Search Results

You are looking at 1 - 10 of 35 items for :

  • "nemzeti identitás" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Nemzeti identitás és kollektív áldozati szerep

National identity and collective victimhood-contents of Hungarian national identity: Examination of collective victimhood with exploration of emotions related to victim and perpetrator position

Pszichológia
Authors:
János László
and
Éva Fülöp

történelmi pálya és a nemzeti identitás érzelmi szerveződése, PhD értekezés . Pécsi Tudományegyetem , Pszichológiai Doktori Iskola . 15. Giner-Sorolla , R. , Castano , E. , Espinosa , P

Restricted access

, Routledge . 28. László János , Ehmann Bea , Imre Orsolya ( 2002 ): Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás

Restricted access

Az evéssel kapcsolatos civilizációs zavarok gyakoribbá válásának hátterében a kulturális hatások lényegesek. Ezek között a nemzeti identitásvesztés fontos lehet. A nemzeti identitás kialakulásában az ételekkel és étkezéssel kapcsolatos hagyományok szerepe alapvető. A nemzeti szimbólumok között számos étel található, amelyeket gyakran használunk a nemzetek jellemzésében. Az ételek fontos szerepet töltenek be a kulturális emlékezetben is. A közös emlékezet jelentősége nagy az identitásban, s az ételekre, ételkészítésre való emlékezés a kultúrákban fontos etnikai összetartó erő. Ezt segíti az ételek és az étkezés időt strukturáló hatása is. A globalizáció korában a nemzeti ételek segítik a speciális nemzeti karakter megőrzését, de az európai szokásokhoz való alkalmazkodás megkívánja az ételkészítés átalakulását is. A jövő kérdése, hogy ez a hatás mennyire jár a nemzeti identitás csökkenésével, és fokozza-e az evéssel kapcsolatos patológiás megnyilvánulások gyakoriságát.

Restricted access

A történelmi regények a szocializáció egy sajátos területét reprezentálják (Burke, 1945; Bettelheim, 1975). A legtöbb történelmi regény nemcsak esztétikai élvezetet nyújt, hanem a történelem, a kollektív emlékezet játéktere is egyben. Ezek a regények azon felül, hogy bevezetik a befogadót az olvasás muvészetébe, a nemzeti identitás kulturális mintáit is közvetítik. Kutatócsoportunkkal arra vállalkoztunk, hogy megvizsgáljuk a legnépszerubb magyar történelmi regények azonosulásra csábító mintázatait, amelyek - feltételezésünk szerint - sikerességük kulcsai is egyben. A sorban szereplo harmadik legnépszerubb regény Jókai Mór Erdély aranykora címu regénye. A vizsgálat célja a regényben felmerülo politikai (és magánéleti) problémákkal szemben alkalmazott megküzdési stratégiák rendszerének feltérképezése és elemzése volt. Azonosítottuk a leggyakrabban eloforduló szereploket ért fenyegetéseket, valamint a fenyegetésekkel szemben alkalmazott megküzdési módokat. Ezenfelül minden egyes megküzdési mód kimenetelét, hatékonyságát is értékeltük. Így az interperszonális és csoportszintu kapcsolatok konfliktusmátrixa, valamint a szereplok copingmátrixa alapján a regényben egy jól kirajzolódó megküzdési modellt kaptunk. Számos megküzdési mód jelenik meg a regényben. Figyelemreméltó, hogy ellentétben a „heroikus történelmi” elbeszélésekkel, a regény sem a konfrontációt, sem az instrumentalizációt nem ábrázolja hatékony megküzdési stratégiának. A pragmatista csoport számára egzisztenciális szempontból az elfogadás, valamint az ellenállást követo elfogadás bizonyul a leghatékonyabb megküzdési módnak, noha ez számos esetben az identitás gyengítésével jár.

Restricted access

Common fate of the Visegrád peoples.

Resemblances of tradition and mentality

Visegrádi sorsközösség.

