Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "környezeti tényezők" x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • All content x
Clear All

Légszáraz állapotban tárolt talajminták és mintavételi helyeiknek 27-31 év elteltével végzett ismételt mintavételezése után vizsgáltuk a Mezőföld 4 településének határában a KCl-EDTA-oldható mikroelem-tartalom változását üzemi viszonyok között. A vizsgálat a természetes és humán eredetű környezeti tényezők együttes, hosszú távú hatása törvényszerűségeinek tanulmányozására irányult.  A vizsgált, döntően mészlepedékes csernozjomok által borított régióban a talajok kémhatása az expozíciós idő alatt nagyon kis mértékben csökkent, a szervesanyag-tartalom viszont nem változott. A talajokban jelentősen nőtt a mért oldható Pb-tartalom, amelynek mennyisége az M7-es autópályától való távolságtól függően változott.  A savanyú talajokhoz hasonlóan nőtt az oldható Fe- és Al-mennyiség. A többszörös determinációs együttható felbontása azt mutatta, hogy az oldható Fe-tartalom pozitív, az oldható Al-tartalom pedig negatív irányban befolyásolja az oldható Pb-mennyiséget. A kapcsolatrendszerben az oldható mangán szerepe kisebb volt, mint azt a savanyú talajok esetében tapasztaltuk.  A vizsgált meszes talajokon nem tapasztaltuk a savanyú talajoknál elsősorban kilúgozódásra visszavezethető mikroelemtartalom-csökkenés jelenségeket.

Restricted access

A talaj-mikrobióta vizsgálata foszfolipidek alapján

I. Szükségesség és alkalmazási lehetőségek

Agrokémia és Talajtan
Authors: András Halbritter and Nikolett Uzinger

A talaj-mikrobióta mennyiségi viszonyait, struktúráját és funkcióit célzó vizsgálatok komoly bioindikációs értékűek lehetnek, jelentős gyakorlati segítséggel bírhatnak, ha egy talaj állapotát, egy kezelés vagy szennyezés hatását próbáljuk megismerni. Ilyen esetekben olyan könnyen kimutatható, jól követhető és lehetőleg kvantitatív mérhető markerekre, indikátorokra van szükség, melyekből a talaj belső történéseire, állapotára következtethetünk, és abból viselkedését megfelelő megbízhatósággal jósolni tudjuk. A mikrobióta közvetett vizsgálatára elméleti problémákkal a legkevésbé terhelt és a gyakorlatban is egyre terjedő választás a foszfolipidekre irányul. A foszfolipid-zsírsav- (PLFA-) alapú mikrobióta-vizsgálat előnyei a mennyiségi meghatározás és a specifikus mikrobacsoportok kimutatásának kombinációjából fakadnak, valamint abból, hogy a foszfolipidek a talajban gyorsan lebomlanak, így a PLFA-analízis mindig az aktuális mikrobaközösségről ad információt. Hátránya, hogy az egyes zsírsavak mennyisége környezeti tényezők hatására fajon belül is eltérhet, továbbá, hogy nagy az átfedés a különböző zsírsavak előfordulása között, és viszonylag kevés a kellő mértékben specifikus zsírsav. Az első életközösségi szintű foszfolipid-analízist King és munkatársai végezték 1977-ben. Azóta számos kutató alkalmazta és alkalmazza a talaj mikrobiális biomasszájának becslésére, valamint a mikrobióta struktúrájának meghatározásához a PLFA-analízist, például mezőgazdasági talajhasználat, talajszennyezés hatásainak vizsgálatára, ökotoxikológiai tesztekhez, jelölt szubsztrátok beépülésének vizsgálatára.

Restricted access

Légszáraz állapotban tárolt talajminták és mintavételi helyeinek 25–27 év elteltével végzett ismételt mintavételezése után vizsgáltuk a Marcal-medencében és a Nyugat-magyarországi-peremvidéken a KCl–EDTA-oldható nehézfémtartalom változását üzemi viszonyok között. A jellemzett időtartam magába foglalja azt az időszakot, amikor viszonylag nagyobb műtrágyaadagokat alkalmaztak az üzemek. A vizsgálat a természetes és a humán eredetű környezeti tényezők együttes, hosszú távú hatása törvényszerűségeinek tanulmányozására irányult.

A vizsgált, döntően barna erdőtalajok által borított régióban a talajok kémhatása az expozíciós idő alatt általában 1 pH-értékkel csökkent, a szervesanyagtartalom viszont nem változott.

Az oldható Cd- és Cr-tartalom a homok mechanikai összetételű területen szignifikánsan csökkent a megfigyelés 26–28 éve alatt, a kötöttebb talajokon nem történt igazolható változás. A homoktalajokon megfigyelt változást a savanyodás hatására fokozódó kilúgozódásnak tulajdonítjuk.

Közlekedési eredetű szennyezést nem tudtunk kimutatni. A szilárd burkolatú közlekedési utak 200 m-es környezetében és az attól nagyobb távolságra mért oldható nehézfémtartalom nem különbözött szignifikánsan.

Nem volt kimutatható összefüggés a talajok oldható nehézfémtartalmának változása és a műtrágyázás hatására változó oldható P- és K-tartalom között.

A vizsgált régióban a talajok oldható Co- és Pb-tartalma szignifikánsan növekedett a megfigyelési idő alatt. A növekedés 70–80 %-ban magyarázható az oldódási és redoxi folyamatok során keletkező könnyen oldható Mn-, Fe- és Altartalommal. Az összefüggésben a meghatározó szerepet a mangán játszotta.

Összességében megállapítható, hogy a vizsgált területen a talajok könnyen oldható nehézfémtartalmának változásait nem külső szennyezés, hanem a talajhasználat által befolyásolt mállási folyamatok és a talajkomponensek közötti átrendeződés okozza.

Restricted access