Search Results
Az endoszkópos vizsgálatok minősége alapvetően befolyásolja azok értékét. A fejlett világban ezért a folyamatos minőségfejlesztés módszerét használják ennek javítására. Hazánkban a gastrointestinalis endoszkópia területén nincs példa még a minőség mérésére sem. Cél: Az endoszkópos laboratóriumban végzett kolonoszkópiák teljességének mérésével a minőség meghatározása és javítása. Betegek és módszer: A projekt indulása előtti negyedév leleteiből (841 kolonoszkópia) a szerzők retrospektíven határozták meg a kiinduló értékeket. A következő két évben (2009-ben 3160, illetve 2010-ben 3167 kolonoszkópia) háromhavonta értékelték a caecum elérésének arányát vizsgáló orvosokra lebontva. Eredmények: A bázisidőszak caecumintubálási rátája 81,6% volt, ám ha nem vették figyelembe az elégtelen előkészítésből és az előre nem tudott szűkületből adódó vizsgálatokat, akkor az érték (illesztett caecumintubálási ráta) 90,9% volt. A következő két év során a caecumintubálási ráta 84,2% és 85,7% (p = 0,0394) volt, míg az illesztett ráta 92,3 és 92,6%-nak (p = 0,381, NS) bizonyult. Tizennégy vizsgáló orvos közül a bázisidőszakban csak hat orvos esetében volt az illesztett caecumintubálási ráta 90% fölött, míg a második évben már 10-nek, és csak egy vizsgáló maradt 87% alatt. Az évi 100-nál több kolonoszkópiát végzők illesztett caecumintubálási ráta eredményei 91,2%-ról 92,7, majd 93,1%-ra javultak, míg az évi 100-nál kevesebbet vizsgálók esetében az értékek 86,7%-ról a következő években 85,5 és 89%-ra változtak. Következtetések: A komplettségi indikátor kiszámításával és nyilvánossá tételével, vélhetően pusztán a nagyobb odafigyelésnek köszönhetően, az endoszkópia minősége a kolonoszkópos komplettségi mutató alapján nőtt a szerzők munkahelyén. Igazolták, hogy a legalább évi 100 kolonoszkópiát végzők minőségi mutatója jobb, mint a beavatkozást ennél kisebb számban végzőké. Orv. Hetil., 2012, 153, 1142–1152.
Summary
On 5 July 2010, preceding the Euralex conference, an international symposium on the role of Terminology Service Centres (TSCs) was organised in Leeuwarden (the Netherlands). The organisers were the Dutch Association for Terminology (NL-TERM) and the Dutch Terminology Service Centre (Dutch TSC). The starting point for the colloquium was a question frame, viz. WHO does WHAT for WHOM, WHEN, WHERE, WHY and HOW. In this paper, the main answers given during and conclusions drawn at the end of the symposium will be presented, together with a plan for the Dutch TSC to proceed and how to further international collaboration between TSCs. In the first section, the problem of knowledge-sharing will be discussed. We will show how cooperation between TSCs could result in the improvement of services provided by these centres, followed by a short discussion of the questions and recommendations presented at the symposium. Finally, the main services of the Dutch TSC will be introduced.
A nemzetközi szakirodalom egyre gyakrabban foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a minőségi indikátorokra támaszkodó nyilvános minőségértékelésnek mi a hatása az ellátás minőségére és az érintettek döntésére vonatkozóan, illetve melyek azok a kritériumok, amelyek mentén nyilvános minőségértékelési rendszereket célszerű kialakítani. A nemzetközi szakirodalom alapján a dolgozat hat témakört mutat be: (1) az indikátorok képessége a szolgáltatók megkülönböztetésére; (2) az eredményindikátorok alkalmassága a szolgáltatók megítélésére; (3) a bajnoki tabellák képessége a szolgáltatók rangsorolására; (4) a lakosság viselkedése a szolgáltatók választása során; (5) az indikátorokra támaszkodó nyilvános minősítések hatásai; (6) ajánlások minősítési rendszerek kidolgozására. A szakirodalmi kutatások szerint elsősorban a kockázatkiegyenlítési problémák miatt az indikátorok képessége a szolgáltatók megkülönböztetésére a nyújtott ellátás minősége szempontjából kérdéses; az elért ellátási eredmények nem feltétlenül utalnak vissza az ellátási folyamatok minőségére; a több indikátorból komponált intézményi sorrendek (bajnoki tabellák) nem megbízhatóak; a lakosság a szolgáltatók kiválasztásakor elsősorban a környezet véleményét és a távolságot veszi figyelembe; és a nyilvános közlések hatására igazoltan romlik az ellátás átfogó minősége. A szolgáltatók értékelésében alkalmazott mérési eredmények közzétételét eszköznek kell tekinteni. A lakosság intézményválasztásának elősegítésére az ő preferenciáik mentén végzett betegelégedettségi vizsgálatok nyilvánossá tétele hozhatja meg a kívánt eredményt. A minőségfejlesztési célokat igazoltan segítik a szolgáltatói körben végzett közvetlen visszajelzések az indikátorok mért értékeiről, illetve pontosabb kép kapható az ellátási és szervezési folyamatok, standardok egységes felülvizsgálatára alapozott eljárások külső értékelési rendszerekbe történő beemelésével.
Absztrakt
Az egészségügy és a gyógyítóeljárások rohamléptékű fejlődése mellett a XXI. században egyre inkább középpontba kerül az ellátás hatékonysága, az intézményi működés és a biztonságos betegellátás kérdésköre. A betegbiztonság növelésének tudományosan is bizonyítottan eredményes eszköze az akkreditáció, amely bár lassan több mint száz éve jelen levő eszköz az egészségügyben, robbanásszerű terjedése csak az 1990-es évektől indult meg. A közeli jövőben Magyarországon is elinduló, hazai fejlesztésű akkreditációs rendszer működtetésében és sikerében meghatározó tényező lesz az egészségügy szereplőinek támogatása és aktív részvétele – ez azonban nem várható el az alapvető célok és jellemzők ismerete nélkül. Bonyolítja az új rendszerben való eligazodást és ahhoz való viszonyulást a magyar ellátók által már jól ismert ISO tanúsítás jelenléte. Jelen összefoglaló rövid áttekintést kíván nyújtani az egészségügyi akkreditáció fejlődéséről, céljairól, működéséről és jelentőségéről, valamint a tanúsítással való hasonlóságokról és eltérésekről. Orv. Hetil., 2016, 157(4), 138–145.
Department Working Papers No 446, OECD, 2005. Kullmann, L.: Quality improvement in hospitals. Expectations and challenges. [Minőségfejlesztés a kórházakban. Elvárások és kihívások.]. Kórház, 2004, 11 , 37
protokollja Szedálás az eszközös diagnosztikus és terápiás beavatkozásokhoz http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/aneszteziologia . 8. J.E. Mandel
. Professional guideline of the Ministry of Health: Retinopathy of prematurity (ROP). [Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja: Retinopathia prematurorum (ROP).] 2008. http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/szemeszet [Hungarian
Guideline of the Ministry of Health for mammographic screening and early breast cancer detection – 2008. [Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a mammográfiás emlőszűrésről és a korai emlőrák diagnosztikájáról – 2008.] http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes
1515 1538 . 6. Patológus Szakmai Kollégium . Az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele . Az emlő műtéti- és biopsziás anyagok patológiai feldolgozásáról. http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes
Health. [Az Egészségügyi Minisztérium Szakmai Sugárterápiás és Onkológiai Protokolljai.] http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/sugarterapia-onkologia [Hungarian
