Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for :

  • "piacgazdaság" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A környezet büntetőjogi védelmének komoly hagyományai vannak a magyar anyagi büntetőjogban. A környezetet nem károsító termelés nincs, vagy a természeti folyamatok sok területén ma még csak lehetőség, ezért nehéz megindokolni a környezeti bűncselekmények miatt a büntetés jogalapját.A büntetőjog akkor tud igazán hatékonyan működni, ha az egyéb jogágak (polgári jog, közigazgatási jog stb.) védelmi rendszereire és eszközeire komoly anyagi forrásokat biztosítunk. A tettesek megbüntetése nem jelent megoldást a környezeti ártalmakra, s megfontolandó, hogy a reparatív szemlélet (pl. in integrum restitutio) kapjon prioritást a jogkövetkezmények alkalmazásánál.A környezet büntetőjogi védelme akkor fokozható, ha a környezetvédelmi normákat az állam betartatja. A környezeti jogszabályok részben virtuális joganyagként értelmezhetők a végrehajtási deficit jelensége miatt.

Restricted access

A tanulmány a rendszerváltás jelenségét a modernizáció összefüggésében kísérli meg értelmezni azon kutatások eredményeire alapozva, amelyek a XIX. század elejétől kapitalizálódni kényszerülő hazai fejlődést több modernizációs korszakra bontják. Ezen kutatások nem csupán a kiegyezés utáni vagy a két világháború közti időszakot tekintik modernizációs korszaknak, hanem az állam-szocialista berendezkedést is, továbbá az 1989–90-es rendszerváltást követően máig kialakult-kialakított félperifériás globálkapitalizmus-variánst is. A szerző felveti, hogy a rendszerváltó politikai elit különböző csoportjai vajon ebben a történeti perspektívában közelítettek-e a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának kihívásaihoz, avagy ezek halmazából indulataiknak, érdekeiknek, felkészültségüknek, ideológiáiknak stb. megfelelően önkényesen válogattak-válogathattak. Ugyanis, ha a rendszerváltó politikai osztály nem a reálviszonyoknak megfelelően definiálta a korszak kihívásait, akkor egyáltalán nem meglepő, hogy nem adott rá adekvát választ, és így a társadalom minden területét hosszú ideje átható újratermelődési zavarok, az őket kísérő súlyos feszültségek és konfliktusok nem utalnak másra, mint a legutóbbi rendszerváltásunk válságára, netán kudarcára. A tanulmány ennek kapcsán számos fontos kérdést vet fel – például, hogy az állami-szövetkezeti tulajdon privatizálása önmagában már kapitalizmus-e, hogy a „piac” politikai akarattal „bevezethető-e”, avagy „kiiktató-e” a társadalomból stb. – melyeken talán érdemes elgondolkodni.

Restricted access

Tanulmányunkban az uniós regionális fejlesztési filozófia két elemének - a decentralizációnak és a partnerségnek - a helyzetével és perspektíváival foglalkozunk. E két szorosan összekapcsolódó tényező nemcsak a hagyományos területpolitikai feladatok, hanem az egész európai gazdasági tér teljesítményét fokozó versenyképesség szempontjából fontos, és egyéb más közös politikai célt is szolgál. Az új kelet-közép-európai tagállamok integrálódásának sikere nem kis mértékben azon múlik, hogy a nemzeti intézmények e két alapelv érvényesülését milyen mértékben képesek elősegíteni. A méltányosság és a szolidaritás mellé felzárkózó versenyképesség követelménye a struktúrapolitikai alapelvek megvalósítását szolgáló intézmények és mechanizmusok felülvizsgálatát igényli a jelenlegi tagállamokban is. Kelet-Közép-Európában a feladat nyilvánvalóan bonyolultabb, a regionális politika korábban ismeretlen kategóriáit a piacgazdaság és a demokratikus politikai rendszer megszilárdításával párhuzamosan kell intézményesíteni.