Hasonló hagyományok és mentalitás
Scientia et Securitas
Author:
Gy. Csaba Kiss

Summary. The study is a comparative overview of the mental traditions of the Visegrad nations. Based on the circumstances of modern nationhood, there is a wide zone on our continent, roughly between the Baltic Sea, the Adriatic and the Black Sea, where this modernisation process has taken place in a similar way. Here, the goals of the nation-state could be formulated in terms of dynastic empires. Cultural nation-building played a particular role in our region. In an area made up of a colourful mosaic of languages and religions, the sense of threat was predominant, as can be seen from the national self-images expressed in the national anthems. The prejudice with which competing nationalisms viewed each other is instructive. In the 20th century, our region had to live through two periods of totalitarianism, which is a significant difference compared to the western countries of the continent.

Összefoglalás. 2021. február 15-én emlékezhettünk meg a visegrádi együttműködés 30. évfordulójáról. Azon a napon írták alá az egyezményt Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország vezetői az akkori három ország szorosabb kapcsolatáról. Azon a történelmi helyen, ahol 1335-ben a cseh, a lengyel és a magyar király egyeztette külpolitikai és gazdasági célkitűzéseit. A szovjet befolyási övezetből kikerülve a demokratikus átmenet során magától értetődő volt, hogy az új geopolitikai helyzetnek megfelelően országaink kísérletet tesznek politikájuk összehangolására. A tanulmány a visegrádi nemzetek mentális hagyományainak összehasonlító bemutatására tesz kísérletet. Sok évszázados tapasztalataink szerint ez az a térség, melyet a történelem a Nyugat keleti határvidékére helyezett. A modern nemzetté válás körülményeit figyelembe véve pedig létezik kontinensünkön egy széles zóna, nagyjából a Balti-tenger, az Adria és a Fekete-tenger között, ahol hasonló módon ment végbe ez a modernizációs folyamat. A nemzetállami célokat itt azonban állami függetlenség hiányában, dinasztikus birodalmak keretében lehetett megfogalmazni. Különös szerepe volt térségünkben a kulturális nemzetépítésnek. A nyelvek, felekezetek színes mozaikjaiból álló területen meghatározó volt a veszélyeztetettség tudata, jól láthatjuk ezt a himnuszokban megfogalmazott nemzeti önképekből. Tanulságos, hogy milyen előítéletekkel szemlélték egymást a vetélkedő nacionalizmusok. Ami a közösségi emlékezetet illeti, lényeges mozzanat, hogy a XX. században két totalitarizmust kellett térségünkben átélni, ez pedig jelentős különbség a kontinens nyugati országaihoz képest. Öt fejezetben kívánjuk bemutatni sorsközösségünk hagyományait, mentalitásunk hasonló vonásait. Először a himnuszok tükrében: érzékeltetve a nemzeti önképnek drámaira festett vonásait. Akkor érthető ez, ha ismerjük a nemzetté válás sajátos útjának közép-európai sajátosságait, hiszen a körülményeknek, a gyakran kedvezőtlen adottságoknak meghatározó szerepük volt a nemzeti identitás jellegének kialakításában. Miután egymással versengő nemzeti mozgalmakról volt szó, gyakran előítéletek is kialakultak közöttünk, ezek hátterét, fölépítésük logikáját föltétlenül érdemes megismerni, csak így lehet ugyanis fölszámolni az együttműködést akadályozó tényezőket. A négy visegrádi országban mindmáig jelentős a közösségi emlékezet szerepe, erősebb a történeti tudat, mint kontinensünk nyugati felén. Önazonosságunk fontos alapját jelenti a klasszikus (XIX. századi) nemzeti irodalom. Benne születtek meg a történeti események és személyek mítoszai, az irodalom alkotóinak nemegyszer meghatározó szerepük volt a történelemben, beleértve a kommunista korszakot, valamint az 1989–1990-es demokratikus átmenetet.

Open access

Sérülékeny identitás a kollektív áldozati tudat pszichológiai hatásai

Instable identity the psychological effects of collective victim consciousness

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Noémi Zsuzsanna Mészáros
,
Eszter Vámos
, and
Zsolt Péter Szabó

Csepeli Gy. , Örkény A. , Székelyi M. , & Poór J. ( 2004 ). Nemzeti identitás Magyarországon az ezredfordulón . Társadalmi Riport , 8 ( 1 ), 471 – 483

Open access

Azonosság vagy különbözőség. Fiatalok nemzeti identitása és előítéletessége négy városban

Identity or Diversity: The National Identity and Prejudices of Young People in Four Cities

Educatio
Author:
István Murányi

Absztrakt:

