Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • Social Sciences and Law x
  • All content x
Clear All

A tanulmány első része elméleti szinten próbálja megközelíteni a büntető ítélkezés szigorúságának kérdését. Arra a következtetésre jut, hogy Európában a polgári társadalom fejlődésének eredményeképpen az ítélkezés történeti léptékben enyhült, megszűnt a halálbüntetés és a büntetések kegyetlen brutalitása. Az ítélkezés leginkább akkor válhat kegyetlenné, ha az ítélkező vagy a cselekménnyel összefüggő tárgyi oldal elemeit veszi semmibe (abszurd a szigorúság, amikor nincs is cselekmény), vagy az elkövetői oldalt negligálja (kivételes a szigorúság, amikor büntetőjogi értelemben nincs elkövető). A normál, kiegyensúlyozott ítélkezés viszont egyaránt mérlegeli a cselekményi és az elkövetői oldalt. A büntető ítélkezéssel kapcsolatban tehát nem is annyira a szigorúság és az enyheség a központi kérdés, hanem inkább olyan fogalmak, mint az arányosság, a kiegyensúlyozottság, a korrektség vagy a differenciáltság.

Restricted access

A tanulmány második része a bírósági statisztika adatainak segítségével közelíti meg az ítélkezés szigorúságát. Az adatok vizsgálata alapján az mutatható ki, hogy a szigorúság mértékét leginkább a cselekmény jellege (vétség, bűntett, erőszakos bűntett) és az elkövető előélete (büntetlen, visszaesőnek nem tekinthető bűnismétlő, visszaeső) határozzák meg, ezek együttesen is hatnak, így a hatás még erősebb. A bírói szigor pedig annál nagyobb érdeksérelmet okoz, minél nagyobb a cselekmény súlya és az elkövető veszélyessége.

Restricted access

A tanulmány harmadik része az életkor és a szigorúság kapcsolatát vizsgálja részletesebben abból a szempontból, hogy vajon a fiatalkorúak kaphatnak-e súlyosabb büntetést, kimutatható-e nagyobb szigorúság velük szemben, mint az idősebb korosztályok esetében. Az adatok vizsgálata alapján azt találtuk, hogy a fiatalabb kor önmagában nem valószínűsít erőteljesebb szigorúságot, a részletesebb elemzés is azt mutatja, hogy a bíróság a cselekmény súlyát és az elkövető veszélyességét mérlegeli az ítélethozatalkor, így az erőszakos visszaesők akkor is súlyosabb ítéletet kaphatnak, ha fiatalkorúak.

Restricted access

the quality and quantity of learning while increasing the severity of stress and negative outcomes in students’ lives ( Ferrari, 1995 ; Milgram, Gehrman, & Keinan, 1992 ). Accordingly, to be able to answer a sole research question of this

Open access

that some schools, acknowledging the severity of the situation, provide taxis. 5 Other schools do not understand or will not accommodate the need, and the mothers experience that their motives are questioned. Or that schools believe that parents can

Restricted access

not refer to the severity of the punishment, as doing so may exclude acts which otherwise could be qualified as terrorist offences owing to the intent behind the criminal conduct of the perpetrator. However, at the same time, the Polish definition is

Restricted access