Restricted access

A tanulmány első felében a szerző elemzi a tagsági, illetve csatlakozási kritériumok, valamint az integrációérettség fogalmát. Ez utóbbit elsősorban mint az adott integrációs formából nyerhető előnyök maximális kiaknázásának képességét határozza meg. Mind a kritériumokat, mind pedig az integrációérettséget gazdasági, politikai és intézményi vonatkozásban egyaránt értelmezi és elemezi, majd ezekkel összefüggésben rátér a működő piacgazdaság paramétereinek meghatározására. A szerző hangsúlyozza, hogy a versenyképesség minden csatlakozó ország integrációérettségének egyik fokmérője. Az EU-gazdaságok strukturális gyengeségeinek elemzése során aláhúzza, hogy bár a jóléti állam modellje és gyakorlata komoly terheket ró az európai gazdaságokra, a jóléti állam európai vívmány, amit nem megszüntetni, hanem megreformálni kell. Végül a tanulmány a KKE-régió versenyképességét vizsgálja, és többek között rámutat: a magyar versenyképességben döntő tényezők lehetnek a termelékenység színvonala, a jó minőségű humántőke, valamint a munkaerő alacsonyabb ára. Mivel e komparatív előnyök egy része az egész régiót jellemzi, a keleti csatlakozás jelentékenyen hozzájárulhat az EU nemzetközi versenyképességéhez.

Restricted access

lehetőségei a kis-és közepes méretű vállalatoknál. Budapest, OFA, Piacgazdaság Alapítvány. A humán beruházások jellege, nagysága és ösztönzési lehetőségei a kis-és közepes méretű vállalatoknál

Restricted access

A legutóbbi válság megvilágította a közgazdaságtan és a politikatudomány fő áramlatainak gyengeségeit, amelyek a szűklátókörűségből és ideológiai elfogultságokból, vagyis a holisztikus, történeti és kritikai szemléletmód hiányából fakadnak. A válság feltételezett okait vizsgáló és a válság leküzdésére vagy egy újabb megelőzésére gazdaságpolitikai módszereket ajánló legtöbb közgazdász csak a részpiacokra összpontosít, de szem elől veszíti a világgazdaságnak azokat a visszatérő globális válságokban megnyilvánuló alapvető egyensúlytalanságait, amelyek a társadalmi és nemzetközi egyenlőtlenségek növekedéséből származnak. És negligálja a válságok kulturális, politikai és morális aspektusait is. Míg a nemzeti társadalmaknak éppúgy, mint a világtársadalomnak nagy szüksége lenne valódi demokratizálódásra és mind a piacok, mind az államok fölötti hatékony ellenőrzésre, a politikatudomány sok művelője hajlamos a demokrácia értelmezését a képviselet jogi és szervezeti kérdéseire leegyszerűsíteni. A válságok megelőzése és a globális katasztrófák elkerülése szükségessé teszi egy demokratikus globális kormányzás és egy globális ökoszociális piacgazdaság kifejlesztését, ami megköveteli a nemzetközi intézmények lényeges reformját, a civil társadalom globális szervezeteinek befolyásos szerepét és egy „Új Felvilágosodás” eljövetelét is.

Restricted access

treasure) Huddleston, P. (1999): Mennyire képesek a szakképzési rendszerek a piacgazdaság igényeinek megfelelni? (How much can systems of vocational training adjust to the demands of

Restricted access

. Jelentés. A romániai magyarság helyzetéről (2007). Miniszterelnöki Hivatal, Budapest. Kelemen Anna dr. (1991): Románia is elindult a piacgazdaság felé . Tájékoztató. MNB Nemzetközi pénzügyi elemzések osztálya, 1991

Restricted access

piacgazdaság? Távlatok 80. 65–82. Donelan, K.–Blendon, R. J.–Benson, J.–Leitman, R.–Taylor H. (1996): All payer, single payer, managed care, no payer: patients’ perspectives in three nations. Health Aff. (Millwood) 5, 254

Restricted access

, Budapest. Jelentés. A romániai magyarság helyzetéről (2007). Miniszterelnöki Hivatal, Budapest. Kelemen Anna dr. (1991): Románia is elindult a piacgazdaság felé . Tájékoztató. MNB Nemzetközi

Restricted access