A közelmúltban több kutatás is foglalkozott a fiatalok nemzeti identitásának és csoportközi előítéletességének leírásásával, valamint a köztük fennáló kapcsolat empirikus igazolásával. A nemzeti identitás és az előítéletesség tipikusan létező típusai közötti korreláció és/vagy ok-okozati modell részletes, valamilyen szociokulturális jellemző alapján történő komplex vizsgálatára gyakorlatilag nem találunk példát a hazai szakirodalomban. Ezért – felhasználva az azonos koncepciót és operacionalizálást követő „Iskola és Társadalom 2017” kutatássorozat adatfelvételét – négy olyan városban (Budapest, Debrecen, Pécs és Győr) vizsgáltuk az identitás és előítéletesség kapcsolatát, amelyek feltehetően eltérő állampolgári szocializációs feltételeket jelentenek a fiataloknak. A település és az egyéni sajátosságok leírása és hatása nélkül a városok középiskolás fiataljait jellemző nemzet- és állampolgár-fogalmi konstrukció, valamint az etnikai/nemzeti kisebbségekhez és nemzetekhez kapcsolódó viszony bemutatására és területi eltéréseire koncentrálunk. Az elemzés következtetéseit egy olyan analízis során kívánjuk felhasználni, amely figyelembe veszi a vizsgált fiatalok szocializáció szempontjából releváns individuális és a városok kontextuális jellemzőit is.

Open access

A nemzeti azonosulás nehezen kezelhető, mérhető változó. A kezdeti, egydimenziós azonosuláskutatások ellentmondásos eredményekhez vezettek. Úgy tűnik, hogy a nemzeti azonosulás egydimenziós megközelítése sem konceptuálisan, sem empirikusan nem állja meg a helyét (összefoglalóan Ashmore, Deaux és McLaughlin-Volpe, 2004). Kutatásunk első szakaszában egy, a magyar nemzeti azonosulást vizsgáló kérdőívet alakítottunk ki. Az adatainkra végzett faktoranalízis eredményeként olyan kétfaktoros azonosulási modellt kaptunk, amely leginkább Roccas, Klar és Liviatan (2006) kétdimenziós azonosulási modelljének feleltethető meg. Ez a modell a társas identitás és a szelfkategorizációs elméletek (Tajfel, 1978; Turner, Hogg, Oakes, Reicher és Wetherell, 1987) mellett a nacionalizmus és a patriotizmus hagyományos felosztására épül (Adorno, Frenkelbrunswik, Levinson és Sanford, 1950; Kosterman és Feshbach, 1989; Staub, 1997). A kérdőív kialakítását és bemérését követően érvényességi vizsgálatokat végeztünk, amelyek megmutatták, hogy az azonosulás két különböző módja — a kötődés és a glorifikáció — eltérő módon kapcsolódik az olyan csoportalapú jelenségekhez, mint például a csoportalapú érzelmek, a csoportot felmentő stratégiák használata, vagy a külső csoport kompenzálására való hajlandóság a saját csoport agresszív fellépését követően.

Restricted access

A csoporttörténetek a csoportidentitás hordozói és közvetítői egyszerre. Ezek az elbeszélések, a történések tényszerű leírásán túlmenően, az eseményeket sajátos narratív perspektívában ábrázolják. Az elbeszélésben megjelenő szereplők tudattartalmainak megjelenítése a csoportidentitás közvetítésének finom narratív eszközei. Kutatásunkban a narratív perspektíva identitáskonstrukciós és identitásközvetítő szerepét vizsgáltuk középiskolai történelemtankönyvekben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a belső perspektíva nyelvi markerei (kognitív és érzelmi igék) milyen arányú eloszlást mutatnak az egyes nemzeti csoportok és alcsoportok között – különböző történelmi események esetében. Két történelmi esemény (Önkényuralom és kiegyezés, Trianon) elemzését végeztük el 1900 és 2006 között publikált középiskolai történelemkönyvek idevonatkozó részein. A belső perspektíva ábrázolását az Önkényuralom és kiegyezés tekintetében a történelemtudományban ismert történeti kánonok, Trianon esetében az eseményről keringő mítoszok szempontjából is megvizsgáltuk.

Restricted access

. 28. László János , Ehmann Bea , Imre Orsolya ( 2002 ): Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás . Pszichológia , 22 ( 2 ), 147 – 161

Restricted access