Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for :

  • "internethasználat" x
  • All content x
Clear All

I, Száva I. (eds.) Professors for the European Hungary Foundation’s studies I. [A média- és internethasználat mint a kötődéssel összefüggő magatartásforma asztmatikus fiatalok körében. In

Restricted access

NRC, Ariosz (2014) Lakossági internethasználat. Online Piacfelmérés 2013. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság. http://nmhh.hu/dokumentum/162930/lakossagi_internethasznalat_kutatasi_osszefoglalo_2013.pdf

Open access

Absztrakt:

A tanulmány célja a média, főként az internet szociális viselkedésre gyakorolt hatásának elemzése serdülőkorban. A munka első része a szociális viselkedést irányító kompetencia összetevőivel, illetve a szociális tanulás folyamatával foglalkozik. A tanulmány második nagy egysége azt vizsgálja meg, hogy van-e különbség az online és az offline környezetben alkalmazott szociális viselkedési formák között, és mindez hogyan hat a serdülők társas kapcsolatainak alakulására. Az empirikus vizsgálatokból nyert adatok inkább azt mutatják, hogy az internet használata alapvetően nem változtatja meg a fiatalok szociális viselkedését és társas kapcsolatrendszerét.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az internet mélyebb implementálása az egészségügybe több szempontból is javítja az ellátást, de ehhez meg kell ismerni a betegek preferenciáit az internetalapú infokommunikációs eszközök egészségügyi célú használatát illetően. Célkitűzés: A betegek egészségügyi célú internethasználatára vonatkozó szokásainak, attitűdjének megismerését tűztük ki célul. Módszer: Kérdőíves felmérést végeztünk 2016. október és 2017. április között fül-orr-gégészeti magánrendelőnkben, vizsgálaton megjelent betegek körében. Eredmények: 208 kérdőívet elemeztünk. A betegek nagy része naponta használja az internetet, elsősorban mobileszközökön. Szinte mindegyikük keresett már egészségügyi információt online, 19%-uk rendszeresen. 53%-uk elégedett a tartalommal, és nyitottak az orvos által javasolt weboldalak irányában. A betegek 32%-a kommunikált már online orvosával, és 93%-uk elégedett volt ezzel a kapcsolati formával. A betegek 8%-a használ rendszeresen okostelefonon egészségügyi alkalmazást, 6%-uk egyéb internetalapú egészségügyi adatrögzítő eszközt. A páciensek 60%-a választott már online információk alapján kezelőorvost, 17%-uk pedig rendszeresen így keres doktort. A válaszadók 82%-a még nem osztott meg egészségével kapcsolatos információt a világhálón. Következtetések: A betegek nagy arányban az internetről tájékozódnak az egészségükkel kapcsolatban. Az ott fellelhető információ minőségével nem teljesen elégedettek, viszont orvosuktól elfogadnák, ha ajánlana honlapokat. Növelné a betegmegelégedettséget, akár a kezelés hatékonyságát is, ha a betegek online kommunikálhatnának orvosukkal. Az egészségügyi jellegű okostelefon-alkalmazások, digitális eszközök terén nem érezni igazi áttörést, az elvi igény is mérsékelt, és az online betegközösségek sem kifejezetten népszerűek. Viszont az orvostársadalomnak szembe kell néznie a ténnyel, hogy az orvosválasztás egyre nagyobb arányban a világhálón fellelhető információn alapul. Orv Hetil. 2018; 159(51): 2175–2182.

Restricted access

A hipertextben használt navigációs stratégiákat és ezek tanulmányozására épülő, ismételten finomított navigációs eszközöket a fizikai környezet explorációja során használt mentális modellek alapján igyekeznek kialakítani. Még most is talány, hogy milyen mértékű izomorfizmus fogadható el a két környezet között, hogy melyek azon metaforák, modellek korlátjai, melyek sikereseknek bizonyultak a fizikai térben és átkerültek a hipertextbe.  Az ember-számítógép interakciójának (HCI) az elméleti kognitív pszichológia szemszögéből való tárgyalása részben a mentális modelleken keresztül válik lehetségessé. A felhasználási terület függvényében a mentális modell nem egységes fogalom, hanem változatos magyarázatokat és elméleti kereteket kap. Az ergonómiai szemlélet lényegét jól tükrözi az az emberközpontú meghatározás, amely a felhasználói fe­lületet függővé teszi a felhasználó személy rendszerről alkotott ítéletétől, attól, ahogyan a személy reprezentálja magát az artefaktumot, az artefaktum által reprezentált világot és az ezzel való kapcsolatát.  A felhasználók mentális modelljeinek tanulmányozása alapján megfogalmazott rendszerfejlesztési kérdések szűkebb fókuszában a hipertext környezetének bemutatása áll. A háttérkoncepciók tárgyalása révén fedem fel a mindennapi internethasználat mentális erőfeszítést kívánó jellegét.

Restricted access

Nyikos E., Szeredi B., Demetrovics Zs. (2001): Egy új viselkedéses addikció: az internethasználat személyiségpszichológiai korrelátumai. Pszichoterápia , 10 : 168-183. Egy új viselkedéses addikció: az internethasználat

Restricted access

): Taszitások és vonzások - Az internethasználat terjedését meghatározó tényezök Magyarországon. Szakdolgozat. [The elements which Effect the Diffusion of the Internet in Hungary - Thesis] ELTE Rogers, E.M. (1995

Restricted access

. NMHH ( 2016 a): Lakossági internethasználat – online piackutatás 2015 [Household Internet Usage – Online Market Research] . http://nmhh.hu/dokumentum/170534/lakossagi_internethasznalat_2015_teljes.pdf , accessed 02 / 05 / 2016

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dorner László, Hatvani Andrea, Taskó Tünde, Soltész Péter, Estefánné Varga Magdolna, and Dávid Mária

Irodalom Demetrovics Zs. , Szeredi B. és Nyikos E. ( 2004 ). A Problémás Internethasználat Kérdoív bemutatása xx . Psychiatria Hungarica

Restricted access