Search Results

You are looking at 1 - 10 of 78 items for :

  • "ifjúság" x
  • All content x
Clear All

): Nyertesekből vesztesek? Veszélyeztetett ifjúság a posztszocialista társadalomban. Társadalomkutatas , 3-4 , 183-196. Nyertesekből vesztesek? Veszélyeztetett ifjúság a posztszocialista társadalomban

Restricted access

. – Matiscsák A. (2004) A hallgatói mozgalmak és az önkormányzatiság a’80-as, ’90-es években – két esettanulmány. In Gábor K. (ed.) Ifjúsági korszakváltás – Ifjúság az új évezredben . Szeged

Restricted access

A tanulmány az „Ifjúság 2000” kutatás adatainak felhasználásával készült, mely vizs­gálatot a 15-29 éves korosztályokat reprezentáló, 8000 fős országos mintán bonyo­lítottuk le. A minta területileg, nemek és korcsoportok szerint reprezentatív. A tanulmány mindenekelőtt a munkaerőpiacon a rendszerváltás után bekövet­kezett alapvető változásokkal foglalkozik: a tömeges munkanélküliség megjelenésével és annak tartóssá válásával, a foglalkoztatottság alacsony szintjével, a társadalom polarizálódásának és a marginalizálódott rétegek kialakulásának folyamatával, a munka­erőpiac szegmentálódásával és a globalizációs folyamatokba való bekapcsolódás ellentmondásos kísérőjelenségeivel. Egyfelől a munkaerővel szembeni követelmények növekedésével, az új munkaerő-felhasználási formák elterjedésével, másfelől a területi, regionális és településtípusok közti különbségek növekedésével. E változások a fiatal korosztályok számára merőben új körülményeket teremtettek, hiszen megnehezítették a munkaerőpiacra való belépést, ezáltal kikényszerítették az érintett korosztályok iskolarendszeri „parkíroztatásának” megoldását, amely aztán a munkába állás időpontjának, továbbá a házasodás és a gyermekvállalás idejének a kitolódását is eredményezte. A tanulmány részletesen foglalkozik a munkaerőpiacra bejutott fiatalok életkori és iskolázottsági jellemzőivel, foglalkozási szerkezetével, munkaerő-piaci mozgásaival (fluktuáció), megélhetési körülményeivel, a bérek és fizetések megoszlásával és az ingázás jelenségével.

Restricted access

Sok vita folyik az egészségi állapotbeli társadalmi egyenlőtlenségekről, különösen az ifjú és serdülő korban. Az irodalom arról számol be, hogy szemben a felnőttkori egyenlőtlenségekkel, fiatal korban bizonyos mérvű kiegyenlítődés tapasztalható. A kutatások azonban azt mutatják, hogy az egyenlőtlenségek alacsony_t

Restricted access

Az anyag azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon a magyar fiatalok miként látják a rendszerváltást követő jelentős gazdasági, társadalmi, politikai és tulajdoni átrendeződési folyamatok következményeit, és minként ítélik meg azoknak a kortársaik (fiatalok) és a saját életükre gyakorolt hatásait. A problémát egy hosszú ideje tesztelt kérdés „mit tart az ifjúság legégetőbb problémájának” kapcsán járja körül társadalmi és regionális metszetben az anyag, melyre az „Ifjúság 2000” kutatásban nyolcezer 15-29 éves fiatal válaszolt. A fiatalok válaszaiból kirajzolódó szubjektív társadalomkép centrumában a „munkanélküliség”, az „alacsony keresetek”, a „lakáshelyzet megoldatlansága” vagy a „létbizonytalanság” problémái állnak, csupa olyan tényező, amely a társadalmi lét legelemibb összefüggéseit kondicionálja. A fiatalok által felrajzolt szubjektív társadalomképből egybeesve a reálfolyamatokkal megállapítható, hogy a magyar ifjúság reálisan - nem pesszimistán - értékeli a körülötte zajló folyamatokat. Ugyanakkor az is jól érzékelhető, hogy e társadalmi méretekben megoldatlan problémák súlyos feszültségeket keltenek körükben, melyekre az eddigiekben nem születtek adekvát és hatékony politikai és gazdasági válaszok.

