Search Results
through which people are socialized ( Bourdieu, 2013 ; Ochs & Schieffelin, 2001 ; Philips, 2001 ; Young, 2005 ). As I make clear below, socialization is not a mere psychological process, but a whole-body-in-context process ( Duranti, 2015 ), one which
Tanulmányunkban a családi politikai szocializáció empirikus kutatásának elméleti megalapozására teszünk kísérletet a rendelkezésre álló elméleti és empirikus szakirodalom alapján. Az első részben a kutatás szempontjából leginkább relevánsnak tekinthető fogalmakat – az állampolgári és a politikai szocializáció – értelmezzük. Kiindulópontunk Habermas szocializáció-elmélete, amely szerint a szocializáció a cselekvések horizontjául szolgáló jelentéstartomány (az életvilág) interakciók sorozatában történő újratermelése. A második rész a kutatás oksági modelljét – a független, a közbejövő és a függő változók között feltételezett kapcsolatokat – tárgyalja. Végül a kutatás kezdeti hipotéziseit foglaljuk össze röviden. A tanulmány ilyenformán nem csupán szakirodalmi áttekintésként, hanem a tárgyban folytatott további kutatásokhoz felhasználható konceptuális keretként is olvasható.
good at making friends and socialising, and I wonder if SM has made that worse.” (PSNSU corpus) As reflected in the examples above and the higher keyness score for “friends” in the PSNSU and GD corpora, friendship appears as a potential preoccupation
Jelen tanulmány célja, hogy feltárja az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló egyes magatartásminták közül az áldozat-, támadó- és provokatíváldozat-magatartásmintáknak az egyes szülői, nevelési hatások mintázatával jellemezhető családtípusokkal való kapcsolatát. A szülői nevelési hatásokat komplexitásukban igyekeztünk megragadni: egyszerre vizsgálva a családi légkört, a szülői nevelői attitűdöket, a szülői nevelési stílust, a szülői nevelési célokat és a szülői bánásmódot. A vizsgálatban 647 általános- és középiskolai tanuló (301 lány, 346 fiú) vett részt. Az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták azonosítására az Iskolai Erőszak Kérdőívet, a szülői nevelői hatások vizsgálatára pedig a Családi Szocializációs Kérdőívet és a Szülői Bánásmód Kérdőívet használtuk. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a szülői nevelői hatások négy alapvető mintába rendeződtek: a szabályorientált, a konfliktusos, a túlvédő és a korlátozó szülői bánásmóddal jellemezhető családtípusba. A szabályorientált családi minta jellemzője az erősen szabályorientált családi légkör, melyben a szülők konformitást követelnek meg a gyerektől, mely a szülők büntető nevelési stílusával és következetes nevelői attitűdjével társul. A konfliktusos családi klíma konfliktusos családi légkört jelez, amelyet a szülők manipulatív és inkonzisztens nevelői attitűdje, valamint a szülői gondoskodás és szeretet hiánya jellemez. A korlátozó szülői bánásmódot hangsúlyozó családban a szülők túlzottan korlátozóak, amelyhez ebben a családban a szülői támogatás és önállóságra nevelés hiánya társul. A túlvédő szülői bánásmóddal jellemezhető családi mintában mind az anya, mind az apa túlvédő. Az iskolai erőszak során előforduló magatartásmintákkal legszorosabb kapcsolatban a konfliktusos családi klímával jellemezhető családtípus állt. Az erre a családtípusra jellemző szülői nevelési hatások – nemi hovatartozástól függetlenül – mind az áldozat-, mind a provokatíváldozat-magatartásminta megjelenésére hajlamosító tényezőként hatnak. A fiúk esetében a támadó magatartásminta hátterében is ki tudtuk mutatni ezt a családtípust. Szintén szoros kapcsolatot találtunk a túlvédő szülői bánásmóddal jellemezhető családtípus és az iskolai erőszak során fellépő magatartásminták között. Az ebben a családtípusban megfigyelhető anyai és apai túlvédés – nemi hovatartozástól függetlenül – mind a támadó-, mind a provokatíváldozat- (fiúk esetében még az áldozat-) magatartásminta megjelenésére prediszponálhatja az ilyen családtípusban felnövő gyermeket. Kevésbé szoros kapcsolatot tudtunk kimutatni a szabályorientált családtípus és az iskolai erőszak során fellépő magatartásminták között. Az erre a családtípusra jellemző nevelési hatások – nemi hovatartozástól függetlenül – a provokatív áldozattá válásra, a fiúk esetében pedig áldozattá válásra hajlamosító tényezőként jelennek meg. A korlátozó szülői bánásmód és az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták között csak egy területen tudtunk kapcsolatot kimutatni. Az ilyen családtípusban felnövő fiúk hajlamosak áldozattá válni az iskolai erőszak során.
