Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "history of Hungarian psychology" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A tanulmány az erdélyi magyar pszichológia, s különösen a kísérleti megközelítés és az oktatás alakulásával foglakozik a kezdetektől 1989-ig. A kezdeteket a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapításától (1872) a felszámolásáig (1919) tartó időszakban Parádi Kálmán, első erdélyi „Physiológiai lélektan”-a (1887), Lechner Károly pszichiáterprofesszor, Palágyi Menyhért filozófus reakcióidő-vizsgálatai (1906) és Böhm Károly filozófiaprofesszor tevékenysége illusztrálja. A két világháború között Erdélyben csak a kolozsvári román I. Ferdinánd Király Egyetemen volt lehetőség pszichológiát és filozófiát tanulni; a pszichológiai érdeklődést egyesületek, folyóiratok tartották fenn. A második bécsi döntés utáni időszakban (1940–1944), a Szegedről Kolozsvárra visszaköltözött egyetem Lélektani Intézetében (professzor: Várkonyi Hildebrand Dezső), majd 1945–1959 között létrejött Bolyai Tudományegyetem Pszichológiai Tanszéke (vezetője 1946–1947-ben Harkai Schiller Pál, majd Zörgő Benjamin) tevékenységéhez kapcsolódik a képzés és kutatás. A következő fejlődési szakasz a kényszeregyesített Babeş-Bolyai Egyetem Pszichológiai Tanszéke magyar tagozatának munkájához (Zörgő Benjamin, Fodor Katalin, Kulcsár Tibor) kapcsolódik. 1982 és 1989 között a romániai pszichológia teljes betiltása következik be, és csak Ceauşescu diktatúrájának 1989-es megdöntése után szerveződik újra.

Restricted access

The “contextualizing” and “internationalizing” of the history of psychology is an ongoing project, however, Central Europe, as a coherent perspective, and the history of Hungarian psychology specifically, is acutely missing in current surveys of international psychology, and more broadly, in “western consciousness”. This paper is an attempt at presenting a comprehensive, socially and politically contextualized framework of the history of Hungarian psychology, from its beginnings until the fall of communism. The paper situates the history of psychology in the history of Hungary since without this broader background Hungarian psychology cannot be treated as a contextualized phenomenon. Reconstructing the history of Hungarian psychology is, at the same time, reclaiming the past, since continuity with, and remembrance of the past was once forcefully obstructed by the communist regime, and the effects proved to be long lasting. Hungarian psychology was, in part, a genuine “extension” of psychology as it developed in Germany and more broadly in Europe, but also a unique and remarkable phenomenon greatly shaped by specific socio-political context. Scholarship on the history of Hungarian psychology is growing fast, but the richness of this history has yet to be more fully explored and appreciated, inside and outside of Hungary.

Restricted access

Előadásomat azzal szeretném kezdeni, hol is indult két nemzedékkel ezelőtt és hogyan is fejlődött azóta a kutatás általános színvonala, s ebben milyen kiemelkedő szerepe volt és van a kísérleti pszichológiának. Majd megpróbálok valamiféle mai viszonyítást is tenni, hogy jellemezzem: mi van ma szervezetileg és intellektuálisan a kísérleti pszichológiában, és ennek milyen következményei lehetnek a minőséget illetően.

Restricted access

Gergő Endre materialista pszichológiája a XX. Század elején

Endre Gergő’s materialistic psychology at the beginning of the twentieth century

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
Holovicz Attila

Gergő Endre az akadémiai intézményrendszeren kívül, autodidaktaként foglalkozott pszichológiával, filozófiával és fiziológiával. Törekvése a pszichológiának a fiziológiára történő elméleti visszavezetése. Érvelésének fő célpontja az introspekció mint megismerési módszer, amelyet tökéletesen elhibázottnak tart. Az introspekciót végző személy nem megismeri a saját maga számára közvetlenül adott lelkiállapotait, hanem csak átél valamilyen élményt. E különbségtételre alapozza az introspekció elleni érvelését. Elméletét nem csupán pszichológiai célzattal fogalmazza meg. Anyagelvű pszichológiai nézeteit egy átfogó materialista bölcseleti szemléletmód érdekében dolgozza ki. Ez utóbbi teszi figyelemre méltóvá, mivel a magyar filozófia történetében a következetes mechanikus materializmus, a bölcseleti szintre emelt anyagelvű pszichológia ritkaságnak számít.

Restricted access

Az utóbbi negyed században a pszichológiatörténet művelésének is két jellegzetes attitűdje alakult ki. A hagyományos, klasszikus pszichológiatörténet-írás első lépéseitől (Dessoir, Baldwin) kezdve klasszikusaiig (Boring, Fraisse) szakmai önbemutatási célokat követ. Nem véletlen, hogy művelői is többnyire kiváló pszichológusok, s célja a szakmai szocializáció elősegítése pszichológusok számára. Az új történetírás, Ben-David, Kurt Danziger, Mitchell Ash, Martin Kusch munkáitól kezdve a pszichológiát mint tudományt s hivatást is hagyományos történeti módszerekkel s keretekben kezeli. Levéltári feltárást kombinál nagy léptékű társadalmi elemzéssel, s mindenképpen sine ira et studio a dolgot magát nézi: milyen részlépések vezetnek például a hipnózis sikereihez, milyen társadalmi kontextusban jelenik meg az alaklélektan „értelemkeresése” stb.A tanulmány amellett érvel, hogy a két hozzáállás nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A szakmán belüli és a történészi pszichológiatörténet-írás egyaránt felteszi, hogy az eszmék s gyakorlatok alakulásának három kontextusa s érintkezési felülete van: gondolatainkat mások gondolatai alakítják, de természetesen mások s az egész társadalom gyakorlata s elvárásai is, s eközben a változás az azt képviselő egyéni sorsok dinamikájában jelenik meg.Példákat mutatok be a magyar pszichológia történetéből a két megközelítés és a három terep alkalmazására. A kísérleti pszichológia megszületését kísérő, sőt Ben-David elemzésében megalapozó egzisztenciális feszültségek (a tudós orvosok álláskeresése) nálunk is megjelentek 100 éve, sőt ugyanez az attitűd alkalmazható a pszichológia, a magatartástudomány és a kognitív tudomány mai viszonyára. Az átfogó társadalmi tényezők megjelenésére a „belső pszichológiatörténetben” hazai példa is a gyermeklélektan s az iskolázás kapcsolata, melynek mai hullámai is jól láthatóak. A személyes sorsokat tekintve pedig a magyar pszichológia az életutak drámái közepette megőrzi a személyes és szakmai identitást a politika viharai közepette. Fontos emberi mondandója ez a látszólag intimkedő pszichológiatörténetnek a társadalom egésze számára.

Restricted access