Restricted access

Az „Ifjúság 2000” kutatás során nyolcezer fiatalt megkértünk arra, hogy minősítsék annak a családnak-háztartásnak az anyagi helyzetét, amelyben élnek. Az eljáráshoz kijelentéseket használtunk, melyek bizonyos anyagi-jövedelmi-fogyasztási-megélhetési állapotokat viszonylag szemléletesen és jól beazonosíthatóan leírnak és megkülönböztetnek, mintegy modellezve a mai magyar társadalom ebbéli realitásait. Ilyen kijelentés volt, hogy vannak, akik „gond nélkül élnek”, mások „beosztással jól”, megint mások „éppen hogy kijönnek” a jövedelmeikből, aztán vannak „hónapról hónapra anyagi gondokkal” küszködők, mint ahogy „nélkülözések közt élők” is találhatók társadalmunkban. A kérdezetteknek tehát az volt a feladatuk, hogy ezen kijelentések közül azt válasszák ki, amelyik megítélésük szerint leginkább ráillik családjuk tényleges anyagi helyzetére, amelyik a legjobban megfelel valóságos helyzetüknek.  Bár a minősítések önmagukban is sokat elárulnak a fiatalok családjainak anyagi helyzetéről - és persze társadalmi közérzetéről - az írás azt is megvizsgálja, hogy konkrétan mit takarnak ezek a kijelentések. Például a fiatalok milyen anyagi helyzetére gondoltak, amikor az adott kijelentés mellett döntöttek, vagyis milyen „tartalmakkal” ruházták fel azt. És az sem érdektelen kérdés, hogy vajon az adott minősítések és az általuk hordozott jelentések milyen „valóságokat” jelenítenek meg: mondjuk a jövedelmeikből „gond nélkül élő” (5%) vagy azokból „éppen hogy kijövő” (38%) családok milyen felhalmozási, megélhetési, újratermelődési stb. jellemzőkkel bírnak. Az írás fő megállapítása, hogy a fiatalok többsége nagyon is a realitások talaján állva minősítette családja anyagi-megélhetési helyzetét. Továbbá hangsúlyozza, hogy a „gond nélkül élők” vékony rétegén túl már a jövedelmeikből „beosztással jól kijövő” családok (39%) nagy része sem engedheti meg magának a tartalékolás és felhalmozás polgári „luxusát”, jóllehet a világ, melyben élnek, ezt nagyon is igényelné. A magukat ezeknél rosszabb helyzetűnek minősítő fiatalok családjaiban mind az egyensúlyi helyzet, mind a tartalékolás képessége messze elmarad az előbbi csoportokétól, és természetesen az Európai Unió fejlettebb országai által diktált versenyképességi kihívásoktól. Ez utóbbi azért érdekes, mert a családi és a társadalmi erőforrásokkal meglehetősen rosszul ellátott magyar fiataloknak napjainkban már az Unió hasonló korú ifjúságával kell versenyeznie.

Restricted access

A tetoválás és a piercing „művészete” archaikus időkre nyúlik vissza. Manapság pedig, posztmodern társadalmunk sokszor tévhitekkel körbevett és negatív reakciókat kiváltó jelensége. Egyre több fiatal vállalkozik arra, hogy testét színesebbé, érdekesebbé tegye. Ez szorosan összefügg azzal, hogy az ember önmagáról alkotott képe, a saját testéhez, a körülötte lévő világhoz, kultúrához való viszonya átalakulóban van. Kutatásunk során félig strukturált interjú módszerrel két nagy kérdéscsoportot vizsgáltunk. Az első a testmódosításokkal, a tetoválásokkal és/vagy piercingekkel kapcsolatos kérdések körét, a második a jegyekkel kapcsolatos reakciókat, a társadalmi megítélés kérdését tartalmazza. A mintába 10 férfi és 10 nő került be. Az interjúalanyok többsége jól átgondoltan, és nem hirtelen felindulásból jutott el arra a pontra, hogy tetoválást, testékszert csináltasson magának. A motivációk nagyon változatos képet mutatnak, abban azonban megegyeznek, hogy mindenképpen egyfajta önkifejezést hordoznak az egyén számára. Az egyediség kifejezése szinte ugyanolyan erős, mint az önkifejezésé.

Restricted access

Absztrakt:

Frédéric Lordon a munkatörvénykönyv reformja elleni tiltakozás idején, 2016. februárban született Nuit debout urbánus ifjúsági mozgalmat elemezte áprilisban a politikai alany és tárgy, a horizontalitás és vertikalitás, továbbá a mozgalomnak a képviseleti demokráciához való viszonya szempontjából. Nyomában összehasonlítjuk ezt a mozgalmat egy körülbelül tízéves múlttal rendelkező, elsősorban vidéken kialakult és tevékenykedő másik ifjúsági mozgalommal, a ZAD-dal. Mi ennek a két mozgalomnak a múlthoz, az azt megszünteni akaró neoliberális erőkhöz (ellenállás) és a jövőhöz (kreativitás) való viszonya?

Restricted access

. (eds.): Ifjúság szociológia. Belvedere, Szeged, 2006, 69–94. [Hungarian] Zinnecker J. Ifjúság szociológia 2006

Open access
European Journal of Mental Health
Authors: Gábor Semsey, Gábor Török, Zsófia Csáky-Pallavicini, and Katalin Horváth-Szabó

Die Verfasser haben die Wirksamkeit der Werteübergabe in der Gemeinschaft Regnum Marianum untersucht. In ihrer Abhandlung geben sie zunächst einen Überblick über die wichtigsten Aspekte der Werteübergabe, wobei sie sich auf die Kriterien einer erfolgreichen Wertevermittlung konzentrieren, stellen dann kurz die Geschichte der Gemeinschaft Regnum Marianum, ihre gegenwärtige Tätigkeit und die wichtigsten Merkmale ihrer Pädagogik vor. In diesem Zusammenhang erläutern sie auch, wie die Kriterien einer erfolgreichen Werteübergabe in der Regnum-Gemeinschaft erfüllt werden. Als Nächstes stellen sie einige Ergebnisse einer Untersuchung über die Wirksamkeit der Wertevermittlung in der Regnum-Gemeinschaft vor, für die die allgemein gebräuchliche Werteskala nach Rokeach verwendet wurde. Die Ergebnisse werden mit denen einer in ganz Ungarn durchgeführten Untersuchung verglichen, außerdem werden die Unterschiede zwischen den Altersgruppen innerhalb der Gemeinschaft analysiert. Sie kommen zu dem Schluss, dass die Werteübergabe in der Regnum-Gemeinschaft als relativ erfolgreich bezeichnet werden kann , wenn man die gesell schaftliche Situation und die ungarische Geschichte der vergangenen Jahrzehnte berücksichtigt.

Restricted access