The article is written for the most part on the basis of the author's original field investigations. It represents the main aspects of upbringing process in modern rural Azerbaijani families in the second half of the 20th century, as well as the relationship between new and traditional in the course of upbringing. Interrelation between members of a family, their part and status in the process of socialization of the rising generation are exhibited. The main methods of upbringing, which are accepted among Azerbaijanies are under analysis. The major part of the article is concerned with labor, physical and moral education. Ethnographic investigations in Azerbaijan give ground to the expectation that boys, as a rule, go through more intensive socialization than girls. Masculine roles are inculcated harder and more consistently than feminine ones. This is a direct result of the differentiation of socialization purposes: girls are trained mainly to do the housework, but boys are trained to do the public work outside the family. However, at present, socialization among girls reveals itself in orientation not only toward limited family roles, but also toward definite public activities.
Tanulmányunkban a család—karrier-szerepkonfliktus kialakulásának lehetőségeit vizsgáltuk a pályaszocializáció során. Orvostanhallgató és joghallgató lányok hivatásbeli és családi szerepeikkel kapcsolatos attitűdjeit, már dolgozó orvosnőkkel, jogásznőkkel kapcsolatos sztereotípiáikat, valamint pályaszocializációjuk néhány jellemzőjét tártuk fel és hasonlítottuk össze. Célunk annak megállapítása volt, vajon az orvostanhallgató lányok beállítódásai eltérnek-e más egyetemista lányokétól; a későbbi szerepkonfliktusnak vannak-e hallgató korig visszanyúló gyökerei. A felmérés önkitöltős kérdőívvel, a Szegedi Egyetemen tanuló 214 orvostan- és 132 joghallgató lány részvételével zajlott. Eredményeink szerint a hallgatónők elképzeléseiben az orvosnő egyértelműen altruistaként jelenik meg. Ehhez a kialakult képhez erőteljesen kapcsolódnak pozitív személyiségjegyek és gyengébb mértékben ugyan, de valamilyen problémára utaló tulajdonságok is. A családcentrikusság szintén kapcsolódik az altruizmushoz, a karrierre való törekvés viszont nem. A jogásznőket inkább karrierista, versengő nőként jellemezték. A hallgatók szerint a jogásznők karrierizmusa inkább valamilyen problémákat jelző tulajdonságokra utal, kisebb mértékben kapcsolódik össze pozitív jellemzőkkel. Az altruizmus nem volt része egy karriert építő jogásznővel kapcsolatos jellemzésnek, a családcentrikusság pedig szinte összeférhetetlen volt azzal. Az orvostanhallgató lányok idealista elképzeléseihez kapcsolódott pályaszocializációjuk néhány fontos jellemzője is. Korábban köteleződtek el a pálya mellett, és pályaválasztási motivációik is inkább altruisztikus attitűddel voltak jellemezhetőek, a joghallgató lányok azonban inkább karrierre törekvő elvek alapján választották a pályájukat. A diploma utáni elhelyezkedésre vonatkozó preferenciák is különböztek. Az orvostanhallgató lányoknál a család az első, a munkahely jellemzői csak másodlagosak; a joghallgatók viszont egy jó állást szerettek volna, amit össze lehet egyeztetni későbbiekben a családdal is. Megállapításaink, úgy véljük, fontos kiegészítést jelentenek az orvosnők szerepkonfliktusának kialakulása terén, felhívják a figyelmet a pályaszocializáció fontosságára és új irányt mutatnak további vizsgálatokhoz.
