Search Results
A képesítési keretrendszerek hatása a felsőoktatásra
The Impact of Qualifications Frameworks on Higher Education
/McGraw Hill. 6 Caspersen, J., Frølich, N. & Muller, J. (2017) Higher education learning outcomes – Ambiguity and change in higher education. European Journal of Education , Vol. 52. pp. 8–19. https://doi.org/10
Tanulási eredmények kidolgozása és használata
Elvi megfontolások és gyakorlati útmutatások
Az írás az európai kontinentális felsőoktatásban a Bologna-folyamat során kidolgozott, és a miniszterek által a 2005-ös bergeni találkozón elfogadott, az egységes felsőoktatási térség számára szóló képesítési keretrendszer nyomán előtérbe kerülő kimeneti szabályozó eszközök egyik elemeként megjelenő tanulási eredmények (learning outcomes) programfejlesztésre való alkalmazásának szempontjait tekinti át. A kimeneti eredmények felől közelítő tervezési szemlélet a korábbi tartalmi, procedurális szemlélettől eltérően veti fel a programok tervezése és fejlesztése közben megjelenő kérdéseket, problémákat, legyen az a környezeti szabályzókhoz való viszony kezelése, a program építő elemeinek meghatározása vagy éppen az alkalmazandó értékelési eljárások. A tanulmány - tekintettel arra, hogy Magyarországon is éppen hogy csak megjelent az új szemléleti keret - elsősorban a programtervezési eljárás bemutatására törekszik, mintegy útmutatóként szolgálva ahhoz a közös tanuláshoz, amelybe a felsőoktatás hazai szereplői és érintettjei az alapképzési szakok, valamint ezek képzési és kimeneti követelményei általános és szakmai kompetenciáinak kialakítása során kóstoltak bele először.
important implications for our educational programs, learning outcomes, teaching/learning, assessment methods, and so on. 5 In this respect, as a consequence of these developments, there has been a shift in emphasis in university education in Europe effected
Az Európai Felső oktatási Térséghez, az ún. Bologna-folyamathoz kapcsolódva a magyar felsőoktatás számára alapvető váltást jelentett az áttérés a kimeneti szabályozásra. Ez egyfajta paradigmaváltást jelent, ami fontos elvi kérdéseket vet fel: például azt, hogy „tiszta” modellt alkalmazzunk, vagy egy „vegyes” modellt alakítsunk ki; hogyan teremthető meg a szabályozás belső konzisztenciája és a munkaerő-piaci igényeknek való megfeleltetés. A tanulmány ennek kritikus kérdéseit járja körül, részben a szabályozási elvek végiggondolásával, részben a gyakorlati megvalósítás problémáinak megfogalmazásával. A tanulmány végül javaslatot tesz az üzleti képzési ág BA és MA szintjei egységes kompetenciakövetelményeinek megfogalmazására.
human capital, as measured by secondary school learning outcomes, enhance economic growth?”. We have broken down this research question into two hypotheses. The first hypothesis is that the increase in PISA scores will have a positive effect on GDP per
improve learning outcomes ( Carless, 2020 ; Ibarra-Sáiz, Rodríguez-Gómez, & Boud, 2020 ). This shift has been a reaction to several problematic issues arising from the transmission view of feedback. As explained by Nicol and Macfarlane-dick (2006) , the
The lifelong learning opportunities in open air museums are many and do often take a form and have a learning outcome for a target group which surprises people outside the sector. This article shows examples of how to use the open air museum as a learning resource for people in all ages and with well tested practices based on use of an open air museum as the three dimensional and full scale by authenticity shaped learning environment.
Higher educational dropout is a major education policy issue that can be influenced by several factors. In addition to the family background, it is necessary to mention the motivation for further education as an individual factor which has a complex effect. Another possible individual cause can be the attractiveness of the labor market. Due to the ratio of students dropping out of higher education in Hungary, it can be suspected that students’ intensive work contributes to weaker learning outcomes, resulting dropout finally. In this context, however, the decisive role of the different work values and working attitudes is also unquestionable. Other institutional factors such as the country of the institution or the type of financing of the training cannot be ignored as well. Accordingly, in our research, we investigated individual, institutional, and sociodemographic factors affecting persistence through the TESCEE 2015 (N = 2015) database. Factors influencing persistence were measured by linear regression analysis with the application of two-sample t-test to measure the between-group differences. Regarding socio-demographic factors, the father’s educational level showed a significant impact on a negative while the mother’s employment in a positive way, furthermore, gender presented a trend effect. Institutional factors by themselves are not remarkable; however, some individual factor can increase their impact. At the individual level, the significant effect of career office membership and work values could be detected. Our results can contribute to the recognition of the relationships behind the high ratio of dropout and the identification of factors that can promote persistence, which can support to reduce the dropout ratio at a national and international level.
]) Tremblay K. OECD’s feasibility study/Assessment for higher education learning outcomes (AHELO): Rational challenges and initial insights from the feasibility study, (see also, http://www.oecd.org/edu/ahelo ) Benjamin R. The
–800. Štulić R., Stojaković V. On possible modifications of descriptive geometry topics — architectural curricula based upon competences and learning outcomes, Proceedings of the 24 th National and 1 st International Scientific Convention MoNgeometrija 2008
