Search Results

You are looking at 1 - 10 of 30 items for :

  • "környezeti tényezők" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: A koraszülött gyermekek fejlődésének vizsgálata népegészségügyileg kiemelt terület, mivel százalékos arányuk nem csökken számottevőn az orvostudomány előrehaladásával. Célkitűzés: A koraszülött gyermekek pszichomotoros fejlettségi szintjének leírása potenciálisan befolyásoló környezeti tényezőkkel összefüggésben. Módszer: 2500 gramm alatti születési súlyú, a vizsgálat idején kétéves kisgyermek (n = 75) pszichomotoros fejlődése, otthoni környezetének minősége, szociodemográfiai háttere. Eredmények: A biológiai rizikót jelentő kisebb születési súly és hosszabb kórházi tartózkodás alacsonyabb fejlődési kvócienssel társul. A gyermeknélkülözés, valamint a gyermeket alacsony mértékben érő kognitív stimuláció és anyai empátia negatívan hat a fejlődési hányadosra, születési súlytól függetlenül. Az alacsony szocioökonómiai státuszt jellemző változók növekvő számú megjelenése, mint alacsony anyai iskolázottság, apa munkanélkülisége vagy kisebbségi csoporthoz tartozás, erősödő teljesítményromlással társul. Következtetés: A vizsgált társas-környezeti tényezők, a biológiai rizikón túl, már kétéves korban befolyásolják a koraszülött gyermekek fejlődését. A szerzők ajánlják a környezeti rizikótényezők mentén a legveszélyeztetettebbek minél korábbi szűrését, valamint fejlesztő intervenciók biztosítását, így megelőzve későbbi mentális, motoros nehézségek kialakulását. Orv. Hetil., 2017, 158(1), 31–38.

Restricted access

A polycystás ovarium szindróma a leggyakoribb heterogén endokrin rendellenesség reproduktív korú nőkben. A szindróma továbbra is rejtélyes rendellenesség, amelynek etiológiája még nem tisztázott. Családi előfordulása viszonylag gyakori polycystás ovarium szindrómában szenvedő betegek körében, ami jelentős genetikai komponensre utal, jóllehet, az öröklődés módja nem tisztázott. A szerzők orvosi irodalmi adatok alapján áttekintették a genetikai és környezeti tényezők szerepét a polycystás ovarium szindróma kialakulásában. A mai napig még nem azonosítottak olyan gént, ami okozza vagy jelentős mértékben hozzájárul a kórkép fenotípusának kialakításához. A polycystás ovarium szindrómát olyan genetikai rendellenességnek kell tekinteni, amelyben számos genetikai és környezeti tényező kölcsönhatása határozza meg a heterogén klinikai és biokémiai fenotípust. Összefoglalva a jelenlegi bizonyítékokat, a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a környezeti tényezők azonosítása és módosítása lehetségessé teszi azon személyek egészségének hatékonyabb védelmét, akiknél a genotípus vagy korábbi környezeti hatások hajlamosítanak a betegség kifejlődésére. Orv. Hetil., 2013, 154, 650–657.

Restricted access

A gyulladásos bélbetegségek epidemiológiájában az elmúlt két évtizedben jelentős változást látunk. Az IBD korábban a gazdaságilag, iparilag fejlett nyugati országokra volt jellemző, jelenleg azonban a korábban alacsony incidenciájú területeken is egyre gyakoribb. Különösen igaz ez a colitis ulcerosára, melynek incidenciája megközelíti a nyugati országokét. A Crohn-betegség a fejlődő országokban még ritka, ami amellett szól, hogy a feltételezett környezeti faktor(ok) colitis ulcerosában gyorsabban, vagy másként hatnak. Európában a korábbi észak-dél gradiens eltűnőben van, a nyugat–kelet gradiens is csökken. A környezeti tényezők közül bizonyítottnak tekinthető a dohányzás és az appendectomia ellentétes szerepe colitis ulcerosában valamint Crohn-betegségben, továbbá az oralis fogamzásgátlók mérsékelt elősegítő hatása mindkét kórképben. A táplálkozás, a perinatalis tényezők, a pszichés tényezők, és a nem steroid gyulladásgátlók patogenetikai szerepére vonatkozó adatok ellentmondásosak.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ádám Domonkos Tárnoki, Dávid László Tárnoki, Tamás Horváth, Júlia Métneki, and Levente Littvay

Bakkné Nagy, M., Tárnoki, D. L., Tárnoki, A. D.: Environmental factors that influence smoking habits of monozygotic and dizygotic twins. [A dohányzási szokásokat befolyásoló környezeti tényezők egy- és kétpetéjű ikrek körében.] Orv. Hetil., 2013, 154

Open access

Absztrakt:

