időjárási körülmények szerepelnek magyarázó változóként. Az influenzaaktivitást az influenzaszerű tünetekkel háziorvoshoz fordulók konzultációs aránya (ILI) alapján becsüljük. Eredmények: Az influenzával összefüggésbe hozhatóan 2009/10-ben 1091, 2010/11-ben 2969, 2011/12-ben 4036, 2012/13-ban 2336, 2013/14-ben 2608, 2014/15-ben 6470, 2015/16-ban 51, 2016/17-ben pedig 5162 haláleset történhetett. Az évenkénti átlagos többlethalandósági ráta az össznépességben 0,5 és 52,7 (1/100 000) fő között alakult. A halálozás más országokban hasonló módszerrel kapott számokhoz és rátákhoz viszonyítva Magyarországon hasonló nagyságrendű, ugyanakkor tendenciaszerűen magasabb. Következtetés: Magasabb oltási arányt elért országokban az influenza okozta halálozás tendenciaszerűen alacsonyabb; Magyarországon az oltási ráta növelésére van szükség. Orv Hetil. 2020; 161(23): 962–970.

Restricted access

2002 A halandóság alapirányzata a 20. században és az ezredforduló halálozási viszonyai Magyarországon Magyar Tudomány 4 419 439

Restricted access

Kovács K, Bálint L. Mortality. In: Monostori J, Őri P, Spéder Z. (eds.) Demographic portrait 2018. [Halandóság. In: Monostori J, Őri P, Spéder Zs. (szerk.) Demográfiai portré 2018.] KSH Népességtudományi

Open access

Magyarországon 1993 és 2006 között a születéskor várható élettartam 4,14 évvel nőtt, és ehhez a cardiovascularis halandóság javulása 1,85 évvel járult hozzá. A lipidszintcsökkentő kezelés, a lipidcélértékek elérése az utóbbi években a cardiovascularis prevenció egyik súlyponti kérdése lett. A javuló tendencia ellenére az LDL-koleszterin-szint célértékének elérési aránya nem nagyobb egyharmadnál, és ebben leginkább az játszik szerepet, hogy a nem megfelelő szintű lipidcsökkentést igazoló eredménybe az orvosok nagyobb része (2007-ben 56%-a) beletörődik, nem igyekszik módosítani a kezelésen, pedig egyre több adat igazolja, hogy az alacsonyabb LDL-koleszterin-szint elérése nemcsak a klinikai kimenetelt javítja szignifikánsan, hanem költséghatékony is. Az utóbbi időszak legjelentősebb, statinnal végzett új vizsgálata a JUPITER, amely lipidszintjeik miatt statinkezelést nem igénylő, magas hs-CRP-szintű, nem ismert érbetegeken igazolta, hogy 20 mg rosuvastatin adásával szignifikánsan, 44%-kal csökkenthető a primer végpont (a cardiovascularis halálozás, nem halálos stroke és szívinfarktus, instabil angina vagy revascularisatio) és 20%-kal az összhalálozás előfordulása. Egy primer végpont megelőzéséhez 23 beteg 5 éves kezelése szükséges. Az eredmények felvetik a primer prevenció elvei és célértékei átgondolásának szükségességét, valamint azt, hogy minden lipidcsökkentő kezelésben nagyobb figyelmet kellene fordítani a betegek hs-CRP szintjére.

Restricted access

Sándor, J.: A halandóság területi és egyéb társadalmi-gazdasági különbségeinek elemzése, meghatározó tényezői. In: Népegészségügyi Jelentés 2004 szakértőknek. Szerk.: Bakacs M., Vitrai J. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2004, 1

Restricted access