Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "psychosocial status" x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All

Bevezetés: A daganatos betegséggel küzdők pszichoszociális helyzete napjainkig alulvizsgált terület Magyarországon. Célkitűzés: A szerzők azzal a céllal végezték a vizsgálatot, hogy friss képet kapjunk a hazai betegek mentális és szociális állapotáról. Módszer: A vizsgálatban 1070, különféle stádiumú és típusú daganattól szenvedő beteg vett részt (30% férfi, átlagéletkor: 55,9±11 év). Eredmények: A betegek jó részének riasztóan rosszak voltak az anyagi körülményei, 41,3%-uk más krónikus betegséggel is küzdött, legalább 52,2%-uk szenvedett közepes mértékű szorongástól és/vagy depressziótól, és az öngyilkossági gondolatok előfordulása többszörös volt körükben a magyar átlagpopulációhoz képest (13% vs. 4,6%). Szubjektív megítélésük szerint a társas támogatottságuk szintje alacsonyabb volt, mint az országos átlag. A vizsgálatban részt vevők 61,6%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesen venne igénybe pszichológusi segítséget. A diagnózis óta eltelt idő előrehaladtával a betegek társas életminősége romlott. Pozitívum ugyanakkor, hogy a válaszadók megküzdési módja dominánsan aktív, problémamegoldó jellegű volt. Következtetések: A szerzők hangsúlyozzák, hogy fontos volna a pszichoszociális szempontból többszörösen veszélyeztetett betegek szűrése, és mind pszichés, mind szociális gondozásuk feltételeinek megteremtése Magyarországon. Orv. Hetil., 2014, 155(26), 1024–1032.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A pszichoszomatikus tünetek gyakorisági mintázatát számos tényező (életkor, nem, egészségi állapot) befolyásolja a teljes emberi életciklus során. A pszichoszomatikus tüneteknek a korcsoportra jellemző, átlagostól nagyobb gyakorisága hozzájárulhat az életminőség romlásához. A gyermekkorban jelentkező pszichoszomatikus tünetek hatással lehetnek a felnőttkori egészségi állapotra. Célkitűzés: Iskoláskorú és pubertáskorú gyermekek (n = 13 331; életkor: 8–17 év) körében a pszichoszomatikus tünetek előfordulási gyakoriságának felmérése és az egyes pszichoszomatikus tünetek gyakorisági mintázatát befolyásoló testszerkezeti, pszichoszociális és életmódbeli tényezők azonosítása. Módszer: Vizsgálatunkban a Második Országos Növekedésvizsgálatban részt vett gyermekek egyik almintájának pszichoszomatikus státuszát elemeztük. A pszichoszomatikus tünetek gyakoriságát a Haugland-féle módszerrel becsültük. A gyermekek testszerkezetének jellemzésére abszolút és relatív testdimenziókat, a tápláltsági állapotot, a pszichoszociális státusz jellemzésére az önértékelés és az énkép komponenseit, az egészségi állapot mutatóit, a szocioökonómiai háttér tényezőit, az életmód jellemzésére pedig a fizikai aktivitási mintázat tényezőit használtuk fel. Eredmények: A pszichoszomatikus tünetek gyakorisága nőtt az életkorral. A leányoknál gyakrabban fordultak elő pszichoszomatikus tünetek. A leányok esetében a tápláltsági állapot, az önértékelés és az iskolai sikeresség a pszichoszomatikus tünetek mintázatának legfontosabb befolyásoló tényezői, ezzel szemben a fiúk esetében a pszichoszomatikus tünetek mintázatát a legjelentősebben a fizikai aktivitási szint és a szocioökonómiai háttér tényezői befolyásolják. Következtetések: A pszichoszomatikus tünetek gyakoriságát jelentős mértékben befolyásolja a nem, az életkor, a testszerkezeti tényezők, az egészségi állapot és a pszichoszociális státusz. Orv Hetil. 2019; 160(12): 464–472.

Open access

Thege, B. Psychosocial status of Hungarian cancer patients. A descriptive study. [Magyar daganatos betegek pszichoszociális állapota.] Orv Hetil. 2014; 155: 1024–1032. [Hungarian

Restricted access