A nevelés eredménymérésének mérésmetodikai dilemmái
Research Methodological Dilemmas in Measuring Achievments in Education
Absztrakt:
Az intelligencia és egyéb tanulási képességek mérésének, az iskolatípus tanulói teljesítményre gyakorolt oksági hatásvizsgálatának (Pop-Eleches–Urquiola 2013; Abdulkadiroglu–Angrist–Pathak 2014) módszertana és gyakorlata jól kidolgozott, az eredmények általánosíthatók, közérdeklődésre és a döntéshozók figyelmére tarthatnak számot. Emellett a tanulók nevelési módszerekkel kapcsolatba hozható személyiségfejlődésének mérésére, az iskola szocializációs hatékonyságmutatóinak differenciálására, a vizsgálat módszerének fejlesztésére is igény mutatkozik (Hercz 2005; 2011. évi CXC. törvény 19. §(2/a); Hunyady–Nádasi 2014). Jelen tanulmány a magyar és a nemzetközi szakirodalom megoldásait felhasználva a vizsgálat módszereihez keres fejlesztő támpontokat.
A demokrácia szociális reprezentációja fiatalok körében
Social representation of democracy among young people
Absztrakt:
A tanulmányban egy európai kutatás (MYPLACE projekt) magyar adatbázisán (N = 1 200 fő), a 15–26 éves fiatalok vizsgálata alapján a következő kérdésre próbáltunk válaszolni: hogyan jellemezhető a fiatalok demokráciáról alkotott értelmezése, és milyen szocializációs tényezők befolyásolják leginkább a fogalom értelmezését. A vizsgálat koncepciója nem előzetes kutatói konstrukciók szerint, hanem a szociális reprezentáció elméletéhez és egyik módszertani lehetőségéhez (asszociációk) kapcsolódott. Az eredmények a demokrácia antiliberális és inkább negatív tartalmú reprezentációjára utalnak, melynek alakításában nem a nyílt politikai aktivitásnak, hanem a „rejtett” szocializációs hatásoknak van szerepük.
Azonosság vagy különbözőség. Fiatalok nemzeti identitása és előítéletessége négy városban
Identity or Diversity: The National Identity and Prejudices of Young People in Four Cities
Absztrakt:
A közelmúltban több kutatás is foglalkozott a fiatalok nemzeti identitásának és csoportközi előítéletességének leírásásával, valamint a köztük fennáló kapcsolat empirikus igazolásával. A nemzeti identitás és az előítéletesség tipikusan létező típusai közötti korreláció és/vagy ok-okozati modell részletes, valamilyen szociokulturális jellemző alapján történő komplex vizsgálatára gyakorlatilag nem találunk példát a hazai szakirodalomban. Ezért – felhasználva az azonos koncepciót és operacionalizálást követő „Iskola és Társadalom 2017” kutatássorozat adatfelvételét – négy olyan városban (Budapest, Debrecen, Pécs és Győr) vizsgáltuk az identitás és előítéletesség kapcsolatát, amelyek feltehetően eltérő állampolgári szocializációs feltételeket jelentenek a fiataloknak. A település és az egyéni sajátosságok leírása és hatása nélkül a városok középiskolás fiataljait jellemző nemzet- és állampolgár-fogalmi konstrukció, valamint az etnikai/nemzeti kisebbségekhez és nemzetekhez kapcsolódó viszony bemutatására és területi eltéréseire koncentrálunk. Az elemzés következtetéseit egy olyan analízis során kívánjuk felhasználni, amely figyelembe veszi a vizsgált fiatalok szocializáció szempontjából releváns individuális és a városok kontextuális jellemzőit is.
Abstract
This study examines the Social Dominance Orientation of players of the online roleplaying game World of Warcraft. The World of Warcraft offers an opportunity to investigate social dominance and biological sex differences in an environment where there is no cultural dominance of one sex over another. Social Dominance Orientation has been found to be different between males and females, with males scoring higher. However, this might be the consequence of social context. To this end sex differences between male and female players were investigated in the World of Warcraft environment, as well as the effects of chosen character sex. Player sex and character sex were found to have effects on Social Dominance Orientation. These results add further support to claims that Social Dominance Orientation has the characteristics of a sexually selected disposition to acquire resources and out-compete rival groups.
