Search Results
development of the history graduation exam.] . In Bánkuti , Z. , & Lukács , J. (Eds.), Tanulmányok az érettségiről. Hatásvizsgálat. Tantárgyi vizsgák értékelése [Studies on graduation. Impact assessment. Evaluation of subject exams.] Task development
(Eds.), Tanulmányok az érettségiről. Hatásvizsgálat. Tantárgyi vizsgák értékelése. Feladatfejlesztés (pp. 169 – 186 ). Budapest : Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A tanulmányban a szerző azt vizsgálja, miképpen lehet információkat szerezni arról, hogyan kapcsolódik össze a tér és a társadalmi szervezet. Szerinte a társadalomkutatókat csak akkor érdekli a tér, ha az társadalmi szervezetre vonatkozik. Úgy véli, hogy a tér érzékelésének és értelmezésének folyamatát a kommunikációs elmélet, a társadalmi alaktan és a társadalomökológia fogalmaival lehet elvégezni. A tanulmány a következő két kérdésre keresi a választ: a) milyen hatással van a társadalmi szervezet a térbeli alakzatokra? b) a térbeli alakzatok miként hatnak a társadalmi szervezetre? A cikk végső következtetése, hogy a tér kulturális termék és nem fizikai jelenség.
Egy iskolai terepkísérlet első eredményei: informális oktatás hatásvizsgálata kvantitatív és kvalitatív eszközökkel
Education with Both Quantitative and Qualitative Tools
Absztrakt:
A vizsgálatsorozatot egy budapesti középiskolában 2016 és 2019 között végeztük, kvantitatív és kvalitatív módszerekre támaszkodva. Innovatív kutatásunkban a Haver Alapítvány foglalkozássorozatának hatását vizsgáljuk, a középiskolás korosztály attitűdváltozására és a zsidókkal kapcsolatos ismereteire. A hatásvizsgálat módszertani alapja a kontrollált kísérleti elrendezés, amelynek lényege egyrészt a diákok attitűdjeinek és ismereteinek előzetes (pre-) és utólagos (poszt-) mérése, illetve a kísérleti csoportok (A, C, D osztályok) mellett egy kontrollcsoport bevonása a vizsgálatba (B osztály), akik nem vettek részt a foglalkozásokon. Tisztában vagyunk azzal, hogy rövid idő alatt (néhány hónap) és egy foglalkozás hatására nem várható lényeges elmozdulás egyik dimenzióban sem (attitűd és ismeretek), éppen ezért különböző, „jól célzott” foglalkozásokkal és többszöri méréssel vizsgáljuk a diákok általában a kisebbségekkel és konkrétabban a zsidósággal kapcsolatos nézeteit. Jelen tanulmányban az első két kutatási hullám legfontosabb kvantitatív és kvalitatív eredményeit tekintjük át.