A cukorbetegség és a depresszió világszerte népbetegség. Mindkettő kialakulása multifaktoriális, amelyben szerepet játszhatnak külső, környezeti tényezők, valamint belső, a szervezetben játszódó folyamatok, többek között különböző gének nem megfelelő működése. Bár a diabetes és a depresszió komorbiditása jól ismert, a két betegség hátterében zajló folyamatok, illetve ezen folyamatok egymásra hatása nem minden részletet illetően tisztázott. A szerzők összefoglaló közleményének célja bemutatni a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió közötti kétirányú kapcsolat hátterében álló ismert és még csak feltételezett mechanizmusokat, illetve felhívni a figyelmet a két betegség egyidejű szűrésének és kezelésének fontosságára, hiszen együttes fennállásukkor nőhet a morbiditás és a mortalitás. A cukorbetegek depresszióra irányuló szűrésével és a depressziós betegek diabetes irányú kivizsgálásával csökkenthető lehet a komorbiditásból származó komplikációk és szövődmények, illetve a kezelési nehézségek előfordulása. A két betegség ellátásában fontos szerepe van a családorvosnak, aki a korai diagnózissal és kezeléssel javíthatja a betegek életminőségét, lassíthatja a betegségek progresszióját és a szövődmények kialakulásának kockázatát. Orv Hetil. 2019; 160(21): 807–814.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kitti Sólya, Csilla Dézsi, Melinda Vanya, János Szabó, János Sikovanyecz, Zoltán Kozinszky, and Károly Szili

Absztrakt

Az ajak- és szájpadhasadék a veleszületett rendellenességek egyik leggyakoribb típusa. A szerzők célja, hogy összefoglaló irodalmi ismereteket nyújtsanak a kórképről. A nemzetközi szakirodalom áttekintésén és megvitatásán túl kiemelik a megelőzés lehetőségeit, a genetikai és környezeti tényezők szerepét, az anatómiai és embriológiai jellemzőket, a prae- és a postnatalis diagnózis és kezelés lehetőségeit. Az etiológia multifaktoriális, mind genetikai, mind környezeti faktorok együttes hatása sokszínű fenotípusos és klinikai jellemzőkhöz vezet. A praenatalis diagnosztikában, megelőzésben, genetikai tanácsadás során és a sebészi kezelési stratégiával kapcsolatban a megfelelő multidiszciplináris ismeretek hiánya komoly diagnosztikai hibákhoz vagy tévedésekhez vezethet, ezért kiemelten fontos a klinikai csapatmunka ezekkel az állapotokkal kapcsolatban. A professzionális csapatmunka és multidiszciplináris együttműködés garantálja az optimális ellátást és jobb életminőséget biztosít a betegek és családjuk számára. Orv. Hetil., 2015, 156(37), 1483–1490.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Mónika Bakkné Nagy, Dávid László Tárnoki, and Ádám Domonkos Tárnoki

Bevezetés: A dohányzási szokásokat környezeti tényezők (család, barátok) és pszichés tényezők is alakítják. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az egy- és kétpetéjű ikrek dohányzási szokásait befolyásoló környezeti tényezők megismerését. Módszer: 45 egypetéjű és 23 kétpetéjű ikerpár (életkor 35±16 év) kérdőíves vizsgálatát végezték. Eredmények: Ha az anya nem dohányzik, az 53%-kal, ha az apa nem dohányzik, az 49%-kal csökkenti az esélyét annak, hogy ikergyermeke dohányossá váljon. A kétpetéjű ikreket a szülők nagyobb mértékben befolyásolják (70%), mint az egypetéjű ikreket (31–36%). Ha az ikertestvér vagy testvér nem dohányzik, az 86%-kal csökkenti az esélyét annak, hogy az egyén dohányozzon. Ez az összefüggés egy- és kétpetéjű ikrek körében is jelentős mértékű. Ha a baráti társaságban van olyan, aki dohányzik, és nem próbál leszokni, az 8,3-szeresére növeli az esélyét annak, hogy az egyén dohányozzon. A baráti társaság szerepe férfiak, illetve fiatalok esetében jelentősebb. Következtetések: A szülők és a testvérek példamutató magatartása segíti iker fiataloknál a dohányzásra való rászokás elkerülését. Orv. Hetil., 2013, 154, 978–984.

Open access

Absztrakt:

A 6 éves életkor előtt kialakuló, úgynevezett nagyon korai kezdetű gyulladásos bélbetegség a Crohn-betegségtől és a colitis ulcerosától eltérő etiológiájú, de szintén krónikus bélrendszeri gyulladással járó kórkép. Döntően monogénes eredetű immundefektusnak kell tartanunk, amelyben a bélrendszeri tünetek mellett az immundeficientiákra jellemző tünetek változatos formában jelentkezhetnek. A háttérben álló géndefektusok meghatározásának jövője várhatóan az új generációs szekvenálási technológia, azonban a genetikai meghatározottság mellett szem előtt kell tartanunk azt is, hogy a génállomány a környezeti hatásokkal folyamatos kölcsönhatásban áll. Az utóbbiak közül a táplálkozás feltétlenül kiemelendő. A jövőben a gyermekkorban manifesztálódó gyulladásos bélbetegségekre jellemző, környezeti tényezők által indukált epigenetikai változások azonosítására szintén törekednünk kell. A betegség lehető legkorábbi felismerése kulcsfontosságú, hiszen ez teszi lehetővé az adekvát kezelés megkezdését, monogénes immundefektusban a csontvelő-transzplantáció mielőbbi elvégzését. Orv Hetil. 2018; 159(49): 2050–2056.

Restricted access

A krónikus vírushepatitisek jelentik ma a legismertebb okokat a hepatocellularis carcinoma (HCC) kialakulásában. A krónikus B- és C-vírus-hepatitis a májrákok körülbelül 40-50%-át okozza. A nyugati típusú társadalmakban a HCC előfordulása folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az alkohol számít a környezeti tényezők közül a legfontosabbnak, bár az alkoholfogyasztás a legtöbb országban csökken. Ez aláhúzza az egyéb környezeti tényezők fontosságát is. Az elfogyasztott alkoholmennyiséggel egyenes arányban növekszik a cirrhosis és a következményes HCC gyakorisága nőkben és férfiakban egyaránt. A kémiai anyagok közül a legismertebb a Kínában és Afrikában elterjedt aflatoxin, amely a gabonaféléket szennyező mycotoxin. Hasonló területeken endémiás, mint a hepatitis B-vírus, együtt szinergista hatást fejtenek ki. A dohányzás is egyértelműen bizonyított hepatocarcinogen hatással rendelkezik. Ez is jelentősen fokozódik, ha alkoholfogyasztással vagy vírushepatitisszel társul. Társadalmilag talán a legfontosabb az elhízás, a következményes nem alkoholos zsírmáj, illetve steatohepatitis és a 2-es típusú cukorbetegség, amelyek prevalenciája egyre fokozódik. Feltehetően ezek állnak a növekvő HCC-gyakoriság hátterében. Az inzulinrezisztencia és az oxidatív stressz képezik a legfontosabb patogenetikai lépéseket a májsejtkárosodásban. További fontos rizikótényező az orális fogamzásgátlók elterjedt használata. Egyes foglalkozások esetén a tartós szervesoldószer-expozíció is növeli a HCC rizikóját. Védelmet jelenthetnek az antioxidánsok, a szelén, a gyógyszerek közül a statinok és a feketekávé-fogyasztás.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Sára Zsigrai, Alexandra Kalmár, Gábor Valcz, Krisztina Andrea Szigeti, Barbara Kinga Barták, Zsófia Brigitta Nagy, Péter Igaz, Zsolt Tulassay, and Béla Molnár

Absztrakt:

A B9-vitaminhoz, vagy más néven foláthoz természetes és szintetikus formában juthatunk hozzá, főként zöldségfélék vagy folsavtartalmú táplálékkiegészítők fogyasztásával. Hozzájárul a sejtek megfelelő fejlődéséhez és osztódásához, ezáltal jelenléte nélkülözhetetlen bizonyos alapvető anyagcsere-folyamatok lejátszódásához. Környezeti tényezők, örökletes faktorok és az öregedés következtében fellépő szervezetszintű csökkenése genetikai, epigenetikai, valamint metabolikus változásokhoz is vezethet. Összefüggésbe hozható többek között a megaloblastos anaemia, különféle szív- és érrendszeri (például érelmeszesedés, stroke), szülészeti (például placentaleválás, spontán vetélés, koraszülés, velőcsőzáródási rendellenesség), neuropszichiátriai (például Alzheimer-kór, Parkinson-kór, depresszió) és daganatos megbetegedések kialakulásával. A vitamin a fent említett kórállapotok mindegyike esetén preventív hatású, azonban bizonyos daganatos megbetegedések szempontjából terápiás alkalmazásának ideje nagy körültekintést igényel, ugyanis a már fennálló rákelőző állapot progresszióját elősegítheti. Pótlása több mint 60 országban szabályozott keretek között folyik a lakosság minimális folsavellátottságának elérése és a folsavhiányhoz köthető kórállapotok megelőzése érdekében. Habár 1998-ban a táplálék dúsításának bevezetését aggodalom övezte a B9-vitamin karcinogenezisben betöltött feltételezett szerepe miatt, a jelenlegi statisztikai adatok nem támasztják alá ilyenfajta egészségkárosító hatását. Ellenben számos jótékony tulajdonsága mutatkozik meg, ami a kezdeményezéshez csatlakozó országok számának bővülését eredményezheti a közeljövőben. Amellett, hogy a folsav széles körben használt táplálékkiegészítő, az onkológiai gyógyászatban is előszeretettel alkalmazzák (leukovorin) egyes kemoterápiás szerek (például metotrexát, 5-fluorouracil) hatékonyságának fokozására. Orv Hetil. 2019; 160(28): 1087–1096